Albérletpiac: nagyot fordult a világ, már a lakáskeresők diktálják a tempót

Hektikus éveken van túl a hazai albérletpiac, hiszen ez az a szektor, amely az aktuális gazdasági-társadalmi állapotoknak rendszerint igen jó lenyomata. Így volt ez például az előző évtized második felében is, amikor erőteljes növekedésben volt a magyar gazdaság.

Dinamikusan emelkedtek az albérleti díjak

„2015 és 2019 között egy nagyon dinamikus albérletár-alakulásnak voltunk szemtanúi Magyarországon, azon belül is elsősorban Budapesten, de a fővároshoz ütemesen zárkóztak fel a megyeszékhelyek, különösen az egyetemvárosok, amelyek egyre inkább regionális központként is elkezdtek funkcionálni” – idézte fel az előző évtized vége felé tapasztaltakat az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Mandinernek. Balogh László kifejtette: a nagyvárosok albérletpiacának fellendülése a beruházási dömpingnek volt köszönhető, mivel a nagyszabású fejlesztések egyfajta lakhatási életutat is előrevetítettek.

„Aki például elment Győrbe egyetemistának, a diplomaszerzés után nagy valószínűséggel el is tudott helyezkedni a városban. De ugyanez igaz például Veszprémre, Székesfehérvárra vagy éppen 2022 ingatlanpiaci slágervárosára, Debrecenre” – fejtette ki a szakember, jelezve: ennek a folyamatnak tudható be, hogy elkezdett szűkülni a lakáspiaci árolló Budapest és a vidék között.

Egészen 2020-ig tehát egy dinamikus áremelkedés volt tapasztalható a kiadó lakások kínálatában, bár ez a drágulás már 2019 végén lelassult valamelyest,

Az elemző felelevenítette, az árak akkor leginkább a fővárosban estek, 30-40 százalékkal, és bár a vidéki városokban is csökkentek a díjak, ám nem olyan mértékben, mint Budapesten.

Mennyibe kerül egy albérlet?

„Később, ahogy az ország kezdett kilábalni a koronavírus-járványból, megindult a rendeződés. A mélypontot 2021 januárjában érte el az albérletpiac, amelyet ezt követően egy gyors visszazárkózás jellemzett. 2022 nyarára pedig eljutottunk oda, hogy az árak oly mértékben erősödtek vissza, mintha a Covid okozta hullámvölgy meg sem történt volna” – mondta Balogh László, aki arról tájékoztatott, hogy 2022 őszére Budapesten átlagosan havi 200 ezer forintba került egy kiadó ingatlan, de a legnépszerűbbek közé tartozó vidéki vármegyeszékhelyeken, Veszprémben, Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben is 150-160 ezer forintos havi kiadással kellett számolnia annak, aki lakást akart kivenni.

A rezsiválság szele a kiadó lakások piacát is megsuhintotta

Az ősz óta egyre erősödő gazdasági bizonytalanság és az energiakrízis azonban az albérletpiacon is megtette hatását. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjétől megtudtuk:

Ez egyrészt azzal függ össze, hogy a gazdasági nehézségek miatt a tulajdonosok nem mernek olyan „merész” árpolitikát folytatni, mint a korábbi „békeidőkben”, másrészt az energiakrízis szintén jelentős szerepet játszik a tarifák alakulásában. Ugyanis a bérleti szerződések túlnyomó többségében köztudottan a bérlő fizeti a rezsit, ennek következtében pedig az áram- és gázdíjak elszámolásának a megváltozása meglehetősen bizonytalan helyzetbe sodorta a bérbeadókat, akik ezért ma már jóval óvatosabbak, „nem merik túlfeszíteni a húrt” az ár meghatározásakor.

„Így bizton állítható, hogy egészen kalandos lesz 2023 a bérleti szektorban. Ez vélhetően már csak azért is így lesz, mert az eladó lakások piacán még inkább elbizonytalanodtak a vevők, miközben a kínálat folyamatosan nő, az árak pedig stagnálnak, sőt bizonyos ingatlantípusok esetében csökkennek. A tapasztalat pedig az, hogy ha kevesebben vesznek lakást, akkor valószínűleg többen fognak bérelni, hiszen a lakhatási kérdéseket ugyanúgy rendezniük kell az embereknek” – magyarázta Balogh László. A szakember mindezek alapján úgy számol, hogy

mert sokkal jobban tudja majd érvényesíteni az érdekeit a kondíciók meghatározásakor.

Nyitókép: MTI/Marjai János