Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője szerint jelenleg kaotikus az európai migrációkezelési rendszer.
Nyitókép: határvadászok a magyar-szerb határon (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Közel tízéves egyeztetéssorozat végterméke a ma szavazásra bocsátandó uniós migrációs és menekültügyi paktum, mely öt kulcselemre fókuszál: egy egységes adatbázis létrehozására, a személyazonosítási eljárások egységesítésére, a vészhelyzeti rendelkezések szabályozására, a határrendészeti eljárások hatékonyságának növelésére, valamint a migrációs eljárások gyorsítására – mondta a magyar Nemzetnek adott interjújában Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
Gönczi szerint a jelenlegi európai migrációkezelési rendszer kaotikus.
A tagállamok egyeztetés nélkül, saját megoldásaikat alkalmazzák, ami lehetetlenné teszi a hatékony együttműködést és harmonizálást, mely kulcsfontosságú lenne a válság sikeres kezeléséhez.
Bár a Frontex 2004-es felállítása helyes irányt mutatott a migrációkezelés egységesítésére, a 2015-ös migrációs válság kezdete óta nem sikerült egységes és hatékony politikát kialakítani sem a bevándorlás, sem az integráció kérdéskörében – fogalmazott az elemző. Hozzátette: az új paktum célja a 2015-ös válsághelyzetekhez hasonló szituációk megoldása lenne.
Az említett egységes vészhelyzeti rendelkezések azonban csak az olyan intenzív válságok esetében lennének alkalmazhatók, mint a 2015-ös európai vagy a 2021-es belorusz migrációs válság – mondta Gönczi, aki szerint a szolidaritási rendszer felállítása mindenféleképp pozitív elmozdulás.
A szolidaritási hozzájárulás követelménye egyfajta üzenet a belső uniós tagállamoknak, hogy segítsék külső határral rendelkező társaikat.
Hozzátette: bár a kvótamigránsok rendszere, amelyet sokat vitattak a közép- és kelet-európai jobboldali kormányok, lekerült a napirendről, többen is attól tartanak, az új migrációs paktum hasonló kötelezettségeket állítana fel számukra.
A vészhelyzeti rendelkezések értelmében
könnyen elképzelhető, hogy a nem célország tagállamoknak, mint hazánknak, folyamatos anyagi kompenzációt kellene biztosítaniuk a bevándorlókat befogadó államoknak.
– mondta Gönczi Róbert.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
