Tíz év kormányzás: a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióüléseinek története

A balatonfüredi kihelyezett kétnapos frakcióülésen a fideszes és kereszténydemokrata képviselők részletesen foglalkoznak majd a  börtönzsúfoltság miatti kártérítések kapcsán támadt viharokkal és az idevágó szabályozás módosításával – értesült a Mandiner.

Az igazságügyi tárca javaslatainak fényében a kormányt támogató frakciók is megvitatják, hogyan lehetne megszüntetni egy jól körülhatárolható ügyvédi kör által vitt és az elítéltek között terjedő, kártérítéses börtönpereket. A disputa arra is kiterjed, miként lehetne elérni, hogy a raboknak kifizetendő kártérítésekből mindenekelőtt a bűnözők áldozatainak jogos követelései teljesüljenek. Áttekintik a börtönzsúfoltság enyhítésére irányuló erőfeszítések ügyét is.

A Fidesz KDNP frakciószövetség várhatóan ugyancsak kiemelten foglalkozik azzal is, hogy a kirívó erőszakos bűncselekmények esetében hogyan lehetne kizárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Jelenleg a törvény az érintett fogvatartottak esetében is lehetőséget ad arra, hogy a büntetés-végrehajtási bíróság a büntetés egyharmadát elengedje, például jó magaviselet esetén. A társalom azonban szigorítást vár; látszott ez a győri kettős gyermekgyilkosság fogadtatásából is. (A tavaly decemberi kettős gyilkosságot egy családon belüli bántalmazás miatt elítélt apa követte el idő előtti szabadulása után nem sokkal.)

Mélyrehatóan tekintik át a fideszes és KDNP-s törvényhozók az idén januárban tetőzött gyöngyöspatai szegregációsper-botrányt is. (Ismeretes, hogy 100 millió forint kártérítést ítéltek meg olyan romáknak, akik 2004-2012 között úgymond oktatási szegregációt szenvedtek el a helyi iskolában.) Úgy tudjuk, Balatonfüreden

Ez ügyben, mint megtudtuk, Horváth László miniszterelnöki megbízott, Heves megye 2-es számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője fog előadást tartani a frakciószövetség tagsága előtt. A Mandiner megkeresésére Horváth László elmondta, a fejlemények fényében azt is fel fogja vetni, hogy „újra meg kell teremteni egy hatékony felzárkóztató pedagógia jogszabályi és szakmai feltételeit”.

Több éves gyakorlat, hogy a Parlament tavasszal fogadja el a következő évi költségvetést. Az ezzel kapcsolatos kérdések, teendők, kihívások nyilván szóba kerülnek a ma kezdődő kétnapos frakcióülésen.

Tíz év kihelyezett frakcióülései

Egy évtizedes – három parlamenti cikluson átívelő – hagyománya a kormányt támogató pártfrakció-szövetségnek a közös kihelyezett frakcióülés, amelyet 2010 kivételével évente kétszer is megrendeztek. Ezeknek az üléseknek a témáiból és döntéseiből kirajzolódnak az elmúlt tíz év hazánkat érintő nagy politikai-társadalmi kérdései és az azokra adott, nemzeti szempontú törvényhozói válaszok. Lássuk ezeket dióhéjban!

A kormányváltást követő első ilyen kihelyezett frakcióülés 2010. szeptember 9-én Tapolcán zajlott le. Amellett, hogy értékelték a kormány első 100 napját,

valamint Közép-Európa leghatékonyabb adórendszerének megteremtése. (Ismeretes, hogy 2010-2013 között zajlott le az a nagyszabású adóreform, amely a költségvetési stabilitásához és a gazdasági növekedés élénkítéséhez vezetett.)

2011. február 9-11. között, Siófokon többek között az alkotmányozás kötötte le a kormánypárti képviselők figyelmét; ennek megfelelően pár hónap múlva, április 18-án meg is szavazták (szinte csak a fideszes és kereszténydemokrata képviselők) az új Alaptörvényt. Ugyancsak azon az ülésen volt szó a közszolgáltatókkal, bankokkal szembeni védelem biztosításáról a lakosság érdekében, tekintettel az áram- és gázdíjak emelkedésére, valamint a banki szolgáltatási díjak áthárítására.

