Mutatjuk az elmúlt évek legfontosabb politikai-társadalmi kérdéseit a kihelyezett frakcióüléseken!

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, kihelyezett frakcióülést tart a Fidesz, melynek fókuszában az új államfőjelölt személyének megnevezése lesz. „A szokásoknak megfelelően a parlamenti ülésszak kezdete előtt kihelyezett frakcióülést tartunk február 21-22-én Balatonalmádiban” – írta Facebook-oldalán Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Kocsis bejegyzésében ismertette, szerda este a miniszterelnök felszólalásával kezdődött a tanácskozás, melyet a mai napon a miniszterek, EP-képviselők, államtitkárok meghallgatása követ. A zárt ajtók mögött elmondott beszéd az utóbbi évek tapasztalata alapján idén is irányt adott a parlamenti munkát illetően, amely hétfőn kezdődik majd.

Az ülés kiemelt napirendi pontjai között szerepel az új államfőjelölt személyéről szóló frakciódöntés, az európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokra való felkészülés, illetve az új gyermekvédelmi törvénycsomag, 

„A baloldal zsoldban áll”

Ahogy arról is beszámoltunk, a parlament tavaszi ülésszakát megelőző rendezvényen a miniszterelnök elsősorban a közelgő választásokról beszélt. Kiemelte, hogy Brüsszelben változásra van szükség. Életbe lépett a migrációs paktum, és várhatóan büntetést fognak kiróni Magyarországra, mert nem fogadunk be migránsokat. Arról is értekezett, hogy a háború nem ér véget, Európára egyre nagyobb teher nehezedik, mert Amerikában az elnökválasztás körüli viták miatt csökkenni fog Ukrajna anyagi támogatása. „Az ukránok támogatásának óriási politikai ára van” – hangsúlyozta. Hozzátette: a gazdák lázadnak egész Európában, és lassan senki nem hisz az ukránok győzelmében. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az itthoni baloldal nem azt teszi, ami a dolga lenne, nem Magyarországot képviseli Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon. „A baloldal zsoldban áll” – foglalta össze.

A kormányfő beszélt a kegyelmi ügyről is, megköszönte Varga Judit és Novák Katalin eddigi munkáját. „A lemondásuk helyes volt, és megerősít bennünket” – mondta, majd azt is kifejtette, hogy szerinte az is mindenki számára világossá vált, hogy gyermekvédelmi kérdésekben a nemzeti oldalon nincs kegyelem. Orbán Viktor a beszédét a közelgő választások értékelésével, az előttük álló feladatokkal zárta. Összefoglalta, hogy az uniós forrásokról már megállapodott a kormány, a tanárok és óvónők bérét megemelték, a bérmegállapodásokat megkötötték, a megemelt 13. havi nyugdíjat kifizették, a családtámogatásokat növelték, az inflációt leszorították. Hatályban van a rezsicsökkentés és a kamatstop a családoknak és a kisvállalkozásoknak. Bizakodóan beszélt arról, hogy nem csak Brüsszelben, de Washingtonban is változás lehet ebben az évben. Az európai parlamenti és az amerikai elnökválasztás elhozhatja a békét végre Európában.

Tíz év kihelyezett frakcióülései

Immáron több mint egy évtizedes hagyománya van a kormányt támogató pártfrakció-szövetségnek a közös kihelyezett frakcióüléseinek, amelyet 2010 kivételével évente kétszer is megrendeztek. Az üléseken érintett témákból és döntésekből jól kirajzolódnak az elmúlt évek Magyarországot és a nemzetközi történéseket i, és az azokra adott válaszok.

A 2010-es kormányváltást követő első kihelyezett frakcióülés 2010. szeptember 9-én Tapolcán volt, amelyen amellett, hogy értékelték a kormány első száz napját, a fő téma 2010 őszén a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítése volt. De a témák közt szerepelt Közép-Európa leghatékonyabb adórendszerének megteremtése is. Emlékezetes, hogy ezután – 2010-2013 között – zajlott le az a nagyszabású adóreform, amely a költségvetési stabilitásához és a gazdasági növekedés élénkítéséhez vezetett.

