Amire még a lottóötös sem lenne elég – mutatjuk Magyarország legdrágábban kínált luxusingatlanjait

Bár március közepén a lakáspiac éledezéséről, az adásvételek számának újbóli emelkedéséről szóltak a hírek, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Mandinernek nyilatkozva egyelőre hűtötte a kedélyeket. Az ingatlanpiacon ugyanis jellemző az erőteljes szezonalitás, ami az évnek ebben a szakában abban mutatkozik meg, hogy decemberhez és januárhoz képest a február és a március mindig erősebb hónapnak számít az adásvételek volumenét tekintve. „Ha azonban éves összevetésben nézzük a számokat, az látszik, hogy még mindig nagyjából csak feleakkora az ingatlanok iránti kereslet, mint az előző esztendő azonos időszakában. Tehát az a fajta élénkülés, amely most látszik, nem azt jelenti, hogy véget ért volna az ínséges időszak, a mostani hatás egész egyszerűen a szezonalitásból fakad” – mondta Balogh László.

Luxusingatlanok: ezek is megérezték a gazdasági válságot?

Akár vevőként, akár eladóként, akár csak szimplán, adásvételt nem bonyolító ingatlantulajdonosként élte meg valaki az elmúlt „hét bő esztendőt”, az világosan megtapasztalhatta, hogy az árak gyakorlatilag a két-háromszorosukra nőttek, s ez igaz a prémiumkategóriára is. „Hat-nyolc évvel ezelőtt egy 100 millió forintba kerülő ingatlanra gondolkodás nélkül azt mondtuk, hogy az már luxuskategória. Viszont az elmúlt hét évben lezajlott ingatlanérték-növekedéssel eljutottunk oda, hogy Budapesten ma már a családi házak belépő árszintje 70-80 millió forintnál kezdődik, az előbb említett 100 millió pedig manapság abszolút nem egy megütközést keltő ellenérték. Sőt, ez az összeg nemcsak a fővárosban, hanem bizonyos vármegyeszékhelyeken – például Székesfehérváron, Győrben, Szombathelyen vagy Veszprémben – is egy viszonylag megszokott tétellé vált” – fejtette ki a gazdasági szakértő, rámutatva, hogy

Balogh László arra is kitért ugyanakkor, hogy miként az értékemelkedés, úgy az elmúlt hónapokban tapasztalt keresletlefeleződés is fűnyíróelvszerűen érintett minden piaci szegmenst, az olcsóbb és a drágább, az új és a használt ingatlanokat egyaránt. „Most a piaci feltételek nem éppen az ész nélküli lakásvásárlást segítik elő” – fogalmazott.

A prémiumkategóriás ingatlanoknak egyedi a piaca

Vannak ugyanakkor olyan tényezők, amelyek a luxuspiac helyzetét árnyalják a „klasszikuséhoz” képest. Az ingatlan.com adatai ugyanis azt mutatják, hogy a csúcskategóriába sorolható ingatlanok bizonyos esetekben az átlagnál jobban drágultak, ami annak tudható be, hogy ezeknek a vételárát gyakran nem forintban, hanem euróban határozzák meg. Az elmúlt hetek-hónapok árfolyam-hullámvasútja így alaposan átértékelte ezeket az ingatlanokat a potenciális vevők szemében, akik egyébként nem is feltétlenül lakás-, hanem például vendéglátási-turisztikai célra hasznosítják ezeket. Hiszen az ebben a szegmensben komoly piaci szereplőknek számító külföldi vásárlók számára az árfolyam-változás kifejezetten kedvezőbbé tette ezeket az egyébként magas árú ingatlanokat, és sokan közülük jó időben le is csaptak a kínálkozó lehetőségre.

Mennyibe kerül a legdrágább ingatlan?

Balogh László azt is elárulta lapunknak, hogy az ingatlan.com jelenlegi kínálatában mely hirdetések számítanak árrekordereknek. Elmondta, a legtöbbért kínált ingatlanok listájának élén bőven az egymilliárd forintot meghaladó, sőt inkább a többmilliárdos irányárú tételek találhatók meg.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba