„A fő probléma neve: Orbán!” – a németek toporzékolnak, mert nem akarjuk pénzelni az ukránokat

Ronald Reagan egykor azt mondta: „A háborúk akkor kezdődnek, amikor a kormányok úgy érzik, hogy az agresszió ára olcsó” – kezdi publicisztikáját az Economist szerzője.A hidegháború idején az amerikai elnök hatalmas védelmi kiadásokkal kényszerítette térdre a Szovjetuniót, amely végül gazdaságilag összeomlott. 

Négy évtizeddel később Európa hasonló kihívással néz szembe: Oroszország újra agresszív, célja Ukrajna megsemmisítése és a NATO egységének szétzilálása – véli a szerző. 

A történelem tanulsága ma is érvényes – Putyint csak akkor lehet megállítani, ha az orosz agresszió ára elviselhetetlenné válik. 

A The Economist számításai szerint 

Az Egyesült Államok támogatása nélkül az európai NATO-tagállamoknak meg kellene duplázniuk hozzájárulásukat, a GDP 0,4 százalékára emelve a kiadásokat. Ukrajna éves védelmi költségvetése jelenleg 65 milliárd dollár, az összes egyéb állami kiadás 73 milliárd, míg a hazai bevételek 90 milliárdra rúgnak, így évente körülbelül 50 milliárdos hiány keletkezik. 

Az adományként érkező fegyverek – nagyjából 40 milliárd dollár értékben – csak ideiglenesen enyhítik a helyzetet, miközben Oroszország hadikiadásai a valóságban akár kétszeresei is lehetnek a hivatalos adatoknak.

Ennek forrása részben az uniós költségvetés lehetne, részben pedig egy úgynevezett „jóvátételi hitel”, amelyet 163 milliárd dollárnyi, Európában befagyasztott orosz állami vagyon fedezne. 

A terv lényege, hogy az EU különkötvényeket bocsátana ki, a bevételt pedig Ukrajna kapná meg – a hitelek csak akkor lennének visszafizethetők, ha Oroszország a háború után jóvátételt fizetne. 

Belgium azonban tart attól, hogy a garanciák nem elegendők, ezért a javaslat elakadt. Vita van arról is, mire költsék a pénzt: fegyverekre, költségvetési hiányra vagy újjáépítésre.

Az EU-nak valószínűleg közös hitelfelvétellel – a járvány utáni helyreállítási alap mintájára – kell finanszíroznia Ukrajna támogatását a brit gazdasági portál szerint, amely megjegyzi, Franciaország azt sürgeti, hogy a pénzek többségét az európai hadiiparban költsék el, míg Közép- és Észak-Európa nyitottabb az amerikai fegyverek vásárlására is. 

Ezeket a problémákat valószínűleg úgy fogják megoldani, ahogy az EU mindig is tette – véli egy brüsszeli bürokrata: kompromisszummal, amely mindenkinek egy kicsit rossz. 

Kevesen kételkednek abban, hogy a „jóvátételi hitel” végül megvalósul – akár Belgium tiltakozik, akár nem –, hiszen ez az egyetlen reális lehetőség Ukrajna finanszírozására a következő egy-két évben. 

Ha ez a forrás kimerül, a legkézenfekvőbb megoldás az uniós közös hitelfelvétel lenne, az EU 800 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapjának mintájára. A német tisztviselők azonban attól tartanak, hogy az uniós kötvények aláásnák az európai fiskális fegyelmet, és vétók veszélyének tennék ki a rendszert.

„A fő probléma nem a Bundestag – hanem Orbán Viktor” – mondta egyikük.

Nyitókép: JOSE COLON / AFP