A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.
A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Az új Nemzeti alaptanterv elkészült, ugyanakkor még mindig nem zárult le teljes mértékben a folyamat, így a Magyarságkutató Intézet benyújtotta akkreditációs igényét a pedagógusok továbbképzésére – mondta el Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke kedden, budapesti sajtótájékoztatóján.
Közölte, mivel az intézet közreműködött a tananyagok összeállításában, magyar nyelvtan, irodalom és történelem esetében benyújtották akkreditációs igényüket.
Ha a pedagógus nem tanulta az egyetemen azt, ami bekerült az oktatandó tananyagba, nyilvánvaló hiányok jelentkeznek
– jegyezte meg a főigazgató.
Kásler Miklós a magyar irodalom tárgyról elmondta, a tananyagból vettek ki valóban „nem odaillő tételeket”, de kiegészítették mindazzal, ami a magyar irodalomban rendkívül értékes. Az oktatás értéke, hogy „az emberit közvetítse, és azt, amiből az európai kultúrkör létrejött” – fogalmazott.
Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója közölte:
az új alap- és a kerettanterv „összefüggő, egymást kiegészítő rendszerelemekből álló reform”.
Az új alaptanterv abban különbözik radikálisan az utóbbi hetven évben használtaktól, hogy a Kárpát-medencei magyar nyelvi és kulturális kontinuitást alapvetésnek és alapértéknek tekinti – mondta. Az érintett tankönyvekben a kibővített nyelvjárás és nyelvtörténeti rész mellett az ősmagyar kor bemutatása is újdonság – közölte.
Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpontjának és Archívumának igazgatója a megújult történelemtankönyv-sorozatokról szólva elmondta:
a honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”,
hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető.
Továbbá – mint mondta – a kalandozások fogalmát helyre kellett tenni. „A kalandozások a magyar nagyfejedelemség államérdekű támadó hadjárataira egy közkeletű, de téves elnevezés” – fogalmazott Szabados György, majd úgy folytatta: ezek „nem kedélyes portyázások”, hanem tudatos, megszervezett és sok veszéllyel járó, javarészt sikeres hadműveletek voltak.
Elmondta, hangsúlyozták azt is, hogy Szent István azt a nyugati ihletésű államot hozta létre, amelynek több újítása ma is él és jogfolytonos. Példaként említette a területi alapú közigazgatást, valamint a kodifikált törvénykezést.
(MTI)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy formátumú, őseinkkel, eredetünkkel foglalkozó kutató volt: munkássága, új látásmódja nemcsak a szaktudományt, de az egész, történelem iránt érdeklődő magyar népességet megmozgatta.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Előre szólunk: tízből négy diplomás nem tudja majd értelmezni az itt következő szöveget.
A Reakció legújabb adásában Kacsoh Dániel vendége Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos volt.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
Fegyir Sándor egyetlen megoldást lát, ami betemethetné a két nemzet közötti árkot.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
