Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a kormányfő a válságból kivezető útra lépésünkről és ennek részleteiről is beszélhet majd idei országértékelőjében.
Több baloldali párt vezetőjének nemrégen megtartott politikai évadnyitója után (Gyurcsány Ferenc évértékelője itt, a Momentum évértékelőjét itt, az MSZP évértékelője itt, míg az LMP évértékelőjéről készült cikkünket pedig itt olvashatja) szombaton Orbán Viktor lép a nyilvánosság elé, hogy megtartsa a 24. évértékelőjét.
Tavaly február 12-én lépett pódiumra a miniszterelnök, s ez a nap meglehetősen különleges volt. Hiszen ötven nappal voltunk a parlamenti választás és 12 nappal az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt. Csak míg az első esemény ismert volt, a beszédben jelentős hangsúlyt is kapott az április 3-i voksolás, addig – bár már hónapok óta nagyon feszült volt a helyzet keleti szomszédunkban – a konfliktus ilyen szintű eszkalálódására csak kevesen számítottak.
A 2022-es évértékelőjét így Orbán Viktor azzal kezdte, hogy ironikus formában kiosztotta akkori riválisát, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert – bár egyszer sem nevezte meg –, aki a kampányban nagyon lekezelően beszélt a FIDESZ-KDNP kormányról, a fideszesekről. A miniszterelnök többek között kijelentette, „megtudhattuk a baloldaltól, hogy ... mi valójában gombák vagyunk. Gombák, akiket sötétben tartanak, és trágyával etetnek. Megtudhattuk azt is, hogy mi, akik ráadásul vidékiek és falusiak is vagyunk, egy keresztrejtvényt sem tudunk megfejteni, és a baloldal szerint reggel 10-kor már részegek vagyunk és agymosottak is.
Megtudhattuk azt is, hogy mivel fideszesek vagyunk, aberráltnak is kell lennünk.
Azt is megtudhattuk a baloldaltól, hogy a Fideszben vannak zsidók is, bár kevés. Megtudhattuk azt is, hogy melegek viszont vannak bőven. A baloldal kiszámolta: zsidóból túl kevés, melegből meg túl sok.”
Ugyanakkor a beszéde gerincét az igazán fajsúlyos dolgok tették ki, elsősorban a Covid–19 és hatásai, a migráció, a már akkor is jelentkező energiaválság, a jogállamisági és egyéb viták Brüsszellel. S hosszan kitért arra is, hogy 2010, a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta milyen eredményeket ért el az ország. Sikerként könyvelte el, hogy a kulcságazatokban a külföldi tulajdon 50 százalék alá került, pedig a bankrendszerben 60, a médiában 66, az energiaszektorban pedig 71 százalékról indult az ország 12 évvel azelőtt.
Majd arról szólt, hogy a magyar gazdaság válság alatti legnagyobb teljesítményének azt tartja, hogy „a járvány alatt a családoknál sem kellett behúzni a kéziféket. Sőt, megkezdődött a 25 év alattiak adómentessége, a családok kézhez vehetik az adó-visszatérítéseiket, és a tizenharmadik havi nyugdíj is megérkezett a napokban. A tizenharmadik havi nyugdíj nemcsak gazdasági fegyvertény, de valódi jóvátétel is” – fogalmazott. S a gazdaság újraindításához nem a brüsszeli recepteket, hanem „a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot alkalmaztuk, nem a fékre léptünk, nem húzódtunk fedezékbe, hanem kanyarban is bátran előztünk” – állította.
Ezt követően több olyan kérdést tett fel a miniszterelnök, amely alapvetően meghatározza Magyarország jövőjét:
Lesz-e háború? Lesz-e pénz? Lesz-e újabb járvány? Lesz-e újabb migrációs hullám?”.
Azóta persze tudjuk, hogy alig két héttel később megindult az orosz invázió, ennek következtében a gazdasági fejlődés, az infláció mértéke sem úgy alakult, ahogy prognosztizálta a beszédében. A járvány – bár alaposan legyengült formában – még itt van, az Európai Unióval továbbra is folyik a hadakozás a brüsszeli pénzek kifizetéséről, a migráció pedig hatalmas kihívás elé állítja a határőrizeti szerveket.
Orbán Viktor a beszéde végén a választás óriási tétjéről beszélt. Kijelentette, „a magyarság számára létkérdés. Pedig úgy szeretnénk már egy választást, ami nem létkérdés, hanem egyszerűen egy jó kormány megválasztásáról szól! Fájdalom, ez most nem lehetséges. Ez a választás még arról szól, hogy Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni.” Végül csatába hívta a híveit, de arról beszélt, hogy biztos a győzelemben: „2010 óta már negyedszer akarják eladni nekünk a megváltozott és megújult, össze- és újjászervezett baloldal meséjét. Én biztos vagyok abban, hogy a magyarok gyomra ezt negyedszerre se veszi be... Az ellenfelet ismerjük. Gyuri bácsi ejtőernyőseit lassan már nevükön szólítjuk. A Brüsszelből érkező zsoldosokat sem először vetik be ellenünk, és mi tudjuk, hogyan kell szétkergetni őket.”
