Benyújtották a törvényjavaslatot: így szerveznék át teljesen a közmédiát

Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, amely teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét:

A javaslat alapján újra létrejönne az önálló MTI Nonprofit Zrt., vagyis a nemzeti hírügynökséget külön közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként állítanák vissza. Változás továbbá, hogy a jelenlegi MTVA helyett Sajtóalap jönne létre, egy „olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése.”

A kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslat indokolásában az áll: a közszolgálati médiának kiemelt szerepe van a hiteles tájékoztatásban, a nemzeti kultúra és önazonosság közvetítésében, valamint a társadalmi párbeszéd elősegítésében.

Ezeket a feladatokat szerintük a 2010 utáni közmédia nem látta el megfelelően.

A dokumentumból kiderül, hogy 

Kitérnek arra is, hogy nem lehetne tag olyan személy, aki az előző öt évben párttisztséget viselt, pártdelegált volt, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. A testület feladata az lenne, hogy megválassza a vezérigazgatókat, döntsön a felügyelőbizottságokról, könyvvizsgálókról, ellenőrizze a gazdálkodást, jóváhagyja a nagyobb szerződéseket, és évente rendeljen független szakértői tartalmi auditot a tevékenység értékelésére. Rögzítették ugyanakkor, hogy a testület nem határozhatná meg a műsorok tartalmát, a műsorszerkezetet, nem vonhatna el vagyont, és nem adhatna utasítást a vezérigazgatóknak a munkáltatói jogköreik gyakorlására.

Az MTI külön nonprofit részvénytársaságként, saját vezérigazgatóval, önálló feladatkörrel, külön költségvetési bontással működne az, feladata lenne hírek, írott és videós tudósítások, fényképek, háttéranyagok, grafikák és dokumentációs adatok szolgáltatása a hazai és külföldi eseményekről.

Az MTI-nek a parlamenti pártokról, más pártokról, civil szervezetekről, a kormányról, közigazgatási szervekről, önkormányzatokról, bíróságokról és ügyészségekről is tájékoztatnia kellene. Előírnák az MTI-nek, hogy az országos (budapesti és vármegyei) tudósítói hálózat mellett legyen tudósítói hálózata a Kárpát-medence magyarlakta területein, továbbá tartson fenn külföldi tudósítói hálózatot is az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének megfelelően.

A törvényjavaslatban a közszolgálati média alapelveiről az áll: a közszolgálati médiaszolgáltatásnak és médiatartalom-szolgáltatásnak pártatlanul, kiegyensúlyozottan kell minőségi információkat nyújtania, függetlenül kell működnie a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől, és működésének alapja a szerkesztői függetlenség tiszteletben tartása. A közszolgálati működés alapelveit a Közszolgálati Charta részletezné.

A társadalmi felügyeleti szervként működő Közszolgálati Tanács évente értékelné a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI beszámolóját, és ha nem fogadja el azt, javasolhatná az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését.

A benyújtott dokumentum szerint 

Kizáró ok lenne, ha valaki az előző öt évben miniszterelnök, kormánytag, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester, párttisztségviselő vagy más pártpolitikai szereplő volt – derül ki a szövegből, amely az MTI vezérigazgatójának legalább tíz év szakmai gyakorlatot és öt év vezetői tapasztalatot írna elő.

A javaslat a Médiatanácsot öttagú testületté átalakítaná: két tagot a kormánypárti oldal, kettőt az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnének, az elnököt pedig nyílt szakmai pályázattal választanák ki. 

Az új szabályozás szerint a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI költségvetését három évre szóló önálló törvényben állapítaná meg az Országgyűlés. Első alkalommal a 2028-as évtől lenne ilyen hároméves költségvetési törvény. A javaslat közszolgálati hozzájárulással számol: ezt az állam fizetné, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás vételére alkalmas készüléket használó háztartások száma alapján.

A javaslat elfogadásához kétharmados többség kell, és a törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba. 

(MTI/Mandiner)

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala