Brüsszeli pánik: még az EP-választások előtt át akarják nyomni a migránspaktumot

2024. április 09. 20:19

Jön a szavazás az új EU-s migrációs paktumról, amelynek elfogadásával nem véletlenül sietnek.

2024. április 09. 20:19
null

Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE

Ahogy azt korábban a Mandiner is megírta, szavazni fog szerdán az Európai Parlament az EU új migrációs és menedékügyi paktumjáról, további más törvényekkel együtt, amelyek az EU menedékjogát reformálnák meg.

Még az EP-választás előtt megszavazzák a migránspaktumot (Kép: Alessandro Serrano / AFP)

Át akarják nyomni a migránspaktumot

Az Európai Unióban kétségbeesetten próbálnak választ találni arra, mi lenne a megfelelő módszer a migrációs probléma megoldására. Ugyanis a lassan egy évtizede tartó  menekültválság és a migráció kezelése – melynek első nagy hulláma 2015-ben következett be – már egyértelműen megoldásokért kiált Brüsszel számára is.

A nyitott határok politikáját követő szélsőbal és a migráció kontrollját követelő jobboldal nézetkülönbségeit évek alatt sem sikerült elsimítani. 

Most viszont az EU intézményeiben, az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti vitákban egy olyan megoldás formálódik, ami sokak reménye szerint új alapokra helyezi Európa migrációs politikáját. Az új paktum a törvényhozók szerint „egységes és hatékony eljárást alkot meg a migránsok és menedékkérők ügyeinek rendezésére”.

Ezt is ajánljuk a témában

Kvótamigráció – avagy mit tartalmaz a migrációs paktum?

A kötelező határbelépési eljárás során gyorsan el kívánják dönteni, hogy az adott menedékkérő jogosult-e vagy sem a belépésre – utóbbiakat „hatékonyan” és gyorsan visszafordítanák az EU-n kívülre. A tervek szerint 12 hét alatt kellene elbírálni a kérelmüket, és elutasítás szerint 3 hónapon belül ki is kellene toloncolni őket.

A különböző helyzetekben lévő tagországok számára eltérő lehetőségek lesznek a migrációs politikában való részvételre: 

egyrészt befogadhatnak menedékkérőket, másrészt pénzzel vagy más kapacitásokkal járulhatnak hozzá a migráció ügyének kezeléséhez.

Végül pedig létrehoznak egy keretrendszert a migrációs válsággal szembenéző országok számára, az EU támogatását biztosítva a nehézségek megoldásához.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet munkatársa korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, az úgynevezett kvótamigránsok rendszere 2015 óta folyamatosan jelen van az európai politikai közbeszédben, azonban ez nem tűnik a leghatékonyabb megoldásnak. 

A schengeni övezeten belül ugyanis nehezen lehet ellenőrizni azt, hogy ki hova kerül, és onnan esetleg hova távozik.

Az elemző erre a Migrációkutató Intézet esettanulmányát hozta fel példaként, amely szerint a három balti állam korábban fogadott be menekülteket, de ezek kilencven százaléka egy éven belül eltűnt a három országból, és később Svédországban, Németországban és más nyugat-európai államokban tűntek fel. 

Mivel támadják Magyarországot?

Magyarország a kezdetektől ellenzi a paktumot, részben a kötelező kvóták miatt, részben azért, mert az továbbra is arra ösztönözné a bevándorlókat, hogy elinduljanak Európa felé.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerinta migrációt nem kezelni kell, hanem legális keretek közé szorítani”.

Ezt is ajánljuk a témában

A paktum értelmében Magyarországnak táborokat kellene létrehoznia, ahol el kellene helyezni a menekülteket, itt kellene őket ellátni és elbírálni a menedékkérelmüket. Továbbá elutasítás esetén az illegális migránsokat ki is kellene utaztatni oda, ahonnan jöttek. 

Ha pedig nem akarnánk befogadni az érkezőket, akkor kiváltásként 9 millió forintot kellene fizetni minden egyes be nem fogadott illegális migráns után”

– mondta a belbiztonsági főtanácsadó.

Bakondi kijelentette, hogy a magyar kormány nem szociális, hanem biztonsági kérdésként tekint a migrációra. „Nagyon sajnáljuk, hogy azokat a magyar tapasztalatokat, amelyeket az illegális migráció elleni harcban az elmúlt nyolc évben szereztünk, nem vették figyelembe az Európai Unió migrációval kapcsolatos törvénycsomagjának a kialakításakor” – fogalmazott a Hír TV-ben.

