Megszülték a migrációs paktumot, a magyar kormány nem örül
Bizony ott van benne a kötelező elosztási kvóta is, még ha bújtatva és elkenve is, nem véletlen, hogy Magyarország nem támogatta az egyezséget.
Magyarország számára továbbra is elfogadhatatlan hibákkal van teli.
Felszállt a fehér füst a sejtelmes brüsszeli bizottságból: tavasszal átmegy az Európai Parlamenten a migrációs paktum. Az Elnökök Konferenciája (CoP), amely az Európai Parlament elnökéből, Roberta Metsolából, első helyetteséből, az osztrák néppárti Othmar Karasból, valamint az EP-frakciók vezetőiből álló egyeztető testület, az Euractivnak már február elején kiszivárogtatta: a júniusi választás előtti utolsó ülések egyikén elfogadhatja az Európai Parlament a migrációs paktumot,
melyet a belügyminiszterek tanácsában tavaly magyar-lengyel ellenállással szemben elfogadtak.
A hazánkban is jól ismert, nyelvét Magyarországon gyakran köszörülő LIBE (állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság) bizottságon simán átsuhant a paktum ma délelőtt, márciusban elvégzik az esetleges módosításokat, áprilisban pedig már mehet is a törvénycsomag a plénum elé.
A részletekről korábban már beszámoltunk: bár a migrációs paktum szigorít az EU eddig érvényes bevándorláspolitikáján, Magyarország számára még így is súlyosan aggályos elemek maradtak benne. Ilyen például az, hogy bevándorlásügyben az európai szolidaritásnak három elfogadott formája van: az egyik a migránsok kvóta szerinti befogadása, a második a migránsok befogadása helyetti anyagi hozzájárulás (értsd: többmillió forintos büntetés migránsonként a kvóta be nem tartásáért cserébe), a harmadik pedig a hozzájárulás az EU határvédelmi képességeinek fejlesztéséhez.
Igen ám, de ez utóbbiba pont nem tartozik bele a határvédelem egyik legkézenfekvőbb eszköze, a magyarországon is használt kerítés. Így hazánk egyszerre áldozna a határvédelemre és a be nem fogadott migránsokra is.
Emellett azt sem gátolja meg a paktum, hogy az Európába érkező migránsok már menekültügyi eljárásuk alatt is belépjenek az Európai Unió területére, ahonnan aztán kedvezőtlen döntés esetén is nehéz őket kitoloncolni.
Ezt is ajánljuk a témában
Bizony ott van benne a kötelező elosztási kvóta is, még ha bújtatva és elkenve is, nem véletlen, hogy Magyarország nem támogatta az egyezséget.
Az Európai Néppárt az Euractiv információi szerint azt kérte, hogy legkésőbb márciusban szavazzanak a paktumról – ők ugyanis azt egyfajta eredménynek fogják fel, a Néppárt svéd, finn, német és osztrák tagpártjai nagyon szeretnének „rendkívül kemény” migrációs fellépésükkel kampányolni, elejét veendő az országaikban megfigyelhető jobboldali előretörésnek.
Van azonban, akiknek ez az Európa körüli lyukacsos védőháló is túlságosan vízhatlan: decemberben ötvenöt „civil szervezet” írt alá közös nyilatkozatot a paktum ellen tiltakozva, mert az szerintük „jelenlegi formájában zöld utat ad a letartóztatásnak, a visszatoloncolásnak és a faji profilozásnak, ezzel gyakorlatilag aláásva a biztonság keresésének emberi alapjogát”. Ezért a zöld és liberális képviselőknek az lehet az érdekük, hogy minél később fogadják el a paktumot, hogy az a kampányt minél kevésbé befolyásolja.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek