A Budapesti Corvinus Egyetem hazai bajnokból nemzetközi éllovas lesz – Bruno van Pottelsberghe rektor a Mandinernek

Milyen tapasztalatai vannak a magyar akadémiai kultúráról? 
Sokban hasonlít a világ más elit egyetemeihez, így hamar otthon éreztem magam a Corvinuson is. Úgy tapasztalom, hogy Magyarországon a bizalomépítés kulcsfontosságú. Gyakran és világosan kell kommunikálnom, különös kihívás, hogy ráadásul angolul, ami sem nekem, sem a kollégáimnak nem az anyanyelvünk. Néha adódnak félreértések, de javul a helyzet. Tanulok magyarul, és sokat olvasok a történelmükről, hogy mélyebben megismerjem a kultúrájukat, jobban értsem a szokásokat és a kollégáimat. 

Mi a véleménye a magyar kollégák motivációjáról? Sokan azt mondják, hogy nehezebb őket inspirálni, mint a nyugatiakat. 
Szerintem tévhit, hogy a magyarok kevésbé lennének motiváltak. A világon mindenütt vannak lelkes és kevésbé lelkes munkatársak. A Corvinuson mintegy 1000 munkatárs dolgozik: 470 az akadémiai és ugyanennyi az adminisztratív területen. A nagyobb egységeket persze nehezebb irányítani, de ahol proaktív, lelkes, elkötelezett vezető van, ott dinamikus és együttműködő légkör alakul ki. Ez nem magyar sajátosság, inkább vezetési kérdés, és máshol is így van. 

Mi a jelentése a Híd-stratégia elnevezésnek, és hogyan kapcsolódik az egyetemhez? 
Az ötlet az első budapesti látogatásomon született: késő este érkeztem, és a Lánchíd látványa lenyűgözött a szállodai szobából. 

A régi főépületünk és az új Gellért Campus a Duna két oldalán is erősíti ezt a képet. Emellett az egyetemek szerepe a különböző kultúrák és szektorok összekapcsolása is – hogy inspirálják az üzleti és állami vezetők következő nemzedékét. 

Mely országokkal és régiókkal erősítik a nemzetközi együttműködéseket? 
Már hosszú ideje aktívak vagyunk a hallgatói csereprogramokban, több mint 250 partner­intézményünk van a világ mindegyik kontinensén. Szeretnénk a partnereink számát körülbelül 160-ra mérsékelni. Ezekkel pedig erősebb együttműködésre törekszünk kettős diplomaprogramokkal és közös kutatásokkal, elsősorban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. 

Az új stratégia hogyan ösztönzi a nemzetközi partnerségeket? 
A stratégiáról érdemes tudni, hogy egyéves közösségi munkával készült, alulról induló folyamatokkal és felülről meghatározott prioritásokkal. Négy pillére van. A 2-es villamos nevű pillér egy multidiszciplináris egyetem képét vetíti fel, kiemelve a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia témáit. A 6-os repülőjárat arról tanúskodik, hogy szélesebb nemzetközi elérésre törekszünk. Az InterCity pillér a hallgatócentrikus megközelítésünket hangsúlyozza, a megfizethető élményt és a hallgatói jóllétet a beiratkozástól a diplomaszerzésen át a munkába lépésig. A csőrében gyűrűt tartó hollóra, az intézmény logójára is utaló, A gyűrű elnevezésű pillér pedig a tudás kincseinek megszerzését, vagyis létrehozását: egy kutatásközpontú egyetem vízióját testesíti meg. A négy területen párhuzamosan dolgozunk, a siker érdekében egész működésünkben kiválóvá kell válnunk. A nemzetköziesítés ennek a dinamikus folyamatnak része, hiszen erősnek kell lennünk itthon, hogy nemzetközileg is vonzóbb partnerek lehessünk. 

Mi az első lépés ahhoz, hogy az egyetem a legjobbak között legyen? 
A Corvinus a saját tudományterületén kiemelkedő itthon, igazi nemzeti bajnok. Mint a futballban, a nemzeti bajnok az európai ligában verseng tovább. Idén is a legjobb hazai tehetségeket sikerült magunkhoz vonzani, nemzetközileg is ez az elsődleges feladat: 

Ez nagyon fontos ahhoz, hogy a tekintélyes rangsorokban, például a QS és a Financial Times listáin még jobban szerepeljünk. 

Mi változott abban az egy évben, amióta az egyetem rektora? 
Első lépésként átalakítottuk az intézmény irányítását: egy hét tagból álló vezetői bizottság hozza meg a döntéseket, melyben az akadémiai és a szolgáltató közösség azonos arányban képviselteti magát. Minden előterjesztés a „négy szem elve” alapján születik, legalább két tag képviseli. Ez nagyban meggyorsítja a döntéshozatalt, a viták zöme már korábban lezajlik. A kommunikáció és a branding is megújult: nemzetközi kampányokat indítottunk több országban, ami rekordszámú külföldi hallgatót hozott, s közben magyar hallgatóink száma is nőtt. 

Tartozhat-e a Corvinus a régió top 5-10 egyeteme közé, bekerülhet akár a top 3-ba? 
A régióban a top 3, Európában a top 50 elérése reális célkitűzés. Ehhez legalább 30 százaléknyi külföldi hallgató és oktató szükséges. Több kutatásorientált – köztük külföldi – oktatót kell toboroznunk hozzá. Javítanunk kell a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat. Előbbre kell lépnünk a rangsorokban, amihez a hallgatói minőséget magasan kell tartanunk, és az is szükséges, hogy a végzőseink itthon és a nemzetközi munkaerőpiacon is magasra értékelt pozíciókban helyezkedjenek el. 

Hogyan monitorozzák a stratégia megvalósítását? Mik a kulcsindikátorok? 
Többféle stratégia-nyomonkövetési mutatót meghatároztunk. Ezek elengedhetetlenek az elszámoltathatósághoz az egyetem érintettjei felé. A fő teljesítménymutatókon látjuk, hogy a projektek a tervek szerint haladnak-e, milyen területekre kell figyelnünk, és milyen döntésekre van szükség. Ezeket a mutatókat minden részlegre és munkatársra meghatározzuk. Nekem is számot kell adnom a sajátjaimról a szenátusnak és a fenntartó alapítvány kuratóriumának. Azt hiszem, ez elég ritka és kezdeményező megközelítés. Mivel a folyamataink még nem eléggé hatékonyak, és javítanunk kell az oktatás és a kutatás színvonalát is, a fő teljesítménymutatók rendszeres követése mindenkinek segít majd a saját munkája fejlesztésében. 

Milyen lesz a Corvinus öt év múlva? 
Bízom benne, hogy addigra a hallgatói létszámot 11-12 ezerre növeljük a jelenlegi 8500-ról, a külföldi diákok arányát pedig 30 százalékra. Az oktatóink, munkatársaink körében a külföldi kollégák arányát szeretnénk 15-ről legalább 30 százalékra emelni. A Corvinus addigra jobb helyezést ér el a rangsorokban, erősebb kutatási teljesítményt mutat, és a külső finanszírozása is a többszörösére nő. Több vállalati programot és duális diplomát kínál majd. Nemcsak reménykedem mindebben, hanem kifejezetten ezt szolgálják a lépések, amiket megterveztünk.

Nyitókép: Ficsor Márton