„Technokrata őrültség és profitéhség”? – heves vita bontakozott ki a magyarországi akkumulátorgyártásról

Miért lett forró téma az akkugyárépítés? Veszélyezteti-e a környezetünket? Lehet-e kiegyezés az ügyben? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekről vitázott az esztergomi MCC Feszten Schiffer András, Litkei Máté, Kanász-Nagy Máté és Kaderják Péter.

Schiffer: technokrata őrültség, profitéhség, veszélyben lévő települések

Azzal kapcsolatban, miért lett az elmúlt évek szimbolikus témája az akkugyárak ügye, Schiffer András ügyvéd, az LMP volt frakcióvezetője arról beszélt, hogy a rendszerváltó elit egy nagyon szerencsétlen pályára térítette a magyar gazdasági fejlődést, kizárólagosan a magyar multinacionális nagytőkének kedvezett. Szerinte 2010 után „a magát nemzetinek hazudó kabinet” ezt a koncepciót nemhogy elvetette, hanem áramvonalasította, és a német autóipar érdekeit kezdte kiszolgálni; ha pedig nem menne rá a kelet-ázsiai akkugyárak idevonzására, könnyen elveszíthetné az idetelepült német autógyárakat a fosszilis meghajtású autók várható háttérbe szorulása és az elektromobilitás előtérbe kerülése miatt.

Schiffer emellett technokrata őrültségnek nevezte a kormány akkugyár-építési retorikáját, és hiányolta a környezeti hatástanulmányok tisztességes lefolytatását. Kifogásolta továbbá, hogy túl sok helyen építenek akkugyárat, amelyek így számos települést veszélyeztetnek. A kérdés szerinte az, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében rá lehet-e bírni a nagytőkét a profitéhség csökkentésére.

Litkei: a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak kell megfelelniük a gyáraknak

Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója kiemelte: az akkugyárakkal kapcsolatos legtöbb kritika környezetű jellegű, amelyek valid kérdések, meg kell vitatni őket,

A magyar GDP 5 százalékát valóban az autóipar adja jelenleg – reflektált Schiffer Andrásra –, a bruttó hazai termék nagyjából 25 százaléka pedig köthető valamilyen módon a járműiparhoz, ami európai viszonylatban is magas. Emellett az is közrejátszik szerinte az ügy forróvá válásában, hogy a baloldal az identitásválsága miatt keresi azokat a témákat, amelyekkel fogást tud keresni a magyar kormányon. Pedig „hamis az az állítás, hogy csak a magyar kormány tolja ezt az iparágat”, a régióban verseny zajlik ezekért a beruházásokért – jelentette ki.

A szakember a kormányzat részéről hibának tartja, hogy egy polgármesternek a sajtóból értesülnie arról, akkugyár épülne a városában, azt is mondta ugyanakkor, hogy az ellenzék kommunikációja pedig ellehetetleníti a tárgyszerű vitát. Úgy nincs értelme zöldpolitikát folytatni, hogy kitűzünk az ügyet, de csak a zöldszempontokat vesszük figyelembe, minden mást, például az ellátásbiztonságot, gazdasági aspektust nem.

Kanász-Nagy: Debrecenben 40 tonna „különböző anyag” fog kiszóródni környezetbe

Az LMP országgyűlési képviselője, Kanász-Nagy Máté szerint egyáltalán nem szimbolikus, hanem igenis húsba vágó, politikai kérdésről van szó, hiszen a mindennapjainkat, a környezetünket érinti. Példaként említette a debreceni akkugyárat, amely esetében 40 tonna „különböző anyag” fog kiszóródni a környezetbe, ennek jelentős része kén-dioxid. Hogy lehet ezt figyelmen kívül hagyni? – tette fel a kérdést.
Arról is beszélt, hogy „Magyarország kiszáradóban van”, a talajszint – különösen igaz ez például Debrecen térségére – csökken, ezért nem szabadna idehozni egy olyan iparágat, aminek óriási a vízigénye. Ehhez képest az elmúlt hét évben 1050 milliárd forint ment közvetlen támogatásként az akkuágazatnak.

Kaderják: csökkenteni kell a környezeti kockázatokat

Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központjának vezetője, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kifejtette: egyrészt azért lett hangos téma idehaza az akkumulátorgyár-építés, mert a magyar lakosságnak nagyon erősek a környezeti, klímaváltozással kapcsolatos preferenciái. „Ennek ha ellenében megy valaki, arra élesen reagál a lakosság” – mondta. Másrészt fontos tényezőként említette, hogy globális jelenség az akkugyártási kapacitások növekedése. Az igaz ugyanakkor – jelezte –, hogy

Ezért kiemelt teendőnek tartja a környezeti kockázatok csökkentése, de álláspontja szerint a környezeti problémák – többek közt a levegő-, víz- és talajszennyezés – kezelhetők, erre példaként említette a több évtizedes múltra visszatekintő magyar vegyipart. Szerinte a kérdés az, hogy az akku-előállításból Magyarországon előnyt, áldást vagy átkot kovácsolunk.

Nyitókép: MCC Feszt/Gyurkovits Tamás