A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.
A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Az új Nemzeti alaptanterv elkészült, ugyanakkor még mindig nem zárult le teljes mértékben a folyamat, így a Magyarságkutató Intézet benyújtotta akkreditációs igényét a pedagógusok továbbképzésére – mondta el Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke kedden, budapesti sajtótájékoztatóján.
Közölte, mivel az intézet közreműködött a tananyagok összeállításában, magyar nyelvtan, irodalom és történelem esetében benyújtották akkreditációs igényüket.
Ha a pedagógus nem tanulta az egyetemen azt, ami bekerült az oktatandó tananyagba, nyilvánvaló hiányok jelentkeznek
– jegyezte meg a főigazgató.
Kásler Miklós a magyar irodalom tárgyról elmondta, a tananyagból vettek ki valóban „nem odaillő tételeket”, de kiegészítették mindazzal, ami a magyar irodalomban rendkívül értékes. Az oktatás értéke, hogy „az emberit közvetítse, és azt, amiből az európai kultúrkör létrejött” – fogalmazott.
Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója közölte:
az új alap- és a kerettanterv „összefüggő, egymást kiegészítő rendszerelemekből álló reform”.
Az új alaptanterv abban különbözik radikálisan az utóbbi hetven évben használtaktól, hogy a Kárpát-medencei magyar nyelvi és kulturális kontinuitást alapvetésnek és alapértéknek tekinti – mondta. Az érintett tankönyvekben a kibővített nyelvjárás és nyelvtörténeti rész mellett az ősmagyar kor bemutatása is újdonság – közölte.
Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpontjának és Archívumának igazgatója a megújult történelemtankönyv-sorozatokról szólva elmondta:
a honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”,
hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető.
Továbbá – mint mondta – a kalandozások fogalmát helyre kellett tenni. „A kalandozások a magyar nagyfejedelemség államérdekű támadó hadjárataira egy közkeletű, de téves elnevezés” – fogalmazott Szabados György, majd úgy folytatta: ezek „nem kedélyes portyázások”, hanem tudatos, megszervezett és sok veszéllyel járó, javarészt sikeres hadműveletek voltak.
Elmondta, hangsúlyozták azt is, hogy Szent István azt a nyugati ihletésű államot hozta létre, amelynek több újítása ma is él és jogfolytonos. Példaként említette a területi alapú közigazgatást, valamint a kodifikált törvénykezést.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy formátumú, őseinkkel, eredetünkkel foglalkozó kutató volt: munkássága, új látásmódja nemcsak a szaktudományt, de az egész, történelem iránt érdeklődő magyar népességet megmozgatta.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Itt van az új hangfelvétel, amelyből feketén-fehéren kiderül, mit is gondol Péter a sajátjairól.
Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról” – mondja Szabados György.
II. András királyunk kiváltságlevele az Aranybulla és a Szent Korona együttes jelentőségéhez mérhető a szászok tudatában, mondja el a Tringli István történész a Mandinernek.
Visszaviszik a „helyére”.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
A lengyel légtér biztonságát szigorúan őrzik: Cezary Tomczyk szerint minden határsértést azonnal elhárítanának.
„Veled vagyunk, Ádám, gyógyulj meg hamar!” – írták a németek a közösségi oldalakon.