Ez év őszén, 2011. szeptember 7-9-én, Hajdúszoboszlón került terítékre azon intézkedés, amely rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztést tesz lehetővé a devizahiteleseknek.

illetve az, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vegye át. Ugyancsak szó került az Országos Bírói Hivatal felállításáról, az önkormányzati törvény módosításáról, illetve az oktatási törvényről, utóbbiról azért, hogy az iskolák fenntartása és az oktatásszervezés is állami feladat legyen, ami aztán 2013-tól valósult meg.

A 2012. február 8-10-i egri kihelyezett frakcióülés ismét foglalkozott devizahitelesekkel, ezúttal a bankszövetséggel közös kormányforgatókönyv kapcsán. A Fidesz-KDNP itt döntötte el, hogy a hulladékgazdálkodásnak állami, illetve közösségi tulajdonba kell kerülnie. A jobboldali képviselők egyértelművé tették: nem zárkóznak el az elismert egyházakat tartalmazó lista jogszabálybeli bővítésétől.  

Ezután, 2012. szeptember 5-7-én Sárváron az IMF-hiteltárgyalás, a munkahelyek védelme, számos közoktatási kérdés és az előzetes választási regisztráció került terítékre. A KDNP felvetései közé tartozott a családi adókedvezmények kiteljesítése, a családi csődvédelem intézményének bevezetése, a rokkantak helyzetbe hozása speciális start-munkalehetőség megteremtésével.

A következő ilyen frakcióülésen,

Eldőlt: 2013. júliusától csökkenniük kell a víz-, a csatorna-, a szennyvíz-elvezetési, a szemétszállítási, a palackosgáz-, valamint a kéményseprési díjaknak.  A kormánypártiak áttekintették az alaptörvény-módosítással kapcsolatos feladatokat, tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság kifogásait is. 

A 2013. szeptember 4-5-i ülés, Visegrád színhellyel a magyar családpolitikára koncentrált: gyed extra bevezetése, a kis keresetű, gyermeket nevelő családok adókedvezményének kiszélesítése, a rezsicsökkentés folytatása csakúgy téma volt, mint az, hogy a fűtési szezon kezdetével 11,1 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távfűtés ára. A törvényhozók készeknek mutatkoztak a gyermekek utáni adókedvezmény kiszélesítésére azzal, hogy a kedvezményt ne csak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehessen majd vonni. A Fidesz-KDNP arra szólította fel a bankokat, hogy novemberig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára.

A következő év elején, 2014. január 24-én, Balatonszárszón véglegesült a szándék: háromlépcsős rezsicsökkentésről nyújt be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP. Ennek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkent.

2014. szeptember 10-12., Tapolca: fókuszban a teljes magyar bankrendszer elszámoltatásáról és a deviza- és forinthitelesek helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat. A devizahiteles törlesztőrészletek következő év februártól 25-30 százalékkal csökkenhettek az elszámolási törvény nyomán, amely kamatemelési moratóriumot is bevezetett.

Ezt követően 2015. február 4-6-án Mezőkövesden a Fidesz-KDNP arra kérte a kormányt,

A képviselők ilyen kérdéseket ajánlottak feltenni a polgároknak: támogatják-e a harmadik országból érkező illegális bevándorlók őrizetbe vételét és az ellenőrzés alatt tartásukat mindaddig, amíg nem dől el, jogosultak-e menekültstátusra, illetve támogatják-e, hogy az illegális bevándorlókat haladéktalanul vissza kelljen toloncolni.

2015. szeptember 16-17. között Velence volt az üléshelyszín; a déli határon és a Keleti pályaudvaron történtek ismeretében érthető, hogy mindenekelőtt a migrációs válsággal foglalkozott a tanácskozás. Megállapították a frakciók: bár óriási volt a nyomás hazánk határán, az állami szervek és a civil szervezetek kiválóan látták el a feladatukat. Kimondták, első helyen az EU határait kell megvédeni.

Az újabb évben, 2016. február 10-12-én Lillafüreden a Fidesz-KDNP migrációs vitanapot kezdeményezett a február végi parlamenti üléshétre. A terrorveszély-helyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítási terv kapcsán megállapították: a magyar emberek biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés.

amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése, valamint az építésügyi bürokrácia csökkentése, beleértve a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanok építésügyi engedélyezési kötelezettségének eltörlését.

