A cikk szerkesztői: Nagy Kristóf és Greczula Levente László
A Mandiner hetilapjának idei első számaiban – az egymást követő, friss és fontos aktualitások miatt –
Magyarország szomszédságával, a térség országaival foglalkoztunk elemzésekben, körképekben.
Sorra került Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország és Ausztria is.
Aki olvassa hetilapunkat, azt is láthatta, hogy a cikkekben összesítő infografikákat közöltünk néhány alapvető, az adott országokra jellemző adatsorokról – mint a születéskor várható élettartam, a foglalkoztatási ráta, a GDP (nemzeti össztermék)-arányos államadósság és és az egy főre jutó GDP.
Ennek kapcsán most portálunkon is közöljük az infografikákat, amik jó pillanatképet, illetve visszatekintést adnak arról,
honnan hová tartanak, milyen állapotban vannak és hol állnak egymáshoz képest is a térség nemzetei – köztük Magyarország is.
Alább láthatják infografikáinkat, alattuk pedig megtalálhatják az eredetileg a hetilapunkban megjelent, térségünkről szóló friss cikkeink linkjeit is!
Így áll most tehát hazánk és szomszédsága, Szerbiától Csehországig, Ausztriától Romániáig. Vörös vonallal láthatjuk köztük Magyarország adatait.
Az adatok forrása egységesen a Világbank adattára.
Jó böngészést kívánunk!
*
Máig a V4-ek legjómódúbb állama úgy, hogy a politikai élete maga a sokszor vicces, néha tragikus káosz: Csehország elmúlt harminc évét néhány nagy formátumú politikus, Havel, Klaus és Zeman uralta - és hamarosan kiderül, hogy Andrej Babišból újra kér-e a nép.
*
1993. január 1-jével vált szét Csehország és Szlovákia, s ezzel véget ért Csehszlovákia mintegy hét évtizedes létezése. Az évforduló alkalmából az AKO közvéleménykutató-ügynökség felmérést végzett a szlovákok körében, hogyan értékelik három évtized múltával a történteket - írja az Infostart.
*
Aligha van még egy olyan szomszédja Magyarországnak, amellyel annyira sokrétű, összetett és érzelmileg túlfűtött lenne a kapcsolata, mint Romániával. A magyar és a román nemzet közös története heves, gyakran véres konfliktusok sorozata; a legfontosabb csatatéren, Erdélyben pedig az utóbbi száz évben rendre a románok tudták érvényesíteni az akaratukat.
*
Mikortól számítjuk Szerbia posztjugoszláv történetét, és mit is tekintünk egyáltalán Szerbiának? A délszláv háborúkból az összes többi elszakadó tagállamnak csak egy jutott, a Jugoszláviát erőszakkal is egyben tartani kívánó Szerbia viszont mindegyikben részes volt. És a máig lezáratlan Koszovó-probléma miatt egyedül neki nem ért véget a jugoszláv szétbomlás több évtizedes konfliktusa.
*
Új bezzegországgal gyarapodott a magyar közbeszéd: a magyar alsóbbrendűségi érzetet évszázadok óta megbízhatóan tápláló Bezzegausztria, a 2009-es eurócsatlakozás óta fungáló Bezzegszlovákia és a kifejezetten DK-s belső használatra kifejlesztett Bezzegrománia után Bezzeghorvátország iránt is vágyakozhatunk, hiszen ott január elsején bevezették az eurót, s ezzel a bezzegországoktól megszokott módon megváltották gyorsvonati pótjegyüket a nyugati jólét felé.
*
Az osztrák belpolitika az utóbbi években jó néhány meglepő fordulatot hozott, az egyik német lap által kedélyesen csak alpesi banánköztársaságként emlegetett Ausztria négy éven belül a negyedik kancellárjánál tart, mindezt úgy, hogy a kormányzati ciklusból még hátravan több mint egy év.
Nyitóképen: a Duna-menti Wachau Ausztriában (fotó: Shutterstock)