Orbán szerint még kellene 500 ezer foglalkoztatott – Van rá esély?

Szalai Piroska írása

Hazánkban a foglalkoztatottak létszáma tavaly is csúcsot döntött. A KSH 1992 óta méri egységes nemzetközi módszerrel a munkaerőpiac adatokat, s most történt meg először, hogy éves átlagban csaknem elértük 4,7 millió főt. A miniszterelnök minapi beszédében kijelentette, hogy további 500 ezer fős növekedést tart szükségesnek. Vajon van-e még félmillió fős tartalékunk? Hogyan tudunk még bővülni? Íme egy gyors helyzetkép – előzetesen csak annyit, hogy igen, létezik még ekkora tartalékunk, de nem lesz egyszerű aktiválni azt!

Tavaly a 9,6 milliós népességből 4,7 millióan voltunk foglalkoztatottak, 176 ezren munkanélküliek és 4,73 millióan inaktívak. A foglalkoztatottak közt több mint 2,2 millió nőt találunk, ami nemcsak 1992 óta mért csúcs, de minden idők legmagasabb értéke. 2010-ben még éppen 10 millióan éltünk hazánkban, s csupán 3,7 millió feletti foglalkoztatottat mértek a statisztikák és 469 ezer munkanélkülit, az 5,8 milliónyi különbözet inaktív volt. A következő grafikonon a nemzetközi módszerrel mért tavalyi adatok mellett a korábbi népszámlálások adatait mutatjuk.

Vegyük sorra az egyes szegmenseket!

65 év felettiek

A minap megjelent népszámlálási adatokból tudjuk, hogy a honfitársaink közül majdnem 2 millióan már elérték a 65 éves nyugdíjkorhatárt, s e korcsoportból 109 ezren dolgoznak, 48 ezer nő és 61 ezer férfi, a többiek inaktívak. A nyugdíjkorhatár feletti foglalkoztatottak létszáma folyamatosan és dinamikusan nő, az elmúlt évtizedben közel megnégyszereződött. A mostani fiatal nyugdíjasok foglalkoztatási kompetenciái sokkal jobbak, mint a korábbi generációké volt. Ők az ötvenes években születettek, s az alapvégzettségük sokkal magasabb, valamint jobb az egészségi állapotuk is, mint a háború környékén született generációknak.

20-64 évesek

A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatottak és a munkanélküliek mellett tavaly volt még 958 ezer fő inaktív, közülük 627 ezer nő. Az Eurostat még nem tette közzé a 2022-es éves adatokat, ezért a III. negyedév adatait mutatjuk meg korcsoport és végzettség szerinti megoszlásban.

20-24 éves fiatalok

A grafikonon kitűnően látszik, hogy a 20-24 éves inaktívok nagy része középiskolát végzett, de nem szakképzett, valószínű, hogy ők még tanulnak. Nálunk és a közép-európai országokban alacsony azoknak a száma és aránya, akik a végzettségük megszerzése előtt már heti pár órában legálisan dolgoznak is a tanulmányaik mellett. Európa nyugati és északi országaiban sokkal elterjedtebbek a gyakornoki programok, a dulális képzések, sőt vannak olyan országok, ahol a diploma megszerzése előtt igazolni kell pár hónapos legalább részmunkaidős foglalkoztatotti jogviszonyt.

A fiatalok között is azonosítható még tartalék, de ők inkább atipikus módon foglalkoztathatók a tanulmányaik végén, a diplomájuk megszerzése előtt.

25-49 évesek

A 25-49 évesek esetében a nők között több, mint kétszázezer, a férfiaknál pedig 84 ezer inaktívat azonosított a statisztika.

A szegmens nagyrésze középfokú végzettségű, s komoly arányban szakképzett.

Itt találjuk az összesen 73 ezer gyermekgondozás miatt inaktív nőt. A foglalkoztatottak között vesszünk számba további 142 ezer főt, akik a munkahelyüktől távol vannak, tehát a GYED és a GYES mellett nem végeznek munkát, de a gyermekük születésekor dolgoztak, így nekik él a jogviszonyuk. Mind az inaktív, mind a munkahelyüktől távol levő kisgyermekesek között is vannak olyanok, akik bevonhatók lennének atipikus módon a foglalkoztatottak közé, de ezek egyedi megoldásokat kívánnak a munkáltatóktól. Ismereteim szerint évente közel 35 ezren a GYED mellett, s 25 ezren a GYES mellett heti 30 órát meghaladó mértékben dolgoznak hosszabb-rövidebb ideig, sokan közülük az év valamelyik szakaszéban, például a könyvelők az év végi zárások idején, vagy a kereskedelemben a karácsony előtti időszakban.

50-64 évesek

A 20-64 éves inkatívak közel fele 50 év feletti. E csoport létszáma és aránya folyamatosan csökken mind a nők mind a férfiak esetében, s most is elmondható, hogy már jóval kevesebb az alapfokú vagy szakképzetlenek aránya, mint korábban voltak.

