Forgács István szerint „a szakképzés lehetőséget kínál arra, hogy bárki, bármilyen mélyről érkezve biztos egzisztenciát, jövőt teremtsen magának”.
Három szakértő is nyilatkozott az Indexnek arról, hogy két szakma megszerzése még mindig ingyenes Magyarországon. A beszélgetés során kiderült, hogy a szakképzés a társadalmi felzárkózás színterévé is válhat és egyre kevesebb a lemorzsolódó diák.
Gurbánné Papp Mária, a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatója és Kiss Gábor, a Miskolci Szakképzési Centrum kancellárja mellett Forgács István romaügyi szakértő is megszólalt a témában.
Forgács szerint „a szakképzés komoly lehetőséget kínál arra, hogy bárki, bármilyen mélyről érkezve biztos egzisztenciát, jövőt teremtsen magának”. Ma már nem ritka, hogy
Ez a környezetében élőket is ösztönözheti – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Úgy véli, „örök dilemma a 16 éves korhatár. Hamis az az állítás, hogy a szakképzési rendszer kilöki magából a fiatalokat”. A romaügyi szakértő úgy látja, a hazai szakképzés mindent elkövet azért, hogy a bekerülő gyerekek szakmával a kezükben kerüljenek ki az iskolából.
Lemorzsolódás mindig volt, van, lesz, de ott van a lehetőség, hogy 25 éves korukig bármikor visszatérjenek, és ingyenesen szerezzenek bizonyítványt arról a szakmáról, amit korábban elkezdtek, vagy tanuljanak valami mást – tette hozzá Forgács.
A romaügyi szakértő szerint az elkövetkező néhány évben akár 40-50 ezer szakképzett új munkavállalóra is szükség lehet. „Egész egyszerűen ott van előttünk az, hogy merre kell menni a gazdaság további erősítése érdekében. Ehhez a meglévő erőforrások, eszközök és irányok adottak, azonban a szakképzés közegét jobban meg kellene becsülnünk” – emelte ki Forgács.
Hozzátette:
„ma az állam egy hátrányos helyzetű diákba nem kevés pénzt forgat”.
„Ingyenétkezés van a bölcsődétől az általános iskola végéig, ösztöndíjban, ingyentankönyvben részesülnek, tanodák működnek, sok helyen elkötelezett pedagógusok segítenek. Sőt, a 25 éves korig biztosított adómentesség gyakorlatilag tökéletes közeget kínál ahhoz, hogy a köznevelésben, közoktatásban és szakmaszerzésben megjelenő fiatal másfél évtized alatt eljusson oda, hogy valódi tudással lépjen ki a munkaerőpiacra, ahol komoly verseny lesz majd érte” – sorolta a szakértő.
Ha azonban valaki 16 éves korában otthagyja az egészet anélkül, hogy szerezne egy szakmát, akkor gyakorlatilag az összes belefektetett pénz, energia és küzdelem köddé válik. Sőt, ezzel együtt a társadalmi és gazdasági bizalom is.
„Ezért mondom mindig azt, hogy magát a célcsoportot – és azon belül rengeteg hátrányos helyzetű fiatalt és a családjaikat – is meg kell arról győzni, hogy a szakmaszerzés egy lehetőség, amellyel élni kell.
Maradjanak az iskolában, és ne utólag bánják meg, hogy végzettség nélkül léptek ki onnan”
– mondta Forgács István.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – közölte a kulturális és innovációs miniszter szerdán a TV2 reggeli adásában.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
Pedig a régiós szinten kifejezetten olcsó nálunk a jogosítvány megszerzése.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
