Az elmúlt esztendő a tanárok akcióitól volt hangos a sztrájkoktól a polgári engedetlenségig. A szakszervezetek most hirdettek újabb sztrájkot – a kormánnyal való megegyezés még várat magára.
Nem véletlenül tart január 31-ig a hétfőn megkezdett pedagógussztrájk,
– derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) közleményéből. Mindezt megelőzte, hogy a PDSZ 2021-ben, az iskolakezdés előtt felmérte a nevelésben-oktatásban dolgozók véleményét, eszerint a sztrájkhajlandóság óriásit nőtt a fél évvel azelőtti állapothoz képest.
2021 októberében kezdődtek meg a sztrájktárgyalások a kormánnyal, de ezek nem vezettek eredményre, ezért december közepén sztrájkot hirdetett a PDSZ, valamint a Pedagógusok Szakszervezete: január 31-re kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést, március 16-tól pedig határozatlan idejűt.
Az első sztrájkon a két szakszervezet szerint több mint 25 ezer tanár vett részt. A Fővárosi Törvényszék szerint a munkabeszüntetés jogszerű volt, az ügy fellebbezés miatt a Fővárosi ítélőtábla elé került, amely megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, és megállapította, a sztrájk jogellenes volt, ugyanakkor néhány kérdésben a szakszervezeteknek adott igazat. A Kúria viszont szintén jogszerűnek minősítette.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva rendeletben
amely ellen megint tiltakoztak a pedagógusok, mondván, ezzel ellehetetlenítették a sztrájkot.2022 február közepétől a szakszervezetek már a polgári engedetlenség módjáról, céljáról is adtak tájékoztatást, a tanárok ekkortól több iskolában is ilyen formában tiltakoztak.
2022. március 16-án megkezdődött a napokon át tartó munkabeszüntetés, amelyen a szakszervezetek szerint több tízezren vettek részt, az akciójuk támogatására – nagy kockásinges talékozó címmel – március 19-én tüntetést szervezetek a Kossuth térre, a parlamenthez.
Április elsején bejelentették az érdekképviseleti szervezetek, hogy a két nappal később megtartandó országgyűlési választások miatt felfüggesztik a sztrájkot, hiszen a voksolás után ügyvivő kormány nem hozhat érdemi döntéseket.
2022 nyarán folytatódtak a tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között, de ezek nem jártak sikerrel, ezért a PDSZ augusztus 11-én arra figyelmeztette a tagságát, hogy szeptembertől folytatódhatnak a munkabeszüntetések. Két héttel később már az előkészületek további teendőiről adtak tájékoztatást, a felmérésük alapján pedig a pedagógusok többsége hajlandó sztrájkolni, sőt, polgári engedetlenségre is.
a tankerületek pedig megkezdték azoknak a figyelmeztetését, akik jogszerűtlen módon tiltakoztak, amelynek következményeként később több iskola tanárát bocsátották el.
Szeptemberben arra kérték a tanárokat a szakszervezetek, hogy ütemezzék a sztrájkokat hétfő-szerda-péntek/kedd-csütörtök alapon, majd október 5-re, az oktatás világnapjára egész napos munkabeszüntetésre hívtak fel. Október 14-ére, a sztrájkhelyzet kihirdetésének első évfordulójára újabb nagyszabású sztrájkot hirdettek.
Csaknem két héttel később, október 27-én volt az újabb munkabeszüntetés: a szakszervezetek abban bíztak, hogy az október 23-i tiltakozó felvonulás után a korábbiaknál többen vesznek részt az akciókban. Ezen a napon élőláncot szerveztek tanárok és diákok a budapesti Nagykörútra.
Az újabb időpont november 18-a volt, ezt követte a december 8-a. A belügyminisztérium vezetése, valamint a pedagógusok képviselői pedig december 16-án konzultációt tartottak, ám ez sem járt eredménnyel.
A ma megkezdődött és a hónap végéig tartó sztrájk ennek a kudarcnak is az eredménye.
Az egész akciósorozatnak persze vannak nagyon érdekes momentumai, egyedi szereplői is. Ilyen például Pankotai Lili diáklány is, vagy például Weszely Kinga, egy budapesti középiskola médiaszakos tanára, aki már december 1-je óta az iskola folyosóján ül, nem tartja meg az óráit, ezzel hívja fel a figyelmet a közoktatás problémáira.
.
Orbán Balázs az oktatásról kérdezte, Magyar Péter dühkitöréssel válaszolt. A miniszterelnök sértegetésbe kezdett, majd a plenáris ülést is saját politikai előadásának szolgálatába állította.
Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
Az ukrán közoktatást egyszerre sújtja a háború, a kivándorlás, a születésszám visszaesése, a tanárhiány és a tanulási veszteség, miközben a pedagógusok szerint a motiváció hiánya és a tartós stressz egyre mélyebb nyomot hagy a gyerekek teljesítményén.
Pósfai Gábor hangsúlyozta, kiemelt figyelemmel követik és támogatják az utánpótlás-nevelést.
Melléthei-Barna Márton hangsúlyozta, a Tisza egyik fontos vállalása a Fidesz által kinevezett bábok leváltása.