Területi különbségek

A vármegyéink közül tavaly már csupán ötnél volt a munkanélküliség magasabb, mint a munkagazdaságtan által teljes foglalkoztatottság határának tekintett 5%, ezek: Nógrád (8,5%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,4%), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,7%), Békés (6,5%) és Somogy (5,9%). A legalacsonyabb foglalkoztatási arányt Somogyban és Nógrádban mérhetjük, tehát ott a legmagasabb az inaktívak aránya. Az aprófalvas területekről a bejérás nagyobb nehézségekbe ütközik és költségesebb is. A vármegye és országbérlet bevezetése, valamint a folyamatosan emelkedő keresetek hatására azt várom, hogy

A legjobb munkaerőpiaci helyzetben levő vármegyék közül Vasban és Zalában tavaly 1200-1600 fős létszámcsökkenést tapasztalhattunk. Ez még nagyon kismértékű romlás, de érdemes potenciális tartalékként tekinteni rájuk is.

Egyéb lehetséges belső átcsoportosítások

Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni a foglalkoztatottakon belüli belső mozgásokat sem. Tavaly a felmérések szerint

tehát nagyobb időkeretben is hajlandó volna dolgozni.

Valamint tény, hogy az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók száma tavaly több, mint százezerrel nagyobb volt, mint a járvány előtti évben, 2019-ben. Ők korábban alkalmazottak voltak, s az elmúlt három évben váltak önfoglalkoztatóvá. Számosan közülük felsőfokú végzettséggel, szakképzettséggel, valóban versenyképes kompetenciákkal és tapasztalatokkal rendelkeznek. Így őket is számba vehetjük a potenciális tartalékok között. 

A számaink tehát így alakulnak

• munkanélküli (2022): 176 ezer – számuk ugyan csökkenhet, de nem ők fogják adni a növekedés alapját
• közfoglalkoztatott (2022): 72 ezer fő - már közel azonos a létszámuk, mint 2010-ben
• inaktív, szeretne dolgozni, de nem keresett munkát (2022. III. negyedév): 112 ezer fő
• részmunkaidős alulfoglalkoztatott (2022. III. negyedév): 15 ezer fő
• alkalmazásba vonható önfoglalkoztató egyéni vállalkozó (becsült): 100 ezer fő
• gyermekgondozás miatt távol levő foglalkoztatott, gyermekgondozás miatt inaktív, nyugdíjas, tanulás mellett foglalkoztatottá váló diák, egyéb atipikus (becsült): 150-200 ezer fő

Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy az inaktívak száma attól is csökken, hogy kevesebben és később lépnek ki a foglalkoztatottak köréből, mint régen. Ezért a tavalyi év leltárát csupán kiindulási alapként érdemes kezelni, mellette fókuszáljunk arra is, hogy minél többen tudjanak bent maradni a munkaerőpiacon ameddig csak tehetik és igénylik.

A fenti létszámok csak a hazai lakosság munkaerőpiaci adatait tartalmazzák. A hozzánk érkező határon túliakat nem a magyar statisztikák veszik számba és a külföldi vendégmunkásokat sem tartalmazzák. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évente ad ki összesítést a hazánkban dolgozó külföldiekről. A tavalyi kiadványuk szerint a 2021 december 31-én érvényes munkavállalási engedélyek száma 34.335 darab volt, s nyilvántartottak még további 14.870 külföldit, akik olyan országból érkeztek, ahonnan nem szükséges előzetes munkavállalási engedélyt kérni. A közel 50 ezres létszám becslésem szerint tavaly sem csökkent. A magyar statisztikák közel 100 ezer főt tartanak nyilván olyat, akik magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai, azaz ők nem külföldi lakosok.

Üres álláshelyek száma

Tavaly éves átlagban közel 90 ezer üres álláshelyet tartott nyilván a KSH, ami szintén minden idők eddigi legnagyobb értéke, magasabb, mint a járvány előtti időszakban volt, s a 2010-es 27 ezres érték több, mint háromszorosa. Az üres álláshelyeknek mindössze az ötöde nem igényel szakképzettséget,

E számok is alátámasztják Orbán Viktor miniszterelnök szavait, rohamosan nő a magyar gazdaság munkaerőigénye.

Összességében kijelenthető, hogy van további bővülési lehetőség, de jóval komolyabb erőfeszítéseket kell tenni érte a munkaerőpiac mindhárom szereplőjének, mint az előző évtizedben a közel egymillió fős bővülés időszakában tettünk. A munkavállalóknak és a potenciális munkavállalóknak a munkaerőpiaci kompetenciáik javítása érdekében, a munkáltatóknak az elérhető keresetek növelése és a munkavállalói elégedettség és teljesítmény maximalizálása érdekében, a szakpolitikai irányítóknak pedig a munkaerőpiac hatékonyabbá tétele érdekében.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Arpad Kurucz / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP