Három ok, amiért Vitézy szerint az olcsóbb bérlet önmagában nem jelent megoldást az agglomerációs közlekedés problémáira

A Mandiner olvasói emlékezhetnek: kiborult a HVG, amiért – noha az utasok szerintük is  jól járnak, de – szerintük Karácsony Gergely eladta a jövőt Lázár Jánosnak. Mint a lap fogalmazott: „benne van a pakliban, hogy Karácsony Gergely a Lázárral kötött paktum aláírásakor a fővárosi önkormányzatiság történetének könyvébe is beírta a saját nevét fekete betűkkel.” Erről ide kattintva olvashat bővebben.

A főváros és a közlekedési tárca megegyezésére Vitézy Dávid is reagált. Egyik posztjában a Totalcar cikkét megosztva, amely személyes példákon keresztül mutatja be, hogy „az agglomerációban jóformán lehetetlen közlekedni”.

Három ok, amiért Vitézy és a Totalcar szerint az olcsó bérlet önmagában nem jelent megoldást

A Totalcar cikkében több okot is említ, de hármat ki is emelt, amelyek a következők.

1. Nincs hely a vonatokon

Mint a lap rámutat: „A vasúti kapacitás véges. Azt, hogy az utasok felférnek-e a vonatokra, elsősorban két kiemelt tényező határozza meg. A vasúti pálya és a vasúti járművek kapacitása. A pályakapacitást elsősorban a budapesti pályaudvarok fogadóképessége limitálja, hiszen amennyiben a vonatok nem tudnak bejutni Budapestre, nem lehet belőlük többet indítani.” De hozzátették azt is: szerintük „az agglomeráció pályakapacitás-helyzetén két kiemelt fejlesztés javíthat, a déli körvasút és a Nyugati-Déli pályaudvarok közötti vasúti alagút terve. A déli körvasút építkezése a tervek szerint még idén megkezdődik, a vasúti alagút terve viszont az elmúlt években leállított tervezési munkákkal csak távolabb került.”

2. Nem tudunk kijutni az állomásra

Második nagy problémaként a parkolóhelyek hiányára is rámutatott a lap. Mint írták: „a korábban megnevezett parkolóhely-krízist többnyire a vasútállomások által jelentett versenyképesség szüli. Mindenki az állomások környékén szeretne parkolni, így általában az, aki korán reggel indul, az még a csúcs előtt elfoglalja az alulméretezett P+R parkolókat, a többiek kénytelenek a környező utcákban – ezek az agglomerációban többnyire kertvárosi lakóövezetek – parkolóhelyeket keresni, amivel a lakókat zavarják és akadályozzák.” Hozzátéve azt is, hogy ennek mentén „rövidtávon el kell fogadnunk, hogy autóval kell mennünk, legalább a vasútállomásig. Vagy ha nem tudunk megállni, akkor bemegyünk dolgozni autóval és inkább állunk a dugóban.”

3. Nem lehet mindenhova vasutat építeni

„A kötöttpályás közlekedés elérhetősége sokak számára elképzelhetetlen álom” – írta harmadik nagy problémaként a Totalcar. Hozzátéve, hogy „ennek egyszerű oka, hogy a vasútvonalaknak vannak kiépítési feltételeik, például a domborzat tekintetében. Egy Budakeszihez hasonló dombokkal körülvett településre nem valószínű, hogy valaha be lehet vezetni az elővárosi vasutat, legfeljebb kerülőúton vagy alagutak tömkelegével lenne ez megoldható” – írják. 

Mint a lap fogalmaz, meglátásuk szerint, ha a helyzetnek igazán jót szeretne valaki tenni, ahhoz „az agglomerációs települések koncepciójának gyökeres átalakítására lenne szükség.” Mint írják: „Jelenleg az ilyen városok/községek csupán az alvóváros szintjére vannak degradálva. Amennyiben ezeken a településeken rendes városközpontok és szolgáltatások lennének, munkahelyekkel, akkor az agglomerációból agglomerációba ingázás is megvalósulhatna, fokozatosan enyhítve a települések jelenlegi gazdasági problémáit, napközben is lenne élet a városban.” 

De a Totalcar a fentieken túl a problémakör kapcsán kitért a településszerkeszet problémáira, a járdák szinte teljes hiányára, valamint a fiatalok helyzetére is. Utóbbiak kapcsán személyes példákon keresztül rámutatva például, hogy „amíg egy fővárosi fiatalnak valószínűleg soha nem kell autóra költenie, egy a városhatártól 10 kilométerre lakó kortársának ez pont olyan létszükség, mint neki a BKK-bérlet.”

A Totalcar teljes cikkét a témában itt olvashatja.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Facebook/Vitézy Dávid