Vajon van-e még félmillió fős tartalékunk? Hogyan tudunk még bővülni? Helyzetképünk!
Szalai Piroska írása
Hazánkban a foglalkoztatottak létszáma tavaly is csúcsot döntött. A KSH 1992 óta méri egységes nemzetközi módszerrel a munkaerőpiac adatokat, s most történt meg először, hogy éves átlagban csaknem elértük 4,7 millió főt. A miniszterelnök minapi beszédében kijelentette, hogy további 500 ezer fős növekedést tart szükségesnek. Vajon van-e még félmillió fős tartalékunk? Hogyan tudunk még bővülni? Íme egy gyors helyzetkép – előzetesen csak annyit, hogy igen, létezik még ekkora tartalékunk, de nem lesz egyszerű aktiválni azt!
Tavaly a 9,6 milliós népességből 4,7 millióan voltunk foglalkoztatottak, 176 ezren munkanélküliek és 4,73 millióan inaktívak. A foglalkoztatottak közt több mint 2,2 millió nőt találunk, ami nemcsak 1992 óta mért csúcs, de minden idők legmagasabb értéke. 2010-ben még éppen 10 millióan éltünk hazánkban, s csupán 3,7 millió feletti foglalkoztatottat mértek a statisztikák és 469 ezer munkanélkülit, az 5,8 milliónyi különbözet inaktív volt. A következő grafikonon a nemzetközi módszerrel mért tavalyi adatok mellett a korábbi népszámlálások adatait mutatjuk.
Vegyük sorra az egyes szegmenseket!
A minap megjelent népszámlálási adatokból tudjuk, hogy a honfitársaink közül majdnem 2 millióan már elérték a 65 éves nyugdíjkorhatárt, s e korcsoportból 109 ezren dolgoznak, 48 ezer nő és 61 ezer férfi, a többiek inaktívak. A nyugdíjkorhatár feletti foglalkoztatottak létszáma folyamatosan és dinamikusan nő, az elmúlt évtizedben közel megnégyszereződött. A mostani fiatal nyugdíjasok foglalkoztatási kompetenciái sokkal jobbak, mint a korábbi generációké volt. Ők az ötvenes években születettek, s az alapvégzettségük sokkal magasabb, valamint jobb az egészségi állapotuk is, mint a háború környékén született generációknak.
A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatottak és a munkanélküliek mellett tavaly volt még 958 ezer fő inaktív, közülük 627 ezer nő. Az Eurostat még nem tette közzé a 2022-es éves adatokat, ezért a III. negyedév adatait mutatjuk meg korcsoport és végzettség szerinti megoszlásban.
A grafikonon kitűnően látszik, hogy a 20-24 éves inaktívok nagy része középiskolát végzett, de nem szakképzett, valószínű, hogy ők még tanulnak. Nálunk és a közép-európai országokban alacsony azoknak a száma és aránya, akik a végzettségük megszerzése előtt már heti pár órában legálisan dolgoznak is a tanulmányaik mellett. Európa nyugati és északi országaiban sokkal elterjedtebbek a gyakornoki programok, a dulális képzések, sőt vannak olyan országok, ahol a diploma megszerzése előtt igazolni kell pár hónapos legalább részmunkaidős foglalkoztatotti jogviszonyt.
A fiatalok között is azonosítható még tartalék, de ők inkább atipikus módon foglalkoztathatók a tanulmányaik végén, a diplomájuk megszerzése előtt.
A 25-49 évesek esetében a nők között több, mint kétszázezer, a férfiaknál pedig 84 ezer inaktívat azonosított a statisztika.
A szegmens nagyrésze középfokú végzettségű, s komoly arányban szakképzett.
Itt találjuk az összesen 73 ezer gyermekgondozás miatt inaktív nőt. A foglalkoztatottak között vesszünk számba további 142 ezer főt, akik a munkahelyüktől távol vannak, tehát a GYED és a GYES mellett nem végeznek munkát, de a gyermekük születésekor dolgoztak, így nekik él a jogviszonyuk. Mind az inaktív, mind a munkahelyüktől távol levő kisgyermekesek között is vannak olyanok, akik bevonhatók lennének atipikus módon a foglalkoztatottak közé, de ezek egyedi megoldásokat kívánnak a munkáltatóktól. Ismereteim szerint évente közel 35 ezren a GYED mellett, s 25 ezren a GYES mellett heti 30 órát meghaladó mértékben dolgoznak hosszabb-rövidebb ideig, sokan közülük az év valamelyik szakaszéban, például a könyvelők az év végi zárások idején, vagy a kereskedelemben a karácsony előtti időszakban.
