Míg Bem József és a magyar szabadságküzdelem többi tábornoka a reguláris császári haderőt kereste, katonákkal akart harcolni, addig a román »népfölkelők« fegyvertelenekre, asszonyokra, idősekre, gyerekekre vadásztak. E vérgőzös horda egyik vezetője volt Avram Iancu. Ő Románia nemzeti hőse. A legyilkolt magyarok utódaival a mai napig ezt a sátáni figurát ünnepeltetik. S közben megbékélésről meg jószomszédságról prédikálnak…
Fölteszem, az is a jószomszédi viszony része, hogy december elseje náluk nemzeti ünnep. Ilyenkor az utolsó székelyföldi zsákfalu nyilvános illemhelyeit is piros-sárga-kékre lobogózzák, ízlésesen, hadd ünnepeljék a magyarok: 105 éve ezen a napon mondta ki néhány román szeparatista Gyulafehérváron, hogy Erdély csatlakozik Romániához. Fűt-fát, egyebek között autonómiát ígértek a többi erdélyi nemzetiségnek, amit aztán 105 év alatt sem voltak képesek megadni. Amikor Románia területi integritásáért aggódnak vagy éppen székely szeparatizmust emlegetnek Bukarestben, jusson eszünkbe 1918. december elseje!
Nem értékítélet, pusztán ténykérdés: Románia történelme a szövetségesek elárulásáról, orvtámadásokról, szerződésszegésekről, népirtásokról, ármánykodásokról szól. Ennek tükrében kell értelmezni a román külügyminisztérium Orbán Viktorhoz intézett demarsát, majd műfelháborodását.