Milyen jövő vár Európára? Mik a tanulságai a párizsi zavargásoknak?

2023. július 19. 21:48

Bejött a multikulti? Mi lehet a gyógyír Európa számára? Külpolitikai kerekasztalbeszélgetés Tusványoson a franciaországi lázadásról.

2023. július 19. 21:48
Varga Mátyás Zsolt
Varga Mátyás Zsolt

Párizsi parázs – Háború Franciaországban? címmel rendezett kerekasztal beszélgetést Tusványoson az MCC Brussels a párizsi zavargások, fosztogatások okairól, a megoldásukról és legfőképpen arról, hogy milyen jövő vár Európára. A beszélgetésen az MCC két vendégoktatója, a francia Thibaud Gibelin, valamint az angol Calum Nicholson vett részt, kiegészülve Gladden Pappinnel, a Magyar Külügyi Intézet vezetőjével, valamint a moderátorral, Frank Füredi szociológus-professzorral, az MCC Brussels vezetőjével.

Ezt is ajánljuk a témában

Kezdetnek leszögezték, hogy a mostani és a 2005-ös francia lázongások között egy nagy különbség van: 18 év. Ennyi idő alatt felnőtt egy új generáció, a mostani lázadásnak már semmi köze a nemzeti identitáshoz. A migráció nőtt, nagyobb a migránsok száma, a francia állam pedig gyengébb mint '05-ben. Most mindenki egy individuum, nincsen kollektív francia tudat. 

A lázongások során okozott kár pedig az egymilliárd eurót közelíti, ami megmutatja, „egy intenzív háborúról” van szó.

Thibaud Gibelin szerint csak és kizárólag azért aludt ki a lázongás tüze, mert egyetértés volt a francia állam és a drogkartellek között: egyiknek kellettek a bevált csempészútvonalak, másiknak pedig az kellett, hogy az ország újfent normálisan működjön.

Gladden Pappinnak feltették a kérdést: lehet-e a párizsi eseményeket Franciaország black lives matter pillanatának hívni? Pappin leszögezte, hogy egyrészt nem szereti az európai eseményeket amerikai szemüvegen keresztül szemlélni, másrészt pedig igen, vannak hasonlóságok. Szerinte a kérdés az, hogy bizonyos társadalmak mennyi sokkot tudnak elviselni.

Frank Füredi ennek kapcsán kicsit levéve a moderátori szerepet megjegyezte, hogy szerinte a forrongások fő oka társadalmi. 

Van két világunk, akik szívből gyűlölik a másikat. A külvárosi gyerekek nem leplezik, hogy utálják a franciákat.”

Thibaud Gibelin erre válaszul leszögezte, Franciaország amerikanizálódását láthatjuk, mostanra Franciaország helyzete ugyanis szerinte nem más, mint a történelmi nemzet és a globalitás együttélésének dinamikája. A francia emberek hirtelen ráeszméltek, hogy nem csak franciák élnek Franciaországban, hogy országuk megosztott lett.

Calum Nicholson ekkor elmesélte, hogy három éve él Magyarországon, s bár nem sok magyartudás ragadt rá, a „forradalom” szó nagyon tetszik neki. Szerinte pont, mint az 56-os magyar forradalomnál, hasonlóképpen túlforrott a francia társadalom is – majd a közönség felhördülésére leszögezte, hogy itt meg is áll a párhuzam.

 

Frank Füredi – aki egyébként '56-ban, a forradalom leverését követően emigrált Magyarországról Kanadába a családjával – deklarálta, hogy hibás bármilyen párhuzamot vonni az '56-os magyar forradalom és aközött, ami a francia gettókban történt. A korunk legnagyobb problémája az, hogy 

multikulturális világ lett Franciaországban, amit már nem lehet megváltoztatni.

Thibaud Gibelin ezzel összefüggésben leszögezte, hogy a franciák nincsenek olyan állapotban, hogy bármilyen módon megváltoztassák Európát. Szerinte a francia társadalmat már nem lehet visszaalakítani a régmúlt önmagára.

Gladden Pappin megjegyezte, nem szabad azt hinni, hogy minden kormányzati rossz lépést vissza lehet fordítani. Van aminek megmarad a következménye, viszont kétségtelen az is, hogy az emberek rájöttek, hogy mekkora hiba történt a franciáknál.

Nyitókép: STEPHAN AGOSTINI / AFP

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pipa89
2023. július 20. 08:59
Tetszenek az ilyen beszélgetések, de megmaradnak a jelenségek szintjén és nem néznek mögé. Egyetlen kapocs van minden említett jelenség között: francia forradalom, multikultis gettóforradalom és vékony cérna mentén a magyar forradalom között. Ez a páholyos szellemi erő, ami előidézte a francia forradalmat és az európai királygyilkosságokat a pénz fölötti uralom megszerzésére, a tervezetten kivitelezett migrációt és a páholyosok által előre lezsírozott békediktátumot (Trianon). Vigyázó szemeteket az amerikai külügyér kandallós szimbólumára (fordított kereszten egy kör) vessétek, amely még egy szellemi erőt jelöl (Diabolos), s felette Benjamin Franklin festménye. Kicsit másként fest az emberiség valóságos történelme, mint amit a törikönyvek tovaörökítenek. A tisztánlátás érdekében ez a téma megérne egy misét.
Perczel Éva
2023. július 20. 06:51
Egy tanulsága mindenképpen van. Valahogy, valamiért, "valakik segítségével" Macron mindent túlél.
Abiondi
2023. július 20. 06:01
A multikultis világot Franciaországban már nem lehet megváltoztatni??? A francia társadalmat már nem lehet visszaalakítani a régmúlt önmagára??? A franciáknak nem szabad azt hinni, hogy minden kormányzati rossz lépést vissza lehet fordítani??? Még nem késő elkezdeni a küzdelmet a fennmaradásukért!!! Hova lett a FRANCIA NÉPBŐL a forradalmi ethosz???
Mandiner444hu
2023. július 20. 04:51
Mivel Európa megtagadta Krisztus Jézus borítékolható a pusztulás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!