Rezsi: ezt a telet megúsztuk, de mi vár ránk a következőn? – itt a szakértő válasza

Bár az előző nyár végén, ősz elején komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy lesz-e elegendő földgáz az őszi–téli fűtési szezonra – és ha igen, az mennyibe kerül majd –, a fűtési időszak vége felé járva kijelenthető: a kedvező időjárásnak, a háztartások és a vállalkozások energiatakarékossági és -hatékonysági törekvéseinek, valamint az állami beavatkozásoknak köszönhetően az ellátásbiztonság folyamatos volt. Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetőjét arról kérdeztük, mi várhat ezek után az Európai Unióra s benne Magyarországra a következő télen.

Aggasztó a kép

„Az elmúlt hónapok tőzsdei árkorrekciója ellenére az előrejelzések aggasztó képet festenek az EU gázellátására vonatkozóan. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a Nemzetközi Energiaügynökség becslésére hivatkozva mintegy 30 milliárd köbméteres gázhiányt vetített előre erre az évre. Ez a magyar éves gázfogyasztás több mint háromszorosa” – mondta a Mandinernek a Századvég üzletágvezetője, idézve a Nemzetközi Energiaügynökség első emberét is, aki a napokban újra megkongatta a vészharangot, jelezve: nem szabad hátradőlni, mert a földgázkínálat szűkössége a mostani nyáron, a betárolási időszak alatt komoly problémát okozhat.

A még tartó fűtési időszakban az EU gázellátása szempontjából nagy segítséget jelentett a kedvező időjárás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint például az adatközlés megkezdése óta

„A kedvezőbb időjárásnak köszönhetően a fűtési igények is mérséklődtek, kevesebb gázra volt szükség, de az is sokat segített, hogy Európa-szerte mind a háztartások, mind a vállalatok rendkívüli erőfeszítéseket tettek a gázfogyasztásuk csökkentése érdekében” – tette hozzá Hortay Olivér.

Mi várható a 2023–2024-es télen?

A következő téllel kapcsolatban ebben a pillanatban rengeteg a bizonytalansági faktor. Egyrészt fontos kérdés – magyarázta a szakember –, hogyan alakulnak majd a keresletet az elmúlt hónapokban lefelé hajtó tényezők, így például az időjárás, illetve van-e még tere az energiafogyasztás további csökkentésének. A legnagyobb bizonytalanságot ugyanakkor a legtöbb elemzőház becslése szerint a kínai gazdaság alakulása és az ebből fakadó kínai LNG- (azaz a cseppfolyósított földgáz iránti) igény mértéke jelenti.
Az Európai Uniónak azzal kell kalkulálnia, hogy a korábban a legfontosabbnak számító orosz vezetékesgáz-beszerzések jelentős része nem lesz elérhető a következő hónapokban.

„A Jamal vezetéken már tavaly tavasszal leállt a szállítás, az Északi Áramlaton nyár vége óta egyáltalán nem érkezik gáz (az őszi robbantás és a napokban megjelenő, a vezetékpár lezárására vonatkozó információk alapján ez jó ideig így is marad), az Ukrajnán keresztül húzódó vezetéken pedig jóval kevesebb jön, mint korábban. Az utolsó vezeték, amelyen zavartalanul érkezik orosz földgáz, az a Török Áramlat. Az ezen át érkező energiaforrásból vásárol Magyarország is, viszont ennek kapacitásai egyelőre nem teszik lehetővé a szállítási volumen jelentős növelését” – vázolta az Oroszországból történő behozatal aktuális helyzetét a szakértő.

Marad az LNG, de akörül is sok a kérdőjel

Mindebből az következik – folytatta –, hogy

Az, hogy ezek a források képesek lesznek-e biztosítani a közösség igényeit, és ha igen, milyen áron, két dolgon múlik: az infrastruktúrán – azaz, hogy lesz-e elegendő LNG-szállító tartályhajó, kikötői terminál és szárazföldi szállítói kapacitás –, valamint a világpiaci LNG-kínálat mennyiségén és árán. Az utóbbi tényezőt befolyásolhatja jelentősen Kína igényének és gazdasági aktivitásának az alakulása – jegyezte meg.

„Általánosságban az mondható el, hogy az EU az energiaválságot megelőzően hozott, elhibázott szakpolitikai döntéseivel, az energiakrízisre adott válaszaival – részben azok hiányával – és a szankciós politikával jelentős mértékben beszűkítette a saját energiapiaci mozgásterét. A közösség így még inkább kiszolgáltatottá vált olyan külső tényezők alakulásának, amelyekre nincs hatása” – értékelte az uniós helyzetet Hortay Olivér.

Magyarországon nincs ok az aggodalomra

A Századvég üzletágvezetője szerint hazánk ellátása stabilnak tekinthető. Egyrészt azért, mert

Másrészt fontos előrelépésként értékelte, hogy a kormányzat megkezdte a saját, belföldi kitermelői kapacitások fokozott ütemű fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos cél, hogy 2023 végére a hazai kitermelésű gáz mennyisége a mostani – az itthoni fogyasztás mintegy 15 százalékát kielégítő – 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra nőjön. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy magyar részről intenzív diverzifikációs törekvések indultak be annak érdekében, hogy Oroszországon kívül más országokból, Azerbajdzsánból és Katarból is gázhoz juthasson Magyarország, ami szintén csökkentheti bármiféle ellátási gond kialakulásának a kockázatát. Szerinte ha ezek a források rendelkezésre állnak, akkor a mennyiség tekintetében hazánknak nem lesz különösebb problémája.

Nyitókép: MTI/Bizományosi/Faludi Imre