Hidvéghi a migránspaktumról: Tovább rontaná a már így is súlyos bevándorlási helyzetet Európában
Európa képtelen visszaküldeni kiindulási országaikba azokat a migránsokat, akik illegálisan érkeztek az unió területére – mutatott rá.
Pecsét került rá Brüsszelben: vagy befogadod a migránsokat, vagy fizetsz, mint a katonatiszt. Szijjártó Péter és Kovács Zoltán ezt nem hagyta szó nélkül.
Nyitókép: MTI / AP / Europa Press / Europa Press
A szavazás közben tüntetők lepték el a termet, akik „ez a paktum öl!” – skandálással és papírrepülők bedobálásával próbálták megzavarni az ülést.
A migrációs paktum ettől függetlenül elfogadásra került, annak minden pontjával egyetemben,
noha finoman szólva sem volt egyhangú a szavazás, az Európai Néppárthoz köthető Tomas TOBÉ előadó menekültügyi és migrációkezelési rendeletére például 322 szavaztak igennek, 266-an nemmel és 31-en tartózkodtak; az arány a többi elemnél is hasonló volt.
Az úgynevezett Új Migrációs és Menekültügyi Paktum, amely öt különálló, de összefüggő jogszabályból áll, és amelynek kapcsán a magyar álláspontot korábban Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő már kifejtette.
Ezt is ajánljuk a témában
Európa képtelen visszaküldeni kiindulási országaikba azokat a migránsokat, akik illegálisan érkeztek az unió területére – mutatott rá.
A csomag kapcsán a baloldaliak és a zöldek jellemzően emberi jogi szempontból kevésnek, a jobboldaliak soknak és a szuverenitásba beavatkozónak tartották az intézkedéseket.
Az elfogadást követő reakciók is valami hasonlót tükröztek.
Kovács Zoltán pedig elismételte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait, miszerint akármilyen migrációs paktumot is fogadnak el az európai parlamenti képviselők, Magyarország nem fogja feladni sem a jogi, sem a fizikai határzárat,
a kormány továbbra sem fog beengedni illegális bevándorlókat, akárhogyan is erőlteti azt a háború- és migrációpárti brüsszeli vezetés.
Ismert, a 2015 óta, sőt azt megelőzően is fennálló ellentétet a nyitott határok politikáját követő szélsőbal és a migráció kontrollját követelő jobboldal nézetei között nem sikerült elsimítani. A megállapodás, amely az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti vitákban formálódott, új alapokat jelent e téren.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerdán dönt az Európai Parlament.
Ezek azonban nem feltétlenül konszenzuális alapok.
A jelszó természetesen az egységesítés és a hatékonyság, hiszen mindeddig hosszú eljárásokat vont maga után egyáltalán az, hogy sikerüljön eldönteni, aki Európába érkezett, egyáltalán maradhat-e vagy sem; és abból is volt elég probléma, hogy nem mindenki látta szívesen a papírok nélkül beözönlő migránsokat, s a kötelező kvóta kapcsán is sok éve megy már a huzakodás.
Most az új elgondolás szerint a kötelező határbelépési eljárás során gyorsítanák ezeket, és akiket kirostáltak, gyorsan visszafordítanák az EU-n kívülre. Mindössze 12 hét alatt kellene elbírálni a kérelmüket, és ha elutasítják őket, akkor három hónapon belül ki is kellene toloncolni őket.
A fő elem pedig, és a lényeg is, hogy
a hangsúly a kötelező befogadás mellett a valamiképpeni részvételre tevődne át,
vagyis a befogadás mellett pénzzel vagy más kapacitásokkal is hozzá lehet járulni a migráció ügyének kezeléséhez. Pontosabban vagy ezzel, vagy azzal, kimaradni nem lehet.
De lássuk a részleteket, mely tíz pontról szólt az elfogadás után az EP közleménye.
1. Szolidaritás és felelősség – a dublini szabályokat frissítik, továbbá aki nem hajlandó befogadni migránsokat, pénzügyi hozzájárulással vagy operatív és technikai támogatással is hozzájárulhat.
2. Válsághelyzetek kezelése – a hirtelen megnövekedő migrációs nyomás esetére szolidaritást és támogatást biztosít a „frontállamoknak”, egyben kiterjednek a belorussziaihoz hasonló akciókra, amikor direkt az EU destabilizálására eresztenek rá tömegeket az uniós határokra.
3. Harmadik országok állampolgárainak szűrése az EU határainál – akik nem teljesítik a belépés feltételeit, azokat szűrés alá vetik, vagyis azonosítják őket, ujjlenyomatot vesznek tőlük, stb.
4. Gyorsított menekültügyi eljárások – rövidebb határidő a döntésre.
5. Az EURODAC rendszer bevezetése – amely segít megelőzni, hogy egy menedékkérő több országba is benyújthassa kérelmét
6. Menedékkérők fogadása – legkésőbb hat hónappal a kérelem benyújtása után munkavállalási engedélyt kell adni a menedékkérőknek, szabályozzák a szabad mozgás jogát, hogy ne kószáljanak EU-szerte a menedékkérők, emellett egységes előírások lesznek a tagállamoknak, hogy milyen lakhatási, oktatási és egészségügyi ellátást kell adni a menedékkérőknek.
7. Biztonságos és legális út Európába – ez egy önkéntes felajánlási mechanizmus a harmadik országokbéli menekültek legális befogadására
A korábbi megoldás szakértők szerint sem volt jó – a kvóták és a befogadási kötelezettség ötlete semmiképpen sem, a schengeni övezeten belül ugyanis nehezen lehet ellenőrizni azt, hogy ki hova kerül, és onnan merre távozik – jellemzően nyugatra, a gazdagabb államokba. Ugyanakkor ez az új paktum is számos csapdát rejt.
Hazánk pedig a paktum ellenzői közé tartozott.
Részben a kötelező kvóták miatt, részben azért, mert az továbbra is arra ösztönözné a bevándorlókat, hogy elinduljanak Európa felé. Az, hogy a kötelező befogadást elvetették, jó, a bökkenő az, hogy ezt fejenként több millió forintnyi hozzájárulással lehetne csak kiváltani.
Ezt is ajánljuk a témában
Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője szerint jelenleg kaotikus az európai migrációkezelési rendszer.
Vagy jönnének a befogadótáborok a kérelmek elbírálásának idejéig, a kiutasítottakat pedig haza kéne toloncolni, szintén az állam költségein.
Ezt is ajánljuk a témában
Jön a szavazás az új EU-s migrációs paktumról, amelynek elfogadásával nem véletlenül sietnek.