A számok nem hazudnak: ennyi pénzt venne ki a magyarok zsebéből Magyar Péterék gazdasági programja

A Tisza-csomag hatásai mindenkit hátrányosan érintenének.

A lakosság óvatosan bizakodó, de még nagy a bizonytalanság.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. októberi felmérése szerint a magyar gazdaság szereplői körében tovább javult a konjunktúraérzet. A lakossági gazdasági várakozások enyhe, +0,5 indexpontos erősödést mutattak, míg a vállalatok gazdasági közérzete jelentős, +3,7 indexpontos javulást ért el az előző hónaphoz képest. A −100 és +100 közötti skálán a lakossági konjunktúraindex −12,6-re, a vállalati index pedig −10,9-re emelkedett.
A felmérés szerint a háztartások körében a legnagyobb pozitív elmozdulás a jövőbeli nagyobb kiadások tervezésében figyelhető meg, míg a vállalatoknál az általános gazdasági közérzet erősödött leginkább.
A konjunktúraindexek negatív tartományban maradását nagyrészt az elhúzódó orosz–ukrán háború és az ennek nyomán bevezetett gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A jelentés szerint a gazdasági várakozások jelentős javulására akkor van kilátás, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki 2-4 százalékos célsávban stabilizálódik, a kamatkörnyezet kedvezőbbé válik, az európai gazdaság élénkül, és az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy alindex pedig enyhén romlott októberben. A foglalkoztatási helyzet megítélése továbbra is a legkedvezőbb, −0,7 indexponttal, ami az előző havi −2,1-ről javult. A gazdasági környezet megítélése −21,2-re, az inflációs folyamatok észlelése pedig −53,3-ra erősödött. Ezzel szemben az anyagi helyzet megítélése kismértékben romlott, −8,7-ről −9,1-re.
Különösen jelentős pozitív változás figyelhető meg a jövő évi nagyobb kiadások tervezésében. A felmérés szerint a válaszadók 26,0%-a tervez nagyobb kiadásokat (pl. lakásvásárlás, felújítás, autóvásárlás) a következő egy évben, szemben a szeptemberi 23,6%-kal.
A végzettség szerinti bontás alapján a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők körében a legkedvezőbb a gazdasági közérzet (−11,3 indexpont), míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél a legkedvezőtlenebb (−13,4 indexpont). A középfokú végzettségűek körében szintén javulás figyelhető meg.
A vállalati felmérésben mind a négy alindex javult októberben. Az üzleti környezet −16,2-re, a gazdasági környezet −21,3-ra, a termelési környezet −7,9-re, az iparági környezet pedig −0,7-re erősödött. A legnagyobb pozitív változás az általános gazdasági közérzetben mutatkozott, ahol a vállalatok 17,4%-a nyilatkozta, hogy a gazdasági folyamatok inkább jó irányba haladnak, szemben a szeptemberi 12,4%-kal.
Az ágazati bontás szerint minden szektorban javult a konjunktúraérzet. A legnagyobb erősödést az építőipar (+6,8 indexpont) és a mezőgazdaság (+5,4 indexpont) mutatta, míg a legkisebb javulást a kereskedelemben (+0,8 indexpont) mérték. A mezőgazdaságban a legjobb a konjunktúraérzet (−8,6), míg a kereskedelemben a leggyengébb (−13,8).
A konjunktúrakutatásról
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2019 augusztusa óta havi rendszerességgel készíti el a lakossági és vállalati konjunktúraindexet, 1000 vállalatvezető és 1000 felnőtt korú lakos megkérdezésével. A felmérés 29, illetve 28 kérdést tartalmaz, amelyek a gazdasági helyzet értékelésére és a várakozásokra vonatkoznak. A kedvező válaszok pozitív, a kedvezőtlenek negatív pontértékeket kapnak, majd ezek átlagolásával, egy −100 és +100 közötti skálára vetítve alakul ki a konjunktúraindex. Az alindexek a gazdasági közérzet különböző területeit mutatják be, így átfogó képet adva a gazdasági folyamatokról.
Nyitókép forrása: Pexels / Geri Art
Ezt is ajánljuk a témában

A Tisza-csomag hatásai mindenkit hátrányosan érintenének.

***