Itt a kormány reakciója a migrációs paktum elfogadására (VIDEÓ)
Dömötör Csaba szerint azért siettek az új szabályok elfogadásával, mert közeledik az EP-választás, és tartanak attól, hogy a választás után már nem lenne meg a szükséges többség.
Bizony ott van benne a kötelező elosztási kvóta is, még ha bújtatva és elkenve is, nem véletlen, hogy Magyarország nem támogatta az egyezséget.
Nyolc évnyi migrációs nyomás és hosszú hónapok reszelgetése után előzetes megegyezésre jutottak az Európai Parlament és a tagállamok migrációs kérdésben, amit áttörésként értelmez az Euractiv elemzése – a szerdai döntés értelmében sokan úgy kommunikálták, hogy valamiféle kompromisszum jött létre a tagállami szuverenitás és az EP emberi jogok maximális előtérbe helyezése között.
Az egyezménnyel ezzel együtt sokan nem elégedettek, a jogvédők szerint „gyermekek és családok bebörtönzéséhez” vezet majd a szigorítás, hazánk kormánya éppen ellenkezőleg, az elosztási kvóták miatt tartja elfogadhatatlannak a paktumot, s ennek hangot is adott.
Ezt is ajánljuk a témában
Dömötör Csaba szerint azért siettek az új szabályok elfogadásával, mert közeledik az EP-választás, és tartanak attól, hogy a választás után már nem lenne meg a szükséges többség.
A paktum tartalmaz újdonságokat.
Például megkönnyíti azoknak a kiutasítását, akik menedékkérelmét negatívan bírálták el; illetve gyorsított eljárásban lehet dönteni azokról, akik elméletileg biztonságos országokból érkeznek, mint India, Törökország vagy Tunézia. Ursula von der Leyen mindenesetre ünnepelte a paktumot, mondván, immár az európaiak dönthetnek arról, ki jöhet ide.
Ami kimaradt: az érkezők felkutatására és kimentésére irányuló erőfeszítések szabályozása a tengeren, a nem EU-s harmadik országokkal való egyezmények, a tartózkodási, munkavállalási és vízumengedélyek.
A legfontosabb öt pont (ennyi jött össze a tízből) mindenesetre a következő:
elvileg a tagállamok dönthetnének, hogy menedékkérőket vesznek át vagy fizetnek (ez a magyar kormány által élesen bírált szolidaritási rész);
kezelik a válsághelyzeteket és a migránsok, valamint menedékkérők felhasználását (például belpolitikai zavarkeltésre más államok részéről)
felgyorsítják a menedékkérelmek elbírálását
bevezetik az úgynevezett határeljárásokat azoknak, akik olyan országokból érkeznek, ahonnan a kérelmek legfeljebb 20 százalékát szokás pozitívan elbírálni, akik biztonsági kockázatnak minősülnek, és azoknak, akik félrevezették a hatóságokat
kötelező biztonsági és egészségügyi vizsgálatokat végeznek el azokon, akik nem szabályosan, határátkelőknél lépnek be az EU területére – egyébként az újonnan érkezőket átvilágítják, biometrikus adataikat begyűjtik; beleértve a rasszprofilozást is; ezt egy Eurodac nevű, közös adatbázisban tárolják majd, hozzáférhető módon.
Mindebből a szolidaritási mechanizmus a legérdekesebb magyar szempontból.
E tekintetben az Euractiv szerint az új szabályozás elméletileg lehetőséget ad sokféleképpen hozzájárulni a közös erőfeszítésekhez, akár családegyesítéssel, akár pénzügyi hozzájárulással, de elméletileg még fal- és kerítésépítés is a repertoár részét képezi; a szöveg azt sugallja, hogy mindenki azzal járul hozzá a védelemhez és a befogadáshoz, amivel jólesik neki.
Azonban több bökkenő van itt: az egyik, hogy a megállapodás szerint nem lehet visszaküldeni az első belépési országába a menedékkérőt, ha az nem tudja fogadni túlterheltség vagy egyéb okok miatt; emellett ha válsághelyzet alakul ki (vagyis teljesen földbe döngöli egy ország menekültellátását az érkezők hatalmas tömege), az áthelyezésekről, a pénzügyi hozzájárulásokról és az alternatív szolidaritási intézkedésekről az Európai Bizottság javaslata alapján döntenének a tagállamok között, s a válságba került tagállam is kérheti, hogy áthelyezésekkel segítsék.
Magyarán a Bizottság döntene az áthelyezésekről, ilyenformán pedig ez
ténylegesen nem más, mint a kvótarendszer, csak épp még azzal a felső korláttal sem bír, amit a korábbi kísérletek során előirányoztak.
A formális egyezséget azonban még ratifikálni kell, mind az EP-ben, mind a tagállamok részéről; utóbbinál Magyarország minden bizonnyal szembeszáll a javaslattal.
***
Nyitókép: a „röszkei csata” Ahmed H-val, forrás: Police.hu