2011-ben, a siófoki kihelyezett kormányülésen a legfontosabb momentum az alkotmányozás volt, amely mentén a tavaszi ülésszak elején 

Ugyanezen év szeptemberében Hajdúszoboszlón újabb frakcióülésre került sor, ahol megalkották azt az intézkedést, amely rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztést tett lehetővé a devizahiteleseknek. Ezen az összejövetelen fontos téma volt még az államadósság csökkentése, az egyfordulós választási rendszer és a határon túliak szavazati joga is, valamint, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vegye át. Ugyancsak ekkor volt szó az Országos Bírói Hivatal felállításáról, az önkormányzati törvény módosításáról és az oktatási törvényről is.

2012-ben Egerben ültek össze ismét, ahol a devizahitelesek ügye még mindig terítéken volt, ezúttal a bankszövetséggel közös kormányforgatókönyv kapcsán. A Fidesz-KDNP ekkor tette világossá, hogy nem zárkóznak el az elismert egyházakat tartalmazó lista jogszabálybeli bővítésétől, de ekkor döntöttek például a hulladékgazdálkodásról is. Az őszi kihelyezett frakcióülés Sárváron volt, témája az IMF-hiteltárgyalás, a munkahelyek védelme, számos közoktatási kérdés és az előzetes választási regisztráció volt. A KDNP felvetései közé tartozott a családi adókedvezmények kiteljesítése, a családi csődvédelem intézményének bevezetése és a rokkantak helyzetbe hozása.

Rezsicsökkentés

2013. februárjában Gyulán a rezsicsökkentés volt a középpontban – eldőlt, hogy csökkenni kell a víz-, a csatorna-, a szennyvíz-elvezetési, a szemétszállítási, a palackosgáz-, valamint a kéményseprési díjakat. 

Felmerült a gyermekek utáni adókedvezmény kiszélesítése azzal, hogy a kedvezményt ne csak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehessen majd vonni. Illetve a rezsicsökkentés értelemszerűen ekkor is téma volt.

A következő év elején, 2014 januárjában Balatonszárszón véglegesült a szándék: háromlépcsős rezsicsökkentésről nyújt be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP. A szeptemberi összejövetelen  – Tapolcán –  pedig a teljes magyar bankrendszer elszámoltatásáról és a deviza- és forinthitelesek helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat volt a fókuszban.

2015-ben Mezőkövesden ültek össze ismét, ahol a pártszövetség arra kérte fel a kormányt, 

Ez év szeptemberében – Velencén – pedig már a déli határon és a Keleti-pályaudvaron történtek fényében a migrációs válsággal foglalkozott a tanácskozás. Ezen az eseményen kimondták: első helyen az EU határait kell megvédeni.

2016. telén Lillafüreden a Fidesz-KDNP migrációs vitanapot kezdeményezett a február végi parlamenti üléshétre. A terrorveszély-helyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítási terv kapcsán megállapították: a magyar emberek biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés. Ezen az ülésen tárgyaltak az otthonteremtési programról is. Az ezév őszi balatonfüredi kihelyezett frakcióülésen a migrációval kapcsolatban a fő megállapítás az volt: 

Mivel az Európai Bizottság ekkoriban készítette elő a kötelező betelepítési kvóta lépését, a képviselők válaszként foglalkoztak a kvótareferendummal, illetve a magyar-szerb határra tervezett harmadik kerítéssel is. Még ugyanezen az ülésen kifejezték a törvényhozói szándékot a munkahelyvédelmi akcióra, a gyed extrára, a bölcsődei fejlesztésekre és a gyermekétkeztetésre szánt források jelentős emelésére is.