A 2016. szeptember 7-9. közötti balatonfüredi kihelyezett frakcióülésen a migrációval kapcsolatban arról született konszenzus: meg kell állítani és ki kell mondani: ne a bajt hozzuk Európába, hanem a segítséget vigyük oda, ahonnan a migránsok jönnek. Az Európai Bizottság ekkoriban készítette elő a kötelező betelepítési kvóta lépését. Erre válaszként foglalkoztak a hazai kormánypárti frakciók az október 2-i kvótareferendummal, illetve a magyar-szerb határra tervezett harmadik kerítéssel. A képviselőcsoport úgy határozott: javasolja a kormánynak, hogy bár a földárverések lezárultak, tartsa fenn azt a hitelkonstrukciót, amely kifejezetten a kisméretű gazdaságoknak és a földbirtoklási limitet el nem ért gazdáknak ad lehetőséget a további földpiaci jelenlétre, igaz, most már nem állami árveréseken, hanem a normál kereskedelemben. Kifejezték a törvényhozói szándékot

a bölcsődei fejlesztésekre és a gyermekétkeztetésre szánt források jelentős emelésére.

Ezután, 2017. február 15-17-én Visegrádon egyhangúlag támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, hogy a jelenlegi köztársasági elnök, Áder János legyen ismét a kormánypárti képviselőcsoportok jelöltje az államfői posztra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a következő évi költségvetés irányáról, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a közelgő választással kapcsolatos teendőkről, Trócsányi László igazságügyi miniszter pedig a Magyarországon működő nagy nemzetközi szervezetek fiókszervezeteinek átláthatósági szabályozásáról adott tájékoztatást.

2017. szeptember 13-15., Velence: áttekintették a fideszes, kereszténydemokrata képviselők a demográfiai javulás további lehetőségeit, így a lehetőséget a nőknek a nem hagyományos foglalkoztatási formák igénybevételére. Bírálták a kárpátaljai magyarságra veszélyes új ukrán oktatási törvényt. Felkérték a kormányt, szervezzen nemzeti konzultációt a „Soros-tervről”.

2018. február 14-15. között Visegrád volt az a helyszín, ahol a kormánypártok egyhangúlag döntöttek a Stop Soros törvénycsomag támogatásáról és közeli parlamenti megtárgyalásáról. A kormánypártok realizálták:

nemzetközi színtéren is támadások indultak Magyarországgal szemben, az ellenzék alapvetően bevándorláspárti, a Jobbik pedig „már mondott mindent”. Ezért elhatározták: a választópolgárokhoz fordulnak, s a javaslatról a választások után fog dönteni az Országgyűlés.

2018. szeptember 11-12-én Velencén kimondták: a Sargentini-jelentés szerintük egy hazug jelentés, amelyet csalással fogadott el az Európai Parlament (EP), ezért a döntés érvénytelen, továbbá Magyarország nem engedi, hogy elvegyék tőle a határőrizet jogát. Az erről is szóló országgyűlési határozattervezet is elfogadta a kormánypárti frakciószövetség. A Fidesz-KDNP úgy döntött, hogy két új kabinetet hoz létre: egy népesedéspolitikait, amelyet Novák Katalin vezet majd, valamint egy bevándorláspolitikai-migrációs kabinetet Németh Szilárd vezetésével.

Ezt követően, 2019. február 13-14-én Balatonalmádiban a frakciószövetség úgy látta, a brüsszeli bürokraták asztalai tele vannak olyan tervekkel, amelyek „bevándorló-kontinenssé” tennék Európát. Ezeket a javaslatokat – így a kötelező kvótát, a határvédelem jogának gyengítését, a migránsvízum bevezetését, a migrációt segítő szervezetek támogatásának megháromszorozását, a gazdasági migráció legalizálását és a nem bevándorláspárti országok megbüntetését – a Fidesz-KDNP elutasította. Megvitatták a családvédelmi akcióterv életbe lépéséhez szükséges törvényjavaslatokat is.

A tavalyi második kihelyezett frakcióülést, 2019. október 16-17-én szintén Balatonalmádiban rendezték meg. Arra jutottak a kormányzatot támogató törvényhozók: a következő években

Tárgyaltak a gazdasági növekedés fenntartásával összefüggő kérdésekről, a munkahelyteremtésről és a további béremelésekről. Béremelésekre 152 milliárd forintot szántak. Az eurózónában mutatkozó válságjelekre tekintettel elindították el a gazdaságvédelmi akciótervet.