Fel kell készülnünk a legrosszabbra: a szemünk láttára alakulhat át Magyarország éghajlata

Júliusban a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalosan is megerősítette az El Niño időjárási jelenség visszatérését. Az ember okozta szén-dioxid-kibocsátásból eredő globális felmelegedés mellett a szakértők szerint ez a jelenség egyfajta „dupla csapást” fog okozni – derült ki az Euronews cikkéből.

Jönnek El Niño-évek?

Általában az El Niño jelenség hatásai jellemzően 9 és 12 hónap között tartanak, de akár évekig is megmutatkozhatnak. Az eddigi megfigyelések alapján november és január között érik el csúcspontjukat. A tudósok nem igazán tudják, hogy ez pontosan miért van így, és még sokat kell tanulnunk ezekről az időjárási mintákról, amelyek a Csendes-óceánon trópusi ciklonokat okoznak és növelik az esőzések és árvizek kockázatát Amerika egyes részein is.

Az „El Niño-évek általában enyhe, csapadékos télkezdetet és hideg, száraz télvéget hoznak Észak-Európa nagy részén” – állítja Adam Scaife professzor, a brit meteorológiai hivatal (MET) tudósa. Meglátása szerint azonban Dél-Európában összességében csapadékosabb körülményeket hozhat. 

Azt azonban fontos nyomatékosítani, hogy az El Niño csak egy, az európai időjárási mintákat befolyásoló számos hatás közül.

így már szinte senkit sem lepne meg, ha megdőlne a tavalyi melegrekord. „Biztosak vagyunk abban, hogy az El Niño hatásai egyre erősebbek lesznek, ahogy az éghajlat melegszik” – szögezte le Adam Scaife professzor.

Átalakuló magyar időjárás – mi várhat ránk az előttünk álló években?

Több tanulmányban is foglalkoztak már az El Niño nevű klimatológiai jelenség esetleges magyarországi hatásaival. Litkei Máté például arra hívta fel a figyelmet, hogy közepes korrelációt találtak a kutatók az El Niño és Közép-Európa csapadékellátottsága között.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) nemrégiben tette közzé a hőmérséklet-változásra vonatkozó statisztikákat, amelyek lehetővé teszik az európai országok közötti trendek összehasonlítását. Kiindulópontként az 1951-1980 között mért átlaghőmérsékletet szabták meg.

Magyarországgal kapcsolatban elmondható, hogy 2,14 Celsius-fokos melegedést állapítottak meg a bázisátlaghoz képest. A csapadék és a hőmérséklet adatok együttes felhasználásával Péczely György klimatológus megalkotta Magyarország éghajlati körzeteit – erről részletes tájékoztatást nyújt az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. Ezen tájékoztatásban az elmúlt évtizedekben megmutatkozó éghajlati változásokat térképre vetítve mutatják be.

A térképek alapján érdekes következtetéseket lehet levonni, többek között azt, hogy a rendszerváltást megelőző három évtizedben hazánk legnagyobb része a mérsékelten meleg – száraz klímatartományba tartozott, ezzel szemben az 1991-2020-as évekre a meleg – száraz kategória vált uralkodóvá. Azt is érdemes kiemelni átható adatok kapcsán, hogy a korábbi években még több helyen előfordultak mérsékelten hűvös, illetve hűvös kategóriák, viszont ezek a legutóbbi évtizedekre csak a magasan fekvő területekre húzódtak vissza. Külön érdekesség, hogy a Bükk-fennsík az egyetlen, ahol hűvös – nedves éghajlati viszonyok uralkodnak.

Mennyire fog érvényesülni a mediterrán hatás Magyarországon?

– erre többek között Dr. Balogh Jeremiás Máté kutató mutatott rá. A változásra azért sem árt felhívni a figyelmet, mert Magyarország a nedves óceáni, illetve a száraz mediterrán klímaövek határán fekszik. Emiatt nálunk már egy kisebb mértékű éghajlatváltozásnak is jelentősebb következményei lehetnek más területekhez képest.

A Klímapolitikai Intézet hasábjain megjelent írás arra is kitért, hogy Magyarországon az elmúlt 50 év átlagában a csapadékmennyiség 10-15 százalékkal csökkent. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az évi átlagos csapadékmennyiség 720 milliméterről 640 milliméterre esett vissza.

Nem lesz könnyű felkészülni a klímaváltozásra

2022-ben mindenki átélhette, hogy milyen sok problémát okozott az aszály. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az Alföld jelenleg is az egyik legszárazabb területe Magyarországnak, a jövőben pedig ez a jelenség erősödni fog, amely a hazai mezőgazdaság jelentős átalakulását fogja eredményezni.

Nőni fog ugyanakkor a csapadékintenzitás, vagyis egyre gyakrabban szembesülhetünk a néhány óra alatt leeső óriási mennyiségű csapadékkal, amely a villámárvizek veszélyét hordozza magában. A kutató szerint az lehet a megoldás, hogy az aszályos régiókból a szántóföldi művelést a csapadékosabb helyekre kell majd áthelyezni, például az Alföldről a Kisalföldre vagy a Dunántúl síkvidékeire.

***

A nyitókép illusztráció. Fotó: CFOTO / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP