Elemző: fennáll a veszélye, hogy folyamatosan fizetnünk kell majd a migránsokat befogadó országoknak

Nyitókép: határvadászok a magyar-szerb határon (Fotó: MTI/Rosta Tibor) 

Közel tízéves egyeztetéssorozat végterméke a ma szavazásra bocsátandó uniós migrációs és menekültügyi paktum, mely öt kulcselemre fókuszál: egy egységes adatbázis létrehozására, a személyazonosítási eljárások egységesítésére, a vészhelyzeti rendelkezések szabályozására, a határrendészeti eljárások hatékonyságának növelésére, valamint a migrációs eljárások gyorsítására – mondta a magyar Nemzetnek adott interjújában Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

A tagállamok egyeztetés nélkül, saját megoldásaikat alkalmazzák, ami lehetetlenné teszi a hatékony együttműködést és harmonizálást, mely kulcsfontosságú lenne a válság sikeres kezeléséhez.

Bár a Frontex 2004-es felállítása helyes irányt mutatott a migrációkezelés egységesítésére, a 2015-ös migrációs válság kezdete óta nem sikerült egységes és hatékony politikát kialakítani sem a bevándorlás, sem az integráció kérdéskörében – fogalmazott az elemző. Hozzátette: az új paktum célja a 2015-ös válsághelyzetekhez hasonló szituációk megoldása lenne.

Az említett egységes vészhelyzeti rendelkezések azonban csak az olyan intenzív válságok esetében lennének alkalmazhatók, mint a 2015-ös európai vagy a 2021-es belorusz migrációs válság – mondta Gönczi, aki szerint a szolidaritási rendszer felállítása mindenféleképp pozitív elmozdulás.

Hozzátette: bár a kvótamigránsok rendszere, amelyet sokat vitattak a közép- és kelet-európai jobboldali kormányok, lekerült a napirendről, többen is attól tartanak, az új migrációs paktum hasonló kötelezettségeket állítana fel számukra.

A vészhelyzeti rendelkezések értelmében 

– mondta Gönczi Róbert.