Milyen jövő vár Európára? Mik a tanulságai a párizsi zavargásoknak?
Bejött a multikulti? Mi lehet a gyógyír Európa számára?
A magyar jövőről beszélgettek Tusványoson.
Mit hoz a magyar jövő? Milyen jövő vár a magyarokra? – ez a kettő volt a fő kérdése az MPEE tusványosi kerekasztalának. A migráció, LMBTQ és a szövetségeseink kérdése hálózta be az egész beszélgetést. Náray-Szabó Gábor professzor például leszögezte, hogy a nem olyan távoli kultúrákból érkezőket lehet csak integrálni, a muszlimokat nem. Ennek kapcsán Kovács Attila, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója megjegyezte, hogy
„nagyon olcsó lenne, ha azt mondanám, hogy elég ránézni Párizsra, néhány évtizednyi migrációs politikának milyen hétköznapi következményei vannak”.
Megjegyezte, a migráció problémájával kapcsolatban sokan csak legyintenek, mondván, távoli probléma. „De ebben ez a jó” – szögezte le, utalva arra, hogy Magyarországon még nincsenek ebből gondok.
Ezt is ajánljuk a témában
Bejött a multikulti? Mi lehet a gyógyír Európa számára?
A kerekasztalbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy hazánk jövőjének szavatolásához egy erős államra van szükség. Ide kapcsolódva a kutatási igazgató megjegyezte, hogy „üzenetértékű az, hogy a nemzeti kormány mit tűz a zászlajára”. Szerinte az erős állam alapja a nemzetstratégiai vízió, a politikai közösség, a jövőkép és az erős vezető. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora megjegyezte, az ellenzéknek azt javasolja, hogy kezdjenek felépíteni egy világos, koherens nemzetstratégiai próbálkozást.
Az erős államról Náray-Szabó leszögezte, hogy csak akkor létezik erős állam, ha erős támogatás van mögötte.
„És ez Magyarországon megvan”,
mondta, majd három dologra emlékeztette a hallgatóságot, amiben szerinte egyetértés fejeződik ki hazánkban: „nem akarunk migrációt, nem akarunk LMBTQ-t és békét akarunk”.
Kovács Attila leszögezte, ha néhány tíz évre előre tekint, azt látja, hogy az Európai Unió nem fog már létezni. Szerinte amíg a kereskedés volt az EU lényege, addig jó volt, viszont a lisszaboni szerződés óta átvette a szerepet egy ideológiai unió. Leszögezte,
„az európai integráció a mostani medrében zsákutcás”.
Náray-Szabó kifejtette, hogy Magyarországnak és a régiónak hatalmas esélye a Trimarium, azaz a Három Tenger Kezdeményezés. Kovács megjegyezte, hogy Brüsszel minden kezdeményezést megpróbál majd leszalámizni, viszont a Trimariumból hazánknak nem szabad kimaradnia.
Brüsszel kapcsán a rektor megjegyezte,
„brutálisan övön aluli történet, ami most történik a mobilitási programokkal”.
Tonk elmondta, hogy az egyetemmel ott segítenek ahol csak bírnak, Horizont programokat vesznek át a nevükre, mert azok így folytathatóak lesznek, viszont az egész egy olyan politikai akció, ami túlmutat önmagán.
Ezt is ajánljuk a témában
egy új, alternatív narratívát kell létrehozni, ami ugyanakkor építő kritikával él, de a mainstream ellen megy – hangzott el egy tusványosi fórumon.
Ide csatlakozva Kovács leszögezte, hogy a jövő év mind Európa, mind Amerika szempontjából meghatározó lesz. Európa jövőjéről egyetértettek a beszélgetőpartnerek abban, hogy óhatalanul és szükségszerűen vissza fog térni a kiindulópontjához. „Ez a történet korántsem ott indult, hogy létezne valamilyen egységes politikai indíttatásunk – előbb-utóbb az a gondolat teret és erőt fog nyerni, hogy ne felejtsük el, az volt a célunk, hogy egy geopolitikai erőt hozzunk létre, és nem egyebet” – szögezte le Tonk, majd hozzátette:
„az bosszantja a legtöbb embert, hogy Magyarország a saját sorsának a kovácsa akar lenni”.