Kína dominanciája a következő években az akkumulátorgyártás területén megkérdőjelezhetetlen. Ami Magyarországot illeti, a „nagyhatalom” szó nem túlzó: hazánk a világ negyedik legnagyobbjaként elképesztő kapacitásnövekedés elé néz.
A jövő az elektromos autóiparé, a világ pedig őrült hajszába kezdett a nyersanyagok után, és egyben mindent megtesz az akkumulátorgyártás kapacitásának növelése érdekében. Vannak későn ébredő országok, és vannak, amelyek évtizedekkel ezelőtt elkezdték megalapozni piaci megkerülhetetlenségüket.
Utóbbiak közül is egyeduralkodóként emelkedik ki Kína, amely szisztematikusan, lépésről lépésre szerezte meg nem csak a globális nyersanyaglelőhelyek bányászati jogát, de gyártókapacitásával nagyobb szeletet birtokol a termelési tortából, mint a világ összes többi része együttvéve.
A Bloomberg adatai alapján a Visual Capitalist által készített infografikán első pillantásra is látszik az az egyenlőtlen küzdelem, amit az országok a kínai dominancia ellen folytatnak.
A 2022-es globális, gigawattórában mért gyártási kapacitás 77 százalékát birtokló ország mögött már a második és a harmadik helyezett Lengyelország és USA is „csak” 6-6 százalékkal dobogós.
A világ többi része birtokolja a maradék 11 százalékot, de itt meg is torpanunk egy pillanatra.
A negyedik helyezett ugyanis nem más, mint Magyarország, az említett módon mért globális kapacitás 3 százalékával.
A magyar 4. helyezés jól mutatja, hogy a kormány Keleti Nyitás politikája kezd igen gyümölcsözővé válni. A kezdetben sokak által kritizált mondat, miszerint Magyarország akkugyártó nagyhatalommá válik, látványosan, a szemünk láttára válik igazzá.
A külföldi gyártó vállalatok beruházásai 6000 milliárd forint felett járnak (az autóipari szektor jelenleg a GDP negyedét adja), ennek az összegnek a felét pedig egyetlen cég, a kínai Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) fektette/fekteti be a Debrecenben létesítendő üzem kapcsán. (Megvalósítása nincsen veszélyben, a gyár várható környezeti terheléséről pedig igen túlzó vélekedések forognak a sajtóban.)
A kapacitásnövelés lehetőségeinek kialakításával Magyarország nem titkolt célja, hogy Európa második legnagyobb gyártó nemzete legyen. Ami a gigawattórában mért kapacitást illeti, máris a legjobb úton jár, ám a kormány szándékai nem korlátozódnak csupán a gyártásra: hazánk tevékeny részese kíván lenni a legmagasabb szintű innovációs fejlesztéseknek és az új technológiák megvalósításának is.
Kínát lehetetlen rövid távon letaszítani a trónról. A világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül hat kínai, ráadásul Peking az ellátási lánc minden szegmensét uralni tudja, a bányászattól kezdve az akkuk gyártásán át a kész autók szalagról történő kigördüléséig. Ezzel pedig a világ legnagyobb elektromos járműpiacát is ő birtokolja, a globális eladások 52 százalékával.
A kínai hegemónia az adatok elemzése és az előrejelzések alapján 2027-ben is változatlanul uralja majd a globális e-piacot. A gigawattórában kimutatható kapacitási számok csökkenést mutatnak ugyan – ez nyilvánvalóan az USA és az EU kínai függőségtől való megszabadulásának szándékát tükrözi –, de Peking még így is a piac 69 százalékát fogja uralni.
Ami érdekes előrejelzés: míg az USA megőrzi második helyét növekvő teljesítményével (10 százalék), addig Lengyelország a hatodik helyre csúszik vissza, ellenben Németország felkapaszkodik a harmadikra.
a 38 gigawattórát öt éven belül 194-re húzza fel a hazai gyártás, ezzel pedig világviszonylatban is megkerülhetetlen tényezővé válik országunk.
A verseny kimenetele nagyban függ a nyersanyagok elsődleges feldolgozásának piacától.
Ezen a területen Kínát nagyon nehéz lesz megütni, a függetlenedési háború pedig rengeteg pénzt fog felemészteni.
A Bloomberg számításai szerint Európának nagyjából 102 milliárd dollárt kellene költenie ahhoz, hogy helyi ellátási láncokat építsen ki, és a kínai helyett azzal elégítse ki az egyre éhesebb akkumulátorpiacot.
Fotó: 123rf
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
