A konzervatívok alapvetően védekeznek, de most már támadniuk is kell – szakértők arról, mi a baj Brüsszellel

A brüsszeli konzervatív térnyerésről is szerveztek kerekasztal-beszélgetést  Tusványoson, amin megfogalmazódott az, mi a baj a jelenlegi európai uniós berendezkedéssel, valamint felmerült a kérdés, hogy mit tud a nemzeti oldal tenni.

A beszélgetés résztvevői kívülről-belülről ismerik az európai intézményrendszert, ugyanis Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója, Jerzy Kwasniewski, a lengyel Ordo Iuris think-tank kuratóriumi elnöke és alapítója, valamint Robert Tyler, a New Direction brit (Margaret Thatcher által alapított) brüsszeli think-tank vezető politikai tanácsadója ült az asztal körül.

Az alapgondolatot Frank Füredi vetette el, mégpedig azt, hogy 

A szociológus professzor szerint Magyarország teljesen az ellen megy, amit Brüsszel akar, mégpedig azért, mert mi érdekeltek vagyunk abban, hogy tudjuk, mi lesz a következménye bizonyos irányelveknek, és egyszerűen szeretjük az országunkat – a szuverenitás és hazaszeretet többször is előjött a beszélgetés alatt.

Füredi elmondta, a konzervatívok alapvetően védekezőek, viszont most már támadniuk is kell, egy új, alternatív narratívát kell létrehozni, ami ugyanakkor építő kritikával él, de a mainstream ellen megy. Magyarország számára pedig hatalmas a tét, mivel nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a magyar értékek szerint élhesse mindenki az életét, és nem a Brüsszel által ránk erőltetett verzió szerint.

Hidvéghi Balázs folytatásként hozzáfűzte azt, hogy Közép-Európa számára Európa egy normatív kategória volt, ami mindazt személyesítette meg, amit a kommunizmus alatt kívánt a magyar nemzet: függetlenség, szólásszabadság, egyenlőség. Amikor Európára gondoltunk, minden pozitív volt, viszont ekkor eljöttek a 90-es évek, amikor Európa elkezdett egy egyre keskenyebb úton haladni, egy egyre intoleránsabb irányba. 

– jegyezte meg. Magyarország pedig szerinte azért lett a figyelem központja, mert mi merünk nemet mondani az uralkodó kezdeményezésekre. Az alapvető szabadságjogainkért kell most harcolnunk – szögezte le.

Kwasniewski ennek kapcsán elmondta, amióta az Ordo Iurist megalapították, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában szereplő jogok védelméért harcolnak. A szakértő szerint a minket befolyásoló jogok 80 százaléka nemzetközi szinten születik meg, Brüsszelben, Genfben, s gyakran az emberek képviselői még csak ott sincsenek, hogy a legalapvetőbb beleszólásunk legyen a dolgokba. Leszögezte,

Spinelli vs. Schuman

Itt jött elő mint téma a nagy változás az EU ideológiájában. Kwasniewski elmondta, a XXI. század elején sokkal közelebb volt az Unió Schuman víziójához, a nemzetek közösségéhez. Most pedig már közelebb van Spinelli Európájához: a szuperállamhoz, amely áthelyezi az összes hatalmat a szuverén nemzetállamoktól a meg-nem-választott brüsszeli bürokraták kezébe.

– majd leszögezte, az Unióban új szuperideológiát készítenek, amely a nemzetek identitását is elveszi. A vallásszabadság kapcsán pedig megjegyeze, hogy az is ostrom alatt áll. Nekünk – a lengyeleknek és a magyaroknak – pedig ott kell lennünk és emlékeztetni kell őket az eredeti európai álomra: nem egyesültnek, hanem együttműködőnek kell lenni.

Tyler ennek kapcsán megjegyezte, hogy szerinte Brüsszelben nincsen egy ördögi mesterterv, mindenki jót akar, csupán igaz a régi mondás, a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve, az EP-ből pedig hiányzik az intellektuális sokszínűség, a zöldek, liberálisok, kommunisták pedig egyetértenek használhatatlan szabályozásokon.

Füredi elmondta, hogy az Unió eredeti értékeivel semmi gond nincsen. Csupán mostanra az EU három értéket tett magáévá: a sokszínűséget, a befogadást és a tiszteletet – utóbbi alatt viszont azt értik, hogy „ha nem tetszik nekem az, amit valaki mond, és azt mondom, az rossz, akkor megbélyegzik a véleményemet mint gyűlöletbeszédet”.

Tyler elmondta, a britek 10 évvel Európa előtt jártak, ugyanis a lisszaboni egyezménynél látták már az EU gondjait. Amikor pedig a britek kritizáltak valamit az Unióban, akkor a kisebb államok csatlakoztak hozzá. Ekkor kifakadt Hidvéghiből az, hogy:

Szerinte a vita lehetősége a Brexittel lezárult. Leszögezte, Magyarországnak esze ágában sincs kilépnie az EU-ból, csupán azt akarjuk, hogy változzon vissza azzá, amibe beléptünk.

Kwasniewski figyelmeztetett ide vonatkozóan mindenkit, hogy figyelnünk kell arra, hogy a nemzetközi jogot ne tehessék a nemzeti jog felé. Szerinte az EU azon van, hogy a nemzeti bíróságokat a nemzetközieknek alárendeljék, és elérjék azt, hogy az alkotmányok ne legyenek megfelelőek.

Technokrata EU

Frank Füredi felhívta mindenkinek a figyelmét az EU technokrata hajlamaira. Elmondta, hogy már a COVID idején látszódott, hogy a nemzetállamok tudják csak megmenteni Európát. Megjegyezte, már a Szovjetunióban is látszódott, hogy a technokratizmus mit tud. Ennek ellenjavaslataként felhozta a szociológus a demokráciát, aminél viszont arra figyelmeztetett, hogy fontos, hogy annyira közel legyen a helyi közösségekhez, amennyire csak lehetséges, ugyanis azokat nem ismerve nem lehet tudni, hogy milyen bajokkal kell szembenézni.

A konzervatív EP-képviselő ennek kapcsán megjegyezte, hogy az EU jelenlegi terveiben a „több Európa” egy teljes mértékben centralizált európai társadalmat takar – a centralizálásról pedig már sokszor bebizonyosodott, hogy mennyire nem effektív, és hogy mennyivel nem jobb.

Mit tehetünk?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy csak belülről lehet ezt a rendszert megváltoztatni. Arra biztatták a hallgatóságot, hogy aki csak egy kis affinitást is érez magában, az menjen ki Brüsszelbe, és belülről változtasson. 

Ennek kapcsán megjegyezték: vissza kell hozni a schumani Európa-álmot, valamint növelni kell a konzervatív szervezeteket, amelyek segíteni tudják a jobboldal, valamint a saját nemzeti érdekét szem előtt tartó politikusokat. Hidvéghi leszögezte, „az intellektuális aktivizmus nicsen a konzervatívok természetében, az értékek fontosságát nyilvánvalónak tartjuk. A radikális baloldali NGO-k viszont összefonódtak az európai kormánnyal, így muszáj nemzetközi találkozási pontokat kiépítenünk.”

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand