Ebből is kiindulva Forgács leszögezi, hogy „mind a szakképzésre, mind a mostani középiskolás korosztályra igaz, hogy formálható. Csak ebben érdekeltté kell tenni őket.”
Ehhez nagy szükség lenne arra, hogy mihamarabb felmérjék a 12-18 éves korosztály mentálhigiénés állapotát is, külön vidéken, külön a fővárosban.
Ez is előrébb tudná vinni a szakképzés és a szakoktatás helyzetét.
A lehetséges foglalkoztatási formák közül a közfoglalkoztatás is szóba kerül. Ennek kapcsán Forgács elmondja: az a „szerencsés helyzet állt elő, hogy 2010 óta 200 ezerről 70 ezerre csökkent az ebben a formában dolgozók száma. Több tízezren helyezkedtek el az elsődleges munkaerőpiacon, és sokan meg is tudnak ott maradni. Sőt, még mindig lehetne találni benne 15 – 20 ezer embert, aki kivihető lenne az elsődleges munkaerőpiacra.”
Új, átfogó felnőttképzési programra lenne szükség
Forgács reagál Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére, mely szerint a magyar munkaerőpiacnak még félmillió munkavállalóra lenne szüksége. A felzárkózási szakember szerint
elsőként azt a 150-200 ezer új munkavállalót kellene megtalálni,
akik a következő egy-másfél évben kell, hogy betöltsék az üres és folyamatosan létrejövő munkahelyeket.
„Ha ez sikerülne, akkor azzal megtartható lesz Magyarország versenyképessége, ennek hiányában viszont még inkább megnő a külföldi munkaerő jelentősége. A 150-200 ezer új magyar munkavállaló megtalálásához komoly tartalékot kínálhatnak a közfoglalkoztatásban lévők, valamint azok a hátrányos helyzetűek, akiknek meg kell érteniük, hogy nekik is munkavállalóvá kell válniuk. Ehhez egy új, átfogó felnőttképzési programra is szükség lenne, amely igazodna az aktuális munkaadói igényekhez, és segítene azoknak, akik képzésben akarnak részt venni és mihamarabb elhelyezkedni” – mutat rá Forgács.
Ehhez a szakértő egy Felnőttképzési Centrum-hálózatot vizionál, amelyben a szakképző iskolák, a felnőttképző vállalkozások és a munkaadó cégek saját képzési tematikái, valamint betanítást kínáló oktatói együttesen jelenhetnek meg.
A jövőbe tekintve Forgács István úgy fogalmaz: „Jó lenne úgy pozicionálni a szakképzést, hogy az egy érdemi kapaszkodóvá válhasson. El kell érni, hogy az kihasson a helyi családpolitikai történésekre és segítsen akár a kultúrán keresztül a közösségeket megteremteni és/vagy megerősíteni.”
Nyitókép: illusztráció (MTI/Balázs Attila); belső kép: Földházi Árpád/Mandiner