Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Nem csak a huszonéveseké a világ.
1993. január 1-jével vált szét Csehország és Szlovákia, s ezzel véget ért Csehszlovákia mintegy hét évtizedes létezése.
Az évforduló alkalmából az AKO közvéleménykutató-ügynökség felmérést végzett a szlovákok körében, hogyan értékelik három évtized múltával a történteket – írja az Infostart.
Csehszlovákia kettéválását a mai szlovákok körében az átlagosnál többen tartják előnyösnek a legfiatalabbak, azaz a 18 és 33 év közötti válaszadók, a képzettebbek, vagyis az érettségizettek, illetve a középfokú végzettségű válaszadók és a diplomások között, valamint Pozsony, Eperjes és Zsolna megye lakosai.
Inkább negatívan értékelik a lépést az 50 és 65 év közötti válaszadók és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek, valamint Nyitra és Besztercebánya megye lakosai. A magyar nemzetiségű lakosok, illetve a Szövetség párt és a Magyar Fórum szavazói is inkább negatívan értékelik Szlovákia és Csehország három évtizeddel ezelőtti szétválását.
Egy másik felmérés szerint a szlovákiai lakosság több mint fele elégedetlen a demokrácia működésével. A Median ügynökség által begyűjtött adatok szerint az ország lakosságának 38 százaléka elégedett a demokrácia működésével, 57 százalékuk azonban elégedetlen.
Szlovákia lakossága a véleménynyilvánítás szabadságát és az információhoz való jogot, a közügyek intézésében való közvetlen vagy választott képviselőik útján történő részvételt, valamint a gyülekezési jogot tartják a legfontosabbnak.
(Fotó: a pozsonyi parlament épülete; forrás: Wikipedia)