Leiskolázták Gyurcsány árnyék-pénzügyminiszterét a minimálbéres kirohanása miatt

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek, Gyurcsány árnyék-pénzügyminisztere az ATV-ben elmondta, szerinte most nem kéne megemelni a minimálbért – vagyis hiába kampányolt béremeléssel a DK, Bodnár Zoltán ezek szerint úgy véli, nem a béremelés lenne a DK első dolga. Erről itt olvashat bővebben.

Szakértőt kérdeztünk Bodnár kijelentéseiről

Bodnár kijelentései kapcsán megkerestük Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársát.

– értékelt Szalai arra a kérdésünkre válaszolva, hogy vajon miért tarthatja hibának a Gyurcsány-párt, hogy az Orbán-kormány megemelné a minimálbért. Mint a szakértő felidézte: „Bokros alatt volt olyan negyedév, amikor az infláció mértéke elérte a 30 százalékot, és csak 1998 első félévétől (az első Orbán-kormány alatt – a szerk.) mérséklődött 15 százalék alá, illetve 1999 első negyedévében lett először ismét egyszámjegyű.”

Szalai: Bodnárék korábban is a megszorításokkal próbálták csökkenteni az inflációt

Az ATV-s interjúban Bodnár Zoltán többek között azzal indokolta, hogy nem ért egyet az Orbán-kormány által javasolt emeléssel, hogy szerinte az le fogja lassítani az infláció csökkenését. Ennek kapcsán Szalai Piroska felidézte, hogy

Mint a szakértő rámutatott: „az ATV-s interjúban is azt hallottuk, hogy a DK majd csak az infláció letörése után engedné meg a minimálbérek emelését is.” Mint hozzátette, szerinte ezért gondolhatja úgy a DK, hogy „hibás” az a stratégia, amelyet a kormány követ azzal, hogy „szórja a pénzt a rendszerbe”, vagyis a hazai, belföldi fogyasztást kívánja élénkíteni.

„Elfelejtik, hogy hazánkban az adórendszer átalakítása óta a fogyasztási adók mértéke határozza meg a költségvetés bevételeit” – húzta alá a munkaerőpiaci szakértő. Mint kifejtette:

Mi lesz az árakkal, ha emelik a minimálbért?

Arra a kérdésre, hogy hogyan hat majd az árakra a minimálbér emelése, Szalai Piroska leszögezte:

„Ilyenkor nem lassul a dezinflációs folyamat” – tette hozzá, pozitív példaként kiemelve a verseny fokozására az élelmiszerek esetében alkalmazott árfigyelő rendszert, amelyet a kormány 2023 júliusában indított el.

A munkaerőpiaci szakértő szerint ugyanis az árfigyelővel „a vásárlók olyan eszközt kaptak, amivel nagyon egyszerűen követhetik az árak alakulását, gyorsan információhoz jutnak a vásárlási döntésük előtt”.

– húzta alá, hozzátéve, hogy „az árfigyelő is kellett ahhoz, hogy a korábban ársapkás termékek ára az ársapka kivezetése után se emelkedjen, sőt, számos helyen csökkenjen is”.

Hogyan lehet akkor helyesen kezelni az inflációt?

Az infláció kezeléséről szólva lapunknak Szalai Piroska úgy értékelt: „a jelenlegi infláció nem kezelhető a régi, megszokott, ősi tankönyvekből tanult módon, ugyanis azt nem a túlzott keresetkiáramlás hajtja, hanem a „kapzsi-infláció.” 

Mint a munkaerőpiaci szakértő kifejtette:

Mivel azonban a visszaesés mértéke alacsonyabb lett a vártnál, az áraik pedig magasak maradtak, a bruttó működési eredmény, azaz a vállalkozások profitja olyan mértékben növekedett meg nemzetgazdasági szinten ebben a három negyedévben, mint soha korábban, s a növekedés dinamikája is csúcstartó lett az egész Európai Unióban” 

Szalai Piroska aláhúzta: „ha ilyenkor keresettömeget csökkentenénk – azaz a minimálbért, a garantált bérminimumot, az átlagkeresetet nem engednénk növekedni, sőt a nyugdíjakat és a GYED-et sem – akkor valóban rövid időn belül további jelentős fogyasztáscsökkenést érnénk el, olyat, amire a cégek »beárazták« a termékeiket”.

– vetette fel.

Nyitókép: Képkocka (ATV-videó); Mandiner

***