Ezt nem láttuk jönni: egy friss nemzetközi felmérés szerint a diákok egyre kevésbé tudják használni a számítógépet (!)
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
A pedagógusok a kilenc követelésüket fejtették ki külön-külön, a KLIK-ek hasznosságától megoszlott az intézmények véleménye, a fővárosiak a hibáikat sorolták, a vidékiek inkább dicsérték – írja Hvg.
Szakmai egyeztetést tartott pénteken a pedagógusokkal a Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyre az iskolaigazgatók és tanárok mellett a szakszervezetek képviselőit és tankerületi vezetőket is meghívtak. A rendezvény nem volt sajtónyilvános, a Hvg a résztvevők beszámolói alapján számolt be a történtekről. A lap úgy tudja, a szervezők külön ültetést állítottak össze a meghívott pedagógusoknak, és mindenkitől azt kérték, kapcsolja ki a telefonját. Elsőként Rétvári Bence szólalt fel, aki beszélt arról, miért jó a magyar oktatási rendszer és
Az egyeztetés első felében húsz iskolaigazgató és tanár szólalt fel 3-3 percben és szót kapott Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. A polgári engedetlenségben részt vevő – nagyrészt fővárosi – iskolák felszólalói közül többen arra használták fel a három percet, hogy a pedagógusok kilenc követeléséből egyet-egyet kifejtsenek. Volt olyan meghívott, aki alapvetően elégedett a rendszerrel, de a bérrendezést fontosnak tartja és olyan igazgató is, aki a sztrájkoló tanároknak ment neki, mert úgy gondolja, aki sztrájkol, az csak nem akar dolgozni.
Felváltva kaptak szót a budapesti és vidéki iskolákat képviselő pedagógusok, volt egy téma, amiben kifejezetten megosztottak a vélemények: míg a fővárosi intézmények nagy része kifejezetten elégedetlen a tankerületek működésével és forráshiányra panaszkodott, több vidéki intézmény képviselője elismerően beszélt róluk, úgy látják, rendszeresek a fejlesztések, hatékony a kommunikáció. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből például olyan beszámoló érkezett, hogy a Klebelsberg Központ által felügyelt
akik időnként késve tudták csak elutalni a fizetéseket.
Maruzsa Zoltán beszélt a bérstruktúra átalakításáról, az új rendszerben inkább teljesítményalapú lenne a fizetés, ennek meghatározásában az intézményvezetők is szerepet kaphatnak. Pintér Sándor prezentációjára az egyeztetés végén került sor, ebből kiderült az idei tanévben polgári engedetlenségben részt vevők pontos száma is: szeptember 1-e és december 15-e között összesen 196 állami intézmény 2018 alkalmazottja szüntette be ilyen módon a munkát, tehát az iskolák 9 százaléka, a tankerületi alkalmazottaknak pedig 1,7 százaléka érintett. „Majd a bíróság eldönti, kinek van igaza” – mondta a miniszter a kirúgott tanárokról és hozzátette, ő csak betartatja a törvényeket. Pintér belátta, vannak olyan területei az oktatásnak, amire ráférne a fejlesztés.
A tüntetésekről készült képeket is vetítettek a konzultáción és a BM ismertette, hogyan látják ők az oktatás jelenlegi működési környezetét. Úgy tűnik, a feszültség legfontosabb elemének az alacsony fizetést tartják, ennek tulajdonítják a pályaelhagyások, sztrájkok és munkamegtagadások magas számát is. Pintér beszélt az iskolaépületek állapotáról és felszereltségéről, valamint az orosz-ukrán háború oktatásra gyakorolt hatásaira is kitért: az energiaárak drasztikus emelkedése, a bizonytalan gazdasági környezet és a menekült gyermekek iskoláztatása mind újabb terhet jelentenek az iskolák számára.
Nyitókép: A Hvg videófelvételéből készült képernyőfotó, amelyen Pintén Sándor belügyminiszter és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az ügyvivője a konzultáció előtt beszélget.