Csontváz a gyereken: meddig a pontig jópofa a „csokit vagy csalunk”-jelenség?

Október utolsó és november első napjaival minden évben elérkezünk a halottainkról való emlékezés időszakába. A temetők megtelnek mécsesekkel, virágokkal, a szeretteikre emlékezőkkel – nem mindenki tartja azonban számon, hogy mire (kikre) emlékezünk pontosan mindenszentekkor – azaz november 1-jén –, és mi az, amire másnap, halottak napján. 

Talán még kevesebben tudják, 

Szinte észrevétlenül, de határozottan lopódzott be a keresztény kultúrájú országok ünnepei közé: hazánkban is évről évre egyre karakteresebb külsőségekkel és üzenetekkel van jelen. Az angolszász eredetű ünnep mára „intézményesült” idehaza is, nem ritka, hogy az oktatási-nevelési-kulturális intézmények is rendezvényekkel, programokkal várják az érdeklődőket.

Hódolat a „holtak urának”

Halloween eredetileg a „kóbor lelkek” kelta eredetű ünnepe volt; az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közé eső újév ünnepe, a Samhain, az év sötétebb részének kezdete, amikor a kelták a napistennek és a holtak urának hódoltak. 

Nevének eredete, az angol „All Hallows' Eve”, azaz „mindenszentek előestéje” arra utal, hogy 

A kelta „verziónak” nem sok köze volt persze a keresztény tanításhoz: a hiedelem szerint ezen a napon a holtak lelke szabadon kóborolt a mi világunkban, és ha kedve úgy hozta, meg is telepedett az élőkben. A rémisztő jelmezek eredetileg arra szolgáltak, hogy elijesszék a holtakat. Sőt: áldozatokat is bemutattak azért, hogy ezek a nyugtalan lelkek megtalálják az utat a békesség felé.

Holtak és szentek, mindenszentek

Magyarországon a mindenszentek ünnepe mára 

épp úgy „temetőjáró” nap lett, mint november 2-a. Mindenszentek márpedig nem erről szól: a világegyház egyik kiemelkedő fontosságú ünnepe, amelyen nem elhunyt szeretteinkre és a halálra emlékezünk, hanem valamennyi megdicsőült lélekre – vagyis szentre –, akikről az egyházi kalendárium név szerint nem emlékezik meg. (Az elmúlt évezredek minden szentjének érthető módon lehetetlen volna külön emléknapot „szentelni”…) 

A mindenszentek a katolikusoknál kötelező egyházi ünnep is – érthető tehát, ha 

A rémisztő jelmezek – boszorkány, vámpír és más túlvilági, gonosz lények – felöltését nem tiltja ugyan a keresztény tanítás, ámbár a Katolikus Egyház Katekizmusának 2117-es pontja így rendelkezik: 

Persze ne legyünk álszentek, senki nem gondolja komolyan, hogy a felöltött jelmezeknek bármi közük lehet az okkult dolgokhoz, az üzenet maga mégis sokak számára elgondolkodtató. Épp emiatt egyre többen zárkóznak el a halloween „megülésétől”.

Csontváz a gyereken

Az „importált” ünnep Magyarországon mintha elkezdett volna helyi sajátosságokat ölteni. Míg az Egyesült Államokban a boszorkány-, varázsló- és vámpírjelmezek a legnépszerűbbek az idén (is), addig 

Ha a magyar gyerekek és anyukák ezzel rá is licitálnak a hátborzongató tengerentúli „trendre”, a költési szokásokban egyelőre – egyelőre… – távol vagyunk attól. Az amerikai kereskedelmi szakportál, az nrf.com arról ír, hogy a halloweeni kiadások 2025-ben rekordot döntöttek, elérve a 13,1 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy 

Elmondható tehát, hogy a halloween Amerikában egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bír, a virágárusokat igencsak megörvendeztető Valentin-naphoz és az elüzletesedő karácsonyhoz hasonlóan.

Vonulnak a szentek

Sződligeten a helyi plébánia mindenszentekkor megrendezi a szentek felvonulását: ezekre az alkalmakra a gyerekek – de akár felnőttek is – rémisztő jelmezek viselése helyett egy-egy, számukra kedves szentnek öltöznek be. 

Ez – mondta el a Mandinernek Markovics Milán Mór, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója – nemcsak hogy jópofa, de 

Hozzátette: ettől függetlenül szerinte halloween nem igényel keresztény választ. „A Halál Triduuma, vagyis háromnapos ünnepi szakasza összekapcsolja a mindenszenteket, a halottak napját és azok előestéjét, a halloweent, melynek az elnevezése is keresztény”. A pokol és a gonosz erők borzalmasak – idézte fel –, de rávilágítanak egyben a megváltásra is.

„A töklámpás szó szerint rávilágít a gonoszra, mert megmutatja azt” – fogalmazott a katolikus teológus, kánonjogász.

Mint elmondta, halloween három ünnepre mutat: emlékezzünk a végső dolgokra – a halálra, az ítéletre, a pokolra és a mennyre. A teológus szerint abban kell hitelesnek lenni, amiben az ember hisz, „Európa keresztény jövője is ezen múlik majd”. 

És a végére: íme a magyar halloween!

A kelták „óévbúcsúztatójához” egészen hasonló külsőségeiben egy magyar népszokás: a lucázás, december 13-án. Ezen a napon tököt faragtak a régi világban, a gyerekek és a fiatalok pedig csínyeket követtek el. Luca ünnepének azonban nincs köze semmiféle Amerikából importált halottkultuszhoz – persze annak sincs már túl sok köze a kelta Samhainhoz…

Nyitókép: Vasvári Tamás MTI/MTVA