Éljen a magyar–román barátság!

„Jószomszédi viszony? Szinte nincs olyan hónap, hogy ne avatnának Avram Iancu-szobrot valahol Erdélyben. Hogy ki volt ő? Nézzük.

»A védtelen embereket előbb levetkőztették, kifosztották, majd Dobra [Petru Dobra román ügyvéd, agitátor] parancsára felsorakoztatták. Alighogy ez megtörtént, minden oldalról rájuk támadtak, és lemészárolták őket. Mire eljött a hajnal, 645 zalatnai teteme borította a preszákai mezőt. Zalatna és lakóinak pusztulása nem volt példa nélküli. [1848] Október közepétől november közepéig tucatnyi magyar település jutott hasonló sorsra« – írja Hermann Róbert történész. 1849 januárjában Nagyenyed következett, ahol nyolcszáz fegyvertelen magyart mészároltak le. Majd folytatódott a sor: Hari, Nagylak, Borosbenedek, Jára, Abrudbánya, Boroskrakkó, Magyar­igen, Gerendkeresztúr, Székelykocsárd és a többi; sok száz vérbe fagyott halottat hagytak maguk után.

Míg Bem József és a magyar szabadságküzdelem többi tábornoka a reguláris császári haderőt kereste, katonákkal akart harcolni, addig a román »népfölkelők« fegyvertelenekre, asszonyokra, idősekre, gyerekekre vadásztak. E vérgőzös horda egyik vezetője volt Avram Iancu. Ő Románia nemzeti hőse. A legyilkolt magyarok utódaival a mai napig ezt a sátáni figurát ünnepeltetik. S közben megbékélésről meg jószomszédságról prédikálnak…

Fölteszem, az is a jószomszédi viszony része, hogy december elseje náluk nemzeti ünnep. Ilyenkor az utolsó székelyföldi zsákfalu nyilvános illemhelyeit is piros-sárga-kékre lobogózzák, ízlésesen, hadd ünnepeljék a magyarok: 105 éve ezen a napon mondta ki néhány román szeparatista Gyulafehérváron, hogy Erdély csatlakozik Romániához. Fűt-fát, egyebek között autonómiát ígértek a többi erdélyi nemzetiségnek, amit aztán 105 év alatt sem voltak képesek megadni. Amikor Románia területi integritásáért aggódnak vagy éppen székely szeparatizmust emlegetnek Bukarestben, jusson eszünkbe 1918. december elseje!

Nem értékítélet, pusztán ténykérdés: Románia történelme a szövetségesek elárulásáról, orvtámadásokról, szerződésszegésekről, népirtásokról, ármánykodásokról szól. Ennek tükrében kell értelmezni a román külügyminisztérium Orbán Viktorhoz intézett demarsát, majd műfelháborodását.

A történelem nem ért véget. Kutyából nem lesz szalonna. Erdély pedig sosem lesz román közigazgatási egység.”

***

Nyitókép: MTI/Veres Nándor