A jó termést, termékenységet ezen kívül is számtalan módon igyekeztek elősegíteni eleink. Luca-búzát ültettek ezen a napon (a kicsírázott búzaszemeket a karácsonyi oltárra volt szokás tenni a templomban, a következő évi bő termésért imádkozva). Luca-kenyeret (lepénykenyeret) is azért sütöttek, hogy éjszaka „Luca asszony elvihesse”. Mást sütni, és varrni, fonni, mosni viszont tilos volt ilyenkor, ez a nap „dologtiltó” napnak számított.
E napon szokás volt még az időjóslás, a szerelmi jóslás, sőt a haláljóslás is. Ez utóbbi miatt készítettek úgynevezett Luca-pogácsát. A sütés előtt, még nyersen kijelölik, hogy melyik pogácsa kié lesz, majd a sütés idejére minden darabba madártollat szúrnak. Akinek a pogácsájában a toll elég, megpörkölődik, az a néphit szerint a következő pogácsasütést nem éri meg.
Az időjósláshoz a Luca napi időjárást és a karácsonyig tartó időszakot figyelték meg. Úgy tartották, ezeknek a napoknak az időjárása megmutatja a várható időt a jövő esztendőre (minden nap egy hónapnak felel meg a „Luca naptár” szerint). Egy másik időjósló szokás az úgynevezett hagymakalendárium. Ez úgy készült, hogy egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak, majd megsózták a szeleteket. A néphit szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik.