akik időnként késve tudták csak elutalni a fizetéseket.
Maruzsa Zoltán beszélt a bérstruktúra átalakításáról, az új rendszerben inkább teljesítményalapú lenne a fizetés, ennek meghatározásában az intézményvezetők is szerepet kaphatnak. Pintér Sándor prezentációjára az egyeztetés végén került sor, ebből kiderült az idei tanévben polgári engedetlenségben részt vevők pontos száma is: szeptember 1-e és december 15-e között összesen 196 állami intézmény 2018 alkalmazottja szüntette be ilyen módon a munkát, tehát az iskolák 9 százaléka, a tankerületi alkalmazottaknak pedig 1,7 százaléka érintett. „Majd a bíróság eldönti, kinek van igaza” – mondta a miniszter a kirúgott tanárokról és hozzátette, ő csak betartatja a törvényeket. Pintér belátta, vannak olyan területei az oktatásnak, amire ráférne a fejlesztés.
Ide sorolta például az informatikaoktatást.
A tüntetésekről készült képeket is vetítettek a konzultáción és a BM ismertette, hogyan látják ők az oktatás jelenlegi működési környezetét. Úgy tűnik, a feszültség legfontosabb elemének az alacsony fizetést tartják, ennek tulajdonítják a pályaelhagyások, sztrájkok és munkamegtagadások magas számát is. Pintér beszélt az iskolaépületek állapotáról és felszereltségéről, valamint az orosz-ukrán háború oktatásra gyakorolt hatásaira is kitért: az energiaárak drasztikus emelkedése, a bizonytalan gazdasági környezet és a menekült gyermekek iskoláztatása mind újabb terhet jelentenek az iskolák számára.
Nyitókép: A Hvg videófelvételéből készült képernyőfotó, amelyen Pintén Sándor belügyminiszter és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az ügyvivője a konzultáció előtt beszélget.