A 20-64 éves inkatívak közel fele 50 év feletti. E csoport létszáma és aránya folyamatosan csökken mind a nők mind a férfiak esetében, s most is elmondható, hogy már jóval kevesebb az alapfokú vagy szakképzetlenek aránya, mint korábban voltak.
A vármegyéink közül tavaly már csupán ötnél volt a munkanélküliség magasabb, mint a munkagazdaságtan által teljes foglalkoztatottság határának tekintett 5%, ezek: Nógrád (8,5%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,4%), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,7%), Békés (6,5%) és Somogy (5,9%). A legalacsonyabb foglalkoztatási arányt Somogyban és Nógrádban mérhetjük, tehát ott a legmagasabb az inaktívak aránya. Az aprófalvas területekről a bejérás nagyobb nehézségekbe ütközik és költségesebb is. A vármegye és országbérlet bevezetése, valamint a folyamatosan emelkedő keresetek hatására azt várom, hogy
A legjobb munkaerőpiaci helyzetben levő vármegyék közül Vasban és Zalában tavaly 1200-1600 fős létszámcsökkenést tapasztalhattunk. Ez még nagyon kismértékű romlás, de érdemes potenciális tartalékként tekinteni rájuk is.
Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni a foglalkoztatottakon belüli belső mozgásokat sem. Tavaly a felmérések szerint
tehát nagyobb időkeretben is hajlandó volna dolgozni.
Valamint tény, hogy az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók száma tavaly több, mint százezerrel nagyobb volt, mint a járvány előtti évben, 2019-ben. Ők korábban alkalmazottak voltak, s az elmúlt három évben váltak önfoglalkoztatóvá. Számosan közülük felsőfokú végzettséggel, szakképzettséggel, valóban versenyképes kompetenciákkal és tapasztalatokkal rendelkeznek. Így őket is számba vehetjük a potenciális tartalékok között.
Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy az inaktívak száma attól is csökken, hogy kevesebben és később lépnek ki a foglalkoztatottak köréből, mint régen. Ezért a tavalyi év leltárát csupán kiindulási alapként érdemes kezelni, mellette fókuszáljunk arra is, hogy minél többen tudjanak bent maradni a munkaerőpiacon ameddig csak tehetik és igénylik.
A fenti létszámok csak a hazai lakosság munkaerőpiaci adatait tartalmazzák. A hozzánk érkező határon túliakat nem a magyar statisztikák veszik számba és a külföldi vendégmunkásokat sem tartalmazzák. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évente ad ki összesítést a hazánkban dolgozó külföldiekről. A tavalyi kiadványuk szerint a 2021 december 31-én érvényes munkavállalási engedélyek száma 34.335 darab volt, s nyilvántartottak még további 14.870 külföldit, akik olyan országból érkeztek, ahonnan nem szükséges előzetes munkavállalási engedélyt kérni. A közel 50 ezres létszám becslésem szerint tavaly sem csökkent. A magyar statisztikák közel 100 ezer főt tartanak nyilván olyat, akik magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai, azaz ők nem külföldi lakosok.
Tavaly éves átlagban közel 90 ezer üres álláshelyet tartott nyilván a KSH, ami szintén minden idők eddigi legnagyobb értéke, magasabb, mint a járvány előtti időszakban volt, s a 2010-es 27 ezres érték több, mint háromszorosa. Az üres álláshelyeknek mindössze az ötöde nem igényel szakképzettséget,
E számok is alátámasztják Orbán Viktor miniszterelnök szavait, rohamosan nő a magyar gazdaság munkaerőigénye.
Összességében kijelenthető, hogy van további bővülési lehetőség, de jóval komolyabb erőfeszítéseket kell tenni érte a munkaerőpiac mindhárom szereplőjének, mint az előző évtizedben a közel egymillió fős bővülés időszakában tettünk. A munkavállalóknak és a potenciális munkavállalóknak a munkaerőpiaci kompetenciáik javítása érdekében, a munkáltatóknak az elérhető keresetek növelése és a munkavállalói elégedettség és teljesítmény maximalizálása érdekében, a szakpolitikai irányítóknak pedig a munkaerőpiac hatékonyabbá tétele érdekében.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Arpad Kurucz / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