A migránspaktum elfogadásával pedig azért sietnek, hogy még az EP-választások előtt átmenjen, azaz a szabályokat még a jelenlegi összetételű parlament fogadja el.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 157 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2024. április 10. 10:53 Szerkesztve
BrüsszINGTON elmehet oda, ahová kívánom, a Soros-migrikkel együtt. Etessék, tartsák őket jól, míg bele nem szakadnak! Mi erről egyértelmű véleményt küldtünk a globalista BrüsszINGTONNAK a népszavazással. Ha akarják 100x is népszavazok róla, akkor is, ha nem akarják!
csapláros
2024. április 10. 09:45
Ha elfogadtatják a keretrendszert, akkor egyik megoldásként marad a MUNKATÁBOR: Az illegális migránsnak MEG KELL térítenie az általa okozott kárt és valamennyit a határőrizeti , valamint a MUNKATÁBOR fenntartási költségeiből. Azon kívül, magát is el kell tartania. A kvótás migránsnak meg kell térítenie a vele járó adminisztrációs költséget (illetéket) és még magát is el kell tartania. Az nem járható, hogy az egyik tagállam HASZNOKAT is fölözzön le a bevándorlásból, és a másik tagállam meg ennek KÖLTSÉGEIT viselje. A bevándorlás egyik értelme, hogy a befogadónak kimutatható közgazdasági HASZNA származzon belőle. Minden országra megállapítható egy telítettségi határ, amelyen felül több migránst már nem köteles befogadnia, amennyit az adott állam igazgatása még kezelni tud. Nekünk már van 50 ezer dolgos muzulmánunk, és az ország lakossága meg csak 9,7 millió. Uniós szinten a 6,1 %-os arány (a nyugati 10,0-29,6 %) sok.
csapláros
2024. április 10. 09:28
1. Érthetetlen, hogy még nem történt a kvóta ellenző országok részéről egy olyan propaganda, hogy a menekülttábor = a XXI. századunk koncentrációs tábora, és hogy a kötelező kvóta szerinti szétosztás = deportálás (ahogyan a zsidókkal tették a világháborúban). Na, és: a kelet-európai országok nem fogadhatják be az illegális és kvótás muzulmánokat éppen a történelmük, az ellenük való legalább fél évezredes háborújuk okán. Amíg nálunk megszűnt a harc a XVII. sz.ban és vannak ápolt emlékeink, a XIX. sz.-i oroszok felszabadította Grúziában már tökéletes volt a kitakarítás: se muzulmán, se az emlékük, maradt a gyűlölet. 2. Ma a muzulmánjainkat is (50e fő) az idegenrendészet felügyeli: ha nincs munka és jövedelem, akkor a tartózkodási engedély megvonva és el kell hagynia az országot, még ha a családja, a rokonai is itt maradnak. Innentől nincs menekülttábor: MUNKATÁBOR LEHET, ahol az illegális és a kvótás migránsnak el kell tartania magát és LEDOLGOZNIA az okozott kárt.
auditorium
2024. április 10. 08:31 Szerkesztve
Ma (ápr.10.) lesz teritéken Brüsszelben a migránstéma, de ezt a nyugati média elhallgatja, pedig nagyon fontos téma. A lényege: most nem "Quotáról" van szó, hanem egy új "finomabb" KERETRENDSZER kifejeztést találtak rá, de a lényeg ugyanaz. Beengedik a behajózókat, bevándorlókat, majd megvizsgálják, jogos-e kérelme (holott papirok nélkül jönnek és azt mondanak, amit akarnak), ha nem kaphatnak menekültstátuszt, akkor 3 hónapon belül vissza kell utaztatni a származási országába (hová ?). Ha mégsem, akkor marad. Az az ország, amelyik kijelenti, NEM FOGAD BE, migránsonként 9 millió forintot fizet az EU-kasszájába. Bizonyára a népesebb országok ennek örülni fognak és megszavazzák (fr.-ném-holl- belga-svéd-dán-finn), mert lesz hova küldeni a felesleget. Ameddig létezik a VÉTO, addig nehéz lesz ezt elfogadtatni, de ha a többségi szavazatot fogadtatják el a szavazás előtt, akkor annyi...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!