Bár március közepén a lakáspiac éledezéséről, az adásvételek számának újbóli emelkedéséről szóltak a hírek, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Mandinernek nyilatkozva egyelőre hűtötte a kedélyeket. Az ingatlanpiacon ugyanis jellemző az erőteljes szezonalitás, ami az évnek ebben a szakában abban mutatkozik meg, hogy decemberhez és januárhoz képest a február és a március mindig erősebb hónapnak számít az adásvételek volumenét tekintve. „Ha azonban éves összevetésben nézzük a számokat, az látszik, hogy még mindig nagyjából csak feleakkora az ingatlanok iránti kereslet, mint az előző esztendő azonos időszakában. Tehát az a fajta élénkülés, amely most látszik, nem azt jelenti, hogy véget ért volna az ínséges időszak, a mostani hatás egész egyszerűen a szezonalitásból fakad” – mondta Balogh László.
Luxusingatlanok: ezek is megérezték a gazdasági válságot?
Akár vevőként, akár eladóként, akár csak szimplán, adásvételt nem bonyolító ingatlantulajdonosként élte meg valaki az elmúlt „hét bő esztendőt”, az világosan megtapasztalhatta, hogy az árak gyakorlatilag a két-háromszorosukra nőttek, s ez igaz a prémiumkategóriára is. „Hat-nyolc évvel ezelőtt egy 100 millió forintba kerülő ingatlanra gondolkodás nélkül azt mondtuk, hogy az már luxuskategória. Viszont az elmúlt hét évben lezajlott ingatlanérték-növekedéssel eljutottunk oda, hogy Budapesten ma már a családi házak belépő árszintje 70-80 millió forintnál kezdődik, az előbb említett 100 millió pedig manapság abszolút nem egy megütközést keltő ellenérték. Sőt, ez az összeg nemcsak a fővárosban, hanem bizonyos vármegyeszékhelyeken – például Székesfehérváron, Győrben, Szombathelyen vagy Veszprémben – is egy viszonylag megszokott tétellé vált” – fejtette ki a gazdasági szakértő, rámutatva, hogy