„Soros-terv”

2017 telén, szintén Visegrádon ültek össze, ahol a mostanihoz hasonlóan, az államfő kérdése is napirenden volt. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség egyhangúlag támogatta, hogy az akkori köztársasági elnök, Áder János legyen ismét a kormánypárti képviselőcsoportok jelöltje az államfői posztra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a következő évi költségvetés irányáról, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a közelgő választással kapcsolatos teendőkről, Trócsányi László igazságügyi miniszter pedig a Magyarországon működő nagy nemzetközi szervezetek fiókszervezeteinek átláthatósági szabályozásáról beszélt.

Ez év őszén a helyszín ismét Velence volt, ahol a fókuszban a demográfiai javulás további lehetőségei álltak. Ezen az ülésen bírálták a kárpátaljai magyarságra veszélyes új ukrán oktatási törvényt, 

2018. februárjában a kormánypártok egyhangúlag döntöttek a Stop Soros törvénycsomag támogatásáról, ám kétharmad híján – és nem bízva a Jobbikban sem – a nemzeti konzultáció tűnt a leghatékonyabbnak. Az őszi, velencei ülésen kimondták: a Sargentini-jelentés egy hazug jelentés, amelyet csalással fogadott el az Európai Parlament (EP), ezért a döntés érvénytelen, továbbá Magyarország nem engedi, hogy elvegyék tőle a határőrizet jogát. Ezen az össszejövetelen döntöttek arról is, hogy két új kabinetet hoznak létre: egy népesedéspolitikait, amelyet Novák Katalin vezet majd, valamint egy bevándorláspolitikai-migrációs kabinetet Németh Szilárd vezetésével.

2019 telén Balatonalmádiban a frakciószövetség elutasította az EU törekvéseit – így a kötelező kvótát, a határvédelem jogának gyengítését, a migránsvízum bevezetését, a migrációt segítő szervezetek támogatásának megháromszorozását, a gazdasági migráció legalizálását és a nem bevándorláspárti országok megbüntetését. Ezen kívül megvitatták a családvédelmi akcióterv életbe lépéséhez szükséges törvényjavaslatokat is. Az őszi kihelyezett frakcióülésen pedig arról határoztak, hogy a legtöbb forrást a gyermeket nevelő családokra, a Magyar falu programra és gazdaságösztönzésre kell fordítani. Az eurózónában mutatkozó válságjelekre tekintettel pedig elindították el a gazdaságvédelmi akciótervet.

Gyurcsány-korszak visszatérése

2020-ban a fókuszban a börtönzsúfoltság és a kártérítéses börtönperek voltak, illetve a gyöngyöspatai szegregációsper-botrány mentén a szegregáció fogalmi újragondolása is téma volt. 2021-ben az egyik helyszín Debrecen volt, ahol a legfontosabb téma a gazdaság újraindítása volt, de értékelték a járvány elleni védekezést is, a másik helyszín pedig Esztergom, ahol elhangzott, hogy 

Ezen az ülésen a frakciók már kampányüzemmódra kapcsoltak.

2022-ben Orbán Viktor csatába hívta a képviselőket. Hangsúlyozta: mindenkinek azért kell küzdenie, hogy a baloldal ne kerüljön újra hatalomra. A kormányfő a gyermekvédelmi törvényről is szót ejtett, amelyet szerinte megtámadott az Európai Unió Bírósága. Mint mondta: azért indítottak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert azt akarják, hogy ezt a törvényt azonnal vonja vissza a parlament. Orbán arra is kitért, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni támadások akkor gyorsultak fel, amikor a két ország fellépett az LMBTQ-lobbi ellen.

2023-ban Esztergomban ültek össze a frakciótagok; ekkor hangzott el, hogy „háborúpárti brüsszeli vezetés” helyett „békepárti vezetést” akarnak, és meg kell akadályozni, hogy „az elhibázott szankciókkal” gyengítsék az európai gazdaságot. Valamint újra téma volt a genderpropaganda elleni fellépés is. 

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán