Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A politikai elemző az utcán kérdezné meg azt, aki kérdez.
„Van ez a közkedvelt műfaj, hogy
némely médiaalkalmazott elkombínózik a Nyugatihoz, kiválasztja a számára »legvidékibbnek« tűnő településről érkezett vonatot,
és az arról leszállóknak tesz fel jellemzően közéleti vagy »tudományos« kérdéseket, majd ennek videóját megvágja jó butára, így borzongatva a körüllakó nagyérdeműt” – kezdi a posztját Ceglédi Zoltán publicista.
A műfajt továbbgondolva aztán a következő javaslatot teszi: „Na, én viszont arra terveznők pályázatot benyújtani az OSI-hoz, hogy ebben is legyen esélyegyenlőségi érzékenyítés, tehát
szervezzünk egy csapásmérő ellenalakulatot, ami lesben áll a vak lufiárus mögött a mekinél,
és amikor megérkeznek az említettek utcaemberézni, akkor emezek is odapattannak kamerával, mikrofonnal, hogy szevasz, bajuszmatyi, mi is feltehetünk neked pár vizsgakérdést?”
Hogy miről kérdezné a kérdezőt Ceglédi? „A szerkesztőségedről, a választási rendszerről, a címlapotokon azokról a címekről, némely alkalmazottról…Izgi lenne szerintem” – vázolja .
Nyitókép: Ceglédi Zoltán Facebook-oldala