Utánuk a vízözön: elfogadták az európai migrációs paktumot
Pecsét került rá Brüsszelben: vagy befogadod a migránsokat, vagy fizetsz, mint a katonatiszt. Szijjártó Péter és Kovács Zoltán ezt nem hagyta szó nélkül.
Megszavazta az Európai Parlament az új migrációs paktumot. Magyarország és Lengyelország elfogadhatatlannak tartja a csomagot. Mutatjuk, mi várhat Európára, ha életbe lép a paktum.
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner
Szavazott az Európai Parlament az új menekültügyi és migrációs paktumról. Finoman szólva sem volt egyhangú a szavazás, az Európai Néppárthoz köthető Tomas Tobé előadó menekültügyi és migrációkezelési rendeletére például 322 szavaztak igennek, 266-an nemmel és 31-en tartózkodtak; az arány a többi elemnél is hasonló volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Pecsét került rá Brüsszelben: vagy befogadod a migránsokat, vagy fizetsz, mint a katonatiszt. Szijjártó Péter és Kovács Zoltán ezt nem hagyta szó nélkül.
Magyarország és Lengyelország lázad az Európai Unió migránsok áthelyezésére vonatkozó mechanizmusa ellen, Németországban viszont történelmi sikerként ünneplik az Európai Parlament jóváhagyását – írja a Novinky. Más lapok, például a Kronen Zeitung azt emelték ki, hogy az egyezmény túl későn foglalkozik az okokkal, ráadásul úgy alkalmazna új szabályokat, hogy még a létezők sem érvényesülnek egységesen az Európai Unióban – a cikk példaként Magyarországot említi.
Ezt is ajánljuk a témában
Megérkeztek az első reakciók az Európai Parlament sokat vitatott döntésére.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója korábban a Mandinernek kiemelte:
fontos különbség van a menedékkérők és az illegálisan bevándorlók között. Utóbbiak ismeretlen személyazonosságúak, már az érkezésükkor semmibe veszik a schengeni térség előírásait, itt-tartózkodásuk pedig folytatólagosan is illegális, mert a hatóságoknak azt hazudják, hogy menekültek.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió hamarosan szavaz az elosztási kvótákat is tartalmazó migrációs paktumról, amely alapján hazánknak is be kellene fogadnia az EU területére illegálisan belépőket.
Bakondi világossá tette: az számít menekültnek, akit egy országban vallási, faji vagy politikai nézetei miatt üldöznek, ezért kénytelen a lakhelyét elhagyni. Az ukrán határon valódi menekültek érkeznek, a déli határon pedig azok az illegálisan bevándorlók, akik valótlanságot állítanak magukról, megszegve az ENSZ előírását, vagyis azt, hogy mindenben együttműködnek a hatóságokkal.
Az EU szerint az illegális bevándorlóknak a befogadás után minden országban ugyanolyan ellátást kell kapniuk, vagyis Magyarországnak a svéd vagy német ellátási színvonalat kellene garantálnia. Ha pedig nem engedünk be valakit, tehát megtagadjuk a menekültstátuszt, akkor nekünk lenne a feladatunk, hogy visszautaztassuk oda, ahonnan jött. Ez pedig lehetetlen kihívás. Bakondi György az EU „mesterterve” fontos részleteként nevezte meg, hogy
ha úgy döntünk, nem fogadunk be migránsokat, akkor minden egyes be nem fogadott személy után kilencmillió forintnyi büntetést kellene fizetnünk.
Ezt persze hivatalosan úgy fogalmazzák meg, hogy a szolidaritás pénzzel is megváltható.
Az Európai Unió 2015-ben, a nagy migrációs hullám idején vetette fel a menekültügyi rendszer reformját, mivel az 1990 óta érvényben lévő dublini rendelettel nem lehetett kezelni a menekülthullámot.
Magyarországot mindenképpen hátrányosan érintené a rendszer bevezetése, ráadásul a tagállamok szuverenitását is sérti a paktum. Az unió azt várná a migrációs paktum alapján hazánktól, hogy úgynevezett migránstáborokat állítsunk fel a határ mellett, és megakadályozzuk továbbhaladásukat.
Hazánk álláspontja, hogy a menedékkérőknek még az EU-ba érkezésük előtt be kell nyújtaniuk kérelmüket, jelenleg ezt Belgrádban fogadják a magyar hatóságok. A magyar kormány szerint az uniós paktum egyben meghívót jelent az illegális bevándorlóknak.
Miután szerdán az Európai Parlament ratifikálta a Menekültügyi és Migrációs Egyezményt, az EU a belső szabályozás felől a külső migrációs jelenségek megoldására kíván koncentrálni, ez pedig a származási és a tranzitországokkal való különegyezmények megkötését jelenti. Ezek a partnerségi megállapodások azonban szintén évek óta állandó viták tárgyai az EU intézményeiben.
Ezt is ajánljuk a témában
Miután az új migrációs paktummal eldöntötték a bevándorlás EU-n belüli szabályozását, most a bevándorlás külső tényezőit szeretnék kezelni - a júliustól kezdődő magyar EU-elnökség egyik fókusza lenne ez.
Mint arra az Euractiv összefoglalója felhívja a figyelmet, az Európába történő illegális bevándorlás megfékezésére szükséges lesz Észak-Afrika és a Közel-Kelet több államával együttműködni, ugyanis hiába van ez belső egységes szabályozás a migránsok elhelyezésére, integrációjára, a rendszer nem zár: az EU külső határain kell hatékony védelmet kialakítani, megakadályozni, hogy olyan tömegek induljanak el a kontinens felé, amelyeket Európa nem szeretne fogadni.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón megjegyezte, az Európai Parlament rossz döntést hozott, a magyar kormány a lengyelekkel ért egyet, azaz jogellenesen emberek ne jöjjenek a kontinensre.
Elutasítjuk a kötelező elosztást, elutasítjuk a büntetést azért, hogy nem veszünk át migránsokat. A paktum Európának nem jelent segítséget. Szembeszállunk ezzel a döntéssel
– fogalmazott a miniszter.
Ezt is ajánljuk a témában
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint katonai megoldás nincs a háborúban, béketérgyalásokra és fegyvernyugvásra vagy szükség.