A mondat, de jure és de facto igaz. Ugyanis a románok nem képesek közigazgatási egységként kezelni ezt a két területet, amely két terület amúgy ezer éve természetes (közigazgatási) egység, ám a mindenkori román hatalom retteg ettől, miképpen retteg az autonómiától is, éppen ezért Erdélyben és Székelyföldön ugyanazt a betelepítési és etnikai arányok megváltoztatására törekvő politikát folytatja, amelyet Ceausescu.
S hogy a magyar miniszterelnök szavai mögött ott bujkált az irónia? Ott. És ez a minimum, ami egy magyar miniszterelnöktől elvárható egy ilyen ostobaság és megalázási kísérlet nyomán.
A románok demarsának másik nevetséges vagy vérlázító kitétele pedig az volt, hogy a miniszterelnök ne emlegessen kollektív kisebbségi jogokat. Tessék mondani, miért is ne? A XXI. századi Európai Unióban nem léteznek kollektív kisebbségi jogok? Ezt mikor és ki jelentette ki? Megkérdezték erről a finnországi svédeket vagy éppen a baszkokat? Tessék mondani, miképpen lehetséges, hogy ennek hallatán Brüsszel nem intézett demarsot a románokhoz?