Szombaton viszont már azzal a tudattal állhat ki a miniszterelnök a szimpatizánsai elé, hogy bejött az optimizmusa, tavaly április 3-án hatalmas győzelmet arattak a kormánypártok, ugyanakkor sajnos a háború kitörésével kapcsolatos félelem is beigazolódott, ez pedig minden eddiginél komolyabb kihívás elé állítja az országot. Minden bizonnyal beszél majd arról, hogy hazánk továbbra is a békét szorgalmazza, elutasítja az Oroszországgal szemben nem túl hatásos, ugyanakkor Európát gazdaságilag nagyon rosszul érintő szankciós politikát. S minden bizonnyal arról is szót ejt, hogy ebben a helyzetben hogyan növekedhet tovább a magyar gazdaság, illetve csökkenthető az infláció, valamint miként szeretnék megvédeni a magyar családokat, de nem kerülhető ki az árstopok ügye sem.
A politikai köntösben megjelent utcai erőszak,
a gyermekvédelmi törvény fontossága szintén terítékre kerülhet, és nem lenne meglepő, ha ez utóbbi esetében büntetőjogi szigorításokat jelentene be a fiatal fiúkat kedvelő pedagógiai asszisztens hatalmas vihart kavart videófelvételei nyomán.
Ugyanakkor nagy kérdés, hogy kitér-e az elmúlt hónapok legnagyobb vihart kavart belpolitikai ügyére, a tanárok tüntetéssorozatára, illetve az akkumulátorgyárak építése körüli aktuális botrányra. S ha néhány szót veszteget is majd az ellenzékre – bár a helyzetüket látva, nem lenne váratlan, ha meg sem említené őket –, gyaníthatóan nem úgy beszél róluk, mint komolyan veendő politikai riválisokról, hanem úgy, mint akik – Brüsszelből megsegítve – hátráltatják céljai elérésében.
Nagy Attila Tibor szerint Orbán Viktor beszédeiben az elmúlt években fontos szerepet játszottak a külpolitikai, európai uniós események, folyamatok, így vélhetően ez most sem lesz másként – természetesen a belföldi folyamatokkal kiegészítve. A miniszterelnök felfogásában az európai uniós politika lényegében Magyarország belpolitikája is egyúttal.
A politikai elemző úgy véli, a kormányfő beszédében a következő témák várhatók:
– A nemzeti konzultáció eredményének dicsőítése,
– A béke, a fegyverszünet mellett fog érvelni az ukrajnai háború kapcsán, szóba kerülhet a sajátos nemzeti érdek, akár a kárpátaljai magyarok helyzete is.
– Az EU („Brüsszel”) és Magyarország kapcsolata, az uniós pénzek körüli viták. Megfogalmazódhat az a remény, hogy a nemzeti-konzervatív erők végre előtörnek a 2024-es EP-választásokon, hiszen lám, Meloni vezeti Olaszországot.
– A válságból való kivezető útra lépünk 2023-ban, ennek részleteit fejtheti ki. Nem lepné meg Nagy Attila Tibort, ha konkrét bejelentéseket tenne vagy erősítene meg (fiatal anyák adókedvezménye, a családtámogatási rendszer nagy részének fenntartása).
– A gazdasági növekedés fenntartásának szükségessége is elhangozhat, vélhetően szó lesz az infláció elleni küzdelemről is.
– A nyugdíjasokkal kötött szövetség igenlése,
– Vélhetően nem beszél a tervezett debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásokról, amelyek a kormánypárt számára kissé kellemetlenné váltak, főleg Debrecenben (igaz, az ellenzéki pártok össze nem fogása enyhíti a kellemetlenséget).
– Ha meg is említi az ellenzéket, vélhetően kissé lekezelő, humoros tónusban, érzékeltetve, hogy Magyarországon a Fidesz-KDNP-n kívül nincs kormányzóképes erő.
– Bite Zsolt ügye kapcsán előjöhet az is, hogy a pedofilok tartsák magukat távol gyermekeinktől. Ezzel összegezte az évértékelő várható tartalmi elemeit Nagy Attila Tibor.
Kezdés szombaton 15:00-kor – írta Facebook-oldalán a miniszterelnök. A Mandiner élő tudósítását ide kattintva érheti el.
Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédet tart a Várkert Bazárban 2022. február 12-én.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Kelemen Hunor szerint azzal, hogy Soós Zoltánt bilincsben mutatják a világ előtt, olyan üzenetet küldött a román ügyészség, ami elfogadhatatlan.
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
