Történelmi előrelépés: teljes össztűz alá kerül a magyarországi a drogpiac

Idén is megtartották az MCC Budapest Summitot november 18. és 20. között a magyar fővárosban és a Kárpát-medence regionális képzési központjaiban. A rendezvény célja, hogy szakemberek, döntéshozók és előadók bemutassák a drogpiac növekedéséhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági és biztonsági problémákat. 

A hazai kábítószerhelyzet év elején cselekvést igényelt a kormánytól: februárban külön kormánybiztost kapott a téma Horváth László képviselő személyében, aki a rendőrséggel összefogva nagyszabású prevenciós programokat hirdetett, és hajtóvadászat indult a terjesztők ellen. Azóta naponta érkeznek hírek rendőrségi razziákról, amelyeken számos terjesztőt és fogyasztót elfogtak, és nagyságrendileg 20-30 százalékkal több szert foglalnak le, mint korábban. Erre a komplex problémára nem lehet másként, mint zéró toleranciával tekinteni; a cél a kábítószerek teljes kiszorítása – tette egyértelművé Horváth a Mandinernek adott korábbi interjújában. Módosították az Alaptörvényt is, amelybe így bekerült a kábítószerrel szembeni zéró tolerancia elve: „Magyarországon tilos a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése.” 

A drogellenes Delta akció kezdete óta több mint 8000 eljárás indult kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt; a rajtaütések a nyári fesztiválszezon berobbanásával sűrűsödtek, és a rendőrség több előadóművészre is lecsapott. „Tessék mondani, ez még a sérthetetlen művészi szabadság? Tényleg helye van az ilyen kábítószer-promóciónak, és ezzel szemben elég lesz egy tartalmas prevenciós osztályfőnöki óra?” – fogalmazott Horváth. Novemberben két ismert előadó is botrányba keveredett: az énekes, rapper, dalszerző T. Danny (Telegdy Dániel Márton) igazoltatás közben bukott le, majd a Fonogram­-díjas énekes, dalszerző, producer ByeAlex (Márta Alex) lakásán találtak kábítószert a hatóságok. „Fennakadnak celebek is, rájuk is vonatkozik a törvény” – tette hozzá Horváth. 

A hírességek droghasználata és súlyos botrányaik társadalomformáló hatása rendkívül negatív következményekkel járhat – abban talán még Magyarországon is konszenzus van, hogy felelős magatartásukkal a celebek példát mutathatnak a fiatalabb generációnak. Kimutatták, hogy a Billboard Hot 100 zenéinek háromnegyede tartalmaz utalást szerhasználatra, a drogokkal kapcsolatos tartalmú dalok 82 százaléka pedig hiphop- vagy rapszerzemény. 

Ha egy tinédzser kábítószerhez nyúl – mert az idolja is ezt teszi, és a kedvenc dalában erről énekelnek –, annak súlyos következményei lehetnek: a fiatalkori droghasználat befolyásolhatja az agy fejlődését, különösen a jutalmazási rendszert, ami érzékenyebbé teheti az egyént a későbbi szerhasználatra. Nem mellékes, hogy a kannabisz hatással lehet az agy dopaminrendszerére is, hajlamosítva a függőség későbbi kialakulására. 

Az egyes szakemberek által 

A tolerancia kialakulása miatt egyes felhasználók sokkal erősebb szerek után nézhetnek. 

Míg korábban a klasszikus drogok voltak előtérben – mint a marihuána, a kokain vagy az ecstasy –, addig az előző évtizedekben sajnálatos módon megjelentek és Magyarországon is elterjedtek a pincében előállított, mesterséges, mérgekből összekevert dizájner-kábítószerek, például a kati, a krokodil vagy a biofű. Az előállításukhoz csupán boltban megvásárolható háztartási vegyszerekre van szükség, és jóval olcsóbbak „versenytársaiknál”, így a kereslet is nagyobb irántuk. A legnagyobb budapesti bázisa ezeknek a szereknek a mára megtisztított Hős utca volt, ahol gyakran lehetett látni zombiszerűen viselkedő helyieket a falnak dőlve vagy maguk elé meredve, magukról mit sem tudva, nemritkán órákon át mozdulatlanul.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt