egy új, alternatív narratívát kell létrehozni, ami ugyanakkor építő kritikával él, de a mainstream ellen megy – hangzott el egy tusványosi fórumon.
A brüsszeli konzervatív térnyerésről is szerveztek kerekasztal-beszélgetést Tusványoson, amin megfogalmazódott az, mi a baj a jelenlegi európai uniós berendezkedéssel, valamint felmerült a kérdés, hogy mit tud a nemzeti oldal tenni.
A beszélgetés résztvevői kívülről-belülről ismerik az európai intézményrendszert, ugyanis Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója, Jerzy Kwasniewski, a lengyel Ordo Iuris think-tank kuratóriumi elnöke és alapítója, valamint Robert Tyler, a New Direction brit (Margaret Thatcher által alapított) brüsszeli think-tank vezető politikai tanácsadója ült az asztal körül.
Az alapgondolatot Frank Füredi vetette el, mégpedig azt, hogy
Brüsszelben igenis kutya kötelességünk kiállni Magyarország mellett, és megvédeni, bármit is mondanak róla.
A szociológus professzor szerint Magyarország teljesen az ellen megy, amit Brüsszel akar, mégpedig azért, mert mi érdekeltek vagyunk abban, hogy tudjuk, mi lesz a következménye bizonyos irányelveknek, és egyszerűen szeretjük az országunkat – a szuverenitás és hazaszeretet többször is előjött a beszélgetés alatt.
Füredi elmondta, a konzervatívok alapvetően védekezőek, viszont most már támadniuk is kell, egy új, alternatív narratívát kell létrehozni, ami ugyanakkor építő kritikával él, de a mainstream ellen megy. Magyarország számára pedig hatalmas a tét, mivel nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a magyar értékek szerint élhesse mindenki az életét, és nem a Brüsszel által ránk erőltetett verzió szerint.
Hidvéghi Balázs folytatásként hozzáfűzte azt, hogy Közép-Európa számára Európa egy normatív kategória volt, ami mindazt személyesítette meg, amit a kommunizmus alatt kívánt a magyar nemzet: függetlenség, szólásszabadság, egyenlőség. Amikor Európára gondoltunk, minden pozitív volt, viszont ekkor eljöttek a 90-es évek, amikor Európa elkezdett egy egyre keskenyebb úton haladni, egy egyre intoleránsabb irányba.
„Sose gondoltuk volna azt, hogy a szólásszabadságért kell küzdenünk Brüsszelben”
– jegyezte meg. Magyarország pedig szerinte azért lett a figyelem központja, mert mi merünk nemet mondani az uralkodó kezdeményezésekre. Az alapvető szabadságjogainkért kell most harcolnunk – szögezte le.
Kwasniewski ennek kapcsán elmondta, amióta az Ordo Iurist megalapították, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában szereplő jogok védelméért harcolnak. A szakértő szerint a minket befolyásoló jogok 80 százaléka nemzetközi szinten születik meg, Brüsszelben, Genfben, s gyakran az emberek képviselői még csak ott sincsenek, hogy a legalapvetőbb beleszólásunk legyen a dolgokba. Leszögezte,
„a mai EU sokat változott azóta, hogy megszavaztuk a csatlakozásunkat”.
Itt jött elő mint téma a nagy változás az EU ideológiájában. Kwasniewski elmondta, a XXI. század elején sokkal közelebb volt az Unió Schuman víziójához, a nemzetek közösségéhez. Most pedig már közelebb van Spinelli Európájához: a szuperállamhoz, amely áthelyezi az összes hatalmat a szuverén nemzetállamoktól a meg-nem-választott brüsszeli bürokraták kezébe.
„Az új szuperállam fontos tényezője pedig az új szupervallás”
– majd leszögezte, az Unióban új szuperideológiát készítenek, amely a nemzetek identitását is elveszi. A vallásszabadság kapcsán pedig megjegyeze, hogy az is ostrom alatt áll. Nekünk – a lengyeleknek és a magyaroknak – pedig ott kell lennünk és emlékeztetni kell őket az eredeti európai álomra: nem egyesültnek, hanem együttműködőnek kell lenni.
Tyler ennek kapcsán megjegyezte, hogy szerinte Brüsszelben nincsen egy ördögi mesterterv, mindenki jót akar, csupán igaz a régi mondás, a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve, az EP-ből pedig hiányzik az intellektuális sokszínűség, a zöldek, liberálisok, kommunisták pedig egyetértenek használhatatlan szabályozásokon.
Füredi elmondta, hogy az Unió eredeti értékeivel semmi gond nincsen. Csupán mostanra az EU három értéket tett magáévá: a sokszínűséget, a befogadást és a tiszteletet – utóbbi alatt viszont azt értik, hogy „ha nem tetszik nekem az, amit valaki mond, és azt mondom, az rossz, akkor megbélyegzik a véleményemet mint gyűlöletbeszédet”.
Tyler elmondta, a britek 10 évvel Európa előtt jártak, ugyanis a lisszaboni egyezménynél látták már az EU gondjait. Amikor pedig a britek kritizáltak valamit az Unióban, akkor a kisebb államok csatlakoztak hozzá. Ekkor kifakadt Hidvéghiből az, hogy:
„Hiányoztok nekünk!”
Szerinte a vita lehetősége a Brexittel lezárult. Leszögezte, Magyarországnak esze ágában sincs kilépnie az EU-ból, csupán azt akarjuk, hogy változzon vissza azzá, amibe beléptünk.
Kwasniewski figyelmeztetett ide vonatkozóan mindenkit, hogy figyelnünk kell arra, hogy a nemzetközi jogot ne tehessék a nemzeti jog felé. Szerinte az EU azon van, hogy a nemzeti bíróságokat a nemzetközieknek alárendeljék, és elérjék azt, hogy az alkotmányok ne legyenek megfelelőek.
Frank Füredi felhívta mindenkinek a figyelmét az EU technokrata hajlamaira. Elmondta, hogy már a COVID idején látszódott, hogy a nemzetállamok tudják csak megmenteni Európát. Megjegyezte, már a Szovjetunióban is látszódott, hogy a technokratizmus mit tud. Ennek ellenjavaslataként felhozta a szociológus a demokráciát, aminél viszont arra figyelmeztetett, hogy fontos, hogy annyira közel legyen a helyi közösségekhez, amennyire csak lehetséges, ugyanis azokat nem ismerve nem lehet tudni, hogy milyen bajokkal kell szembenézni.
A konzervatív EP-képviselő ennek kapcsán megjegyezte, hogy az EU jelenlegi terveiben a „több Európa” egy teljes mértékben centralizált európai társadalmat takar – a centralizálásról pedig már sokszor bebizonyosodott, hogy mennyire nem effektív, és hogy mennyivel nem jobb.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy csak belülről lehet ezt a rendszert megváltoztatni. Arra biztatták a hallgatóságot, hogy aki csak egy kis affinitást is érez magában, az menjen ki Brüsszelbe, és belülről változtasson.
Ennek kapcsán megjegyezték: vissza kell hozni a schumani Európa-álmot, valamint növelni kell a konzervatív szervezeteket, amelyek segíteni tudják a jobboldal, valamint a saját nemzeti érdekét szem előtt tartó politikusokat. Hidvéghi leszögezte, „az intellektuális aktivizmus nicsen a konzervatívok természetében, az értékek fontosságát nyilvánvalónak tartjuk. A radikális baloldali NGO-k viszont összefonódtak az európai kormánnyal, így muszáj nemzetközi találkozási pontokat kiépítenünk.”
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
