Megdicsőült lelkek, tisztítótűzben lévő hívek, nyolc boldogság, szenvedő- és küzdő egyház – melyik fogalom melyik naphoz tartozik?
Mindenszentek és Halottak napja – két egymást követő ünnep, amit gyakran tévesztenek vagy épp vonnak össze az emberek, pedig jelentős különbség van a két jeles nap között.
Megdicsőült lelkek, tisztítótűzben lévő hívek, nyolc boldogság, szenvedő- és küzdő egyház – melyik fogalom melyik naphoz tartozik? Mutatjuk!
Mindszentek a megdicsőült egyház ünnepe. November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.
Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.
Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel.
III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünnepelendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.
A mai napon az Evangélium a nyolc boldogság titkát tárja elénk.
1. Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Legyünk figyelemmel Jézus szavára, merítsünk erőt belőle, hogy saját életünkben is követni tudjuk tanítását. Kérjük a szentek segítségét, hogy azon az úton tudjunk járni, amelyet Jézus mutatott meg nekünk.
A Halottak napja – amely szintén egy keresztény ünnep – nem tévesztendő össze a Mindenszentek ünnepével.
Ezen a napon emlékezünk meg
az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért.
A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a „szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a „küzdő egyház” (ecclesia militans) a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá.
A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) -beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.
Nyitókép: Wikipédia
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az emberiségnek nem kevés kihívással kellett idén szembenéznie. Ezek közé sorolható, hogy olyan karakterek intettek búcsút, akik eredetit és utánozhatatlant alkottak. Krupincza Mariann írása.
Halloween a keresztény kultúrától idegen halottkultusz, vagy valami egészen más?
A keresztény ember kifejezetten arra van meghívva, hogy szentté váljon, csak ennek a ténynek sajnos nem olyan jó a marketingje, mint a halloweennek. Francesca Rivafinoli írása.
A mindenszentek és a halottak napja azok közé az ünnepek közé tartozik, amelyet a világ szinte minden táján megemlékeznek.
Még mindig heves viták övezik a kelta gyökerű halloween ünnepét, de a boszorkányok és szellemek egyre nagyobb teret kérnek maguknak Közép-Európában is. Ma már nincs október vége halloweeni bulik és horrorfilmek nélkül. Utóbbi kapcsán van néhány ajánlatunk.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
