Ezt tudjuk az év kampányfinanszírozási botrányáról

A nyár végén, amikor Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjának vendége volt és büszkén beszélt arról, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kampányelszámolása mennyire részletes és korrekt, még nem gondolta volna, hogy az ősz talán legnagyobb politikai botránylavináját indítja el. A baloldal miniszterelnök-jelöltje ugyanis beismerte, hogy még júniusban is érkezett több száz millió forintos támogatás Amerikából. Akkor azt mondta, nem hiszi, hogy Soros György is az adományozók között lett volna, és arról beszélt, hogy a tengeren túl élő magyarok dobták össze a pénzt.

Tényi István feljelentést tett

Pár hónapja még azt sem lehetett pontosan tudni, hogy mekkora összegről volt szó, először 1,8 milliárd forintról szólt a fáma, mára kiderült, hogy hárommilliárd forintról lehet inkább szó. Tényi István kapott is az alkalmon, közérdekű bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen, az ország első számú feljelentője a beadványában egyebek mellett azt írta, az MMM magatartása sértheti Magyarország Alaptörvénye 39. cikk (1) és (2) bekezdésében szabályozott átláthatóság és közélet tisztaságának elve érvényesülését, emellett sértheti a párttörvényt, valamint alkalmas lehet a csalás és a pénzmosás bűntettének megállapítására is. A rendőrség akkor azt közölte, a feljelentésben foglaltakat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentéskiegészítés keretében vizsgálja.

erről ugyan túl sok érdemi információt nem lehet tudni, hiszen a képviselők zárt ajtók mögött üléseznek. Annyit azonban október közepén elmondott a Mandinernek Halász János alelnök, hogy átfogó, komoly vizsgálatot szeretnének lefolytatni, s ezekből a megfelelő következtetéseket levonni. December elején az is kiderült, Halász is feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a kampányfinanszírozási ügyben, emellett az Állami Számvevőszék is kutakodik. A bizottság a tavaszi ülésszak kezdetén folytatja a munkát.

De a már nyilvánosságra került információk alapján is sokat lehet tudni az ügyről, amelynek az egyik kulcsszereplője a korábban nem túl ismert Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója volt (a főpolgármester nemrég közölte – ugyan nem árulta el az okát, de gyaníthatóan a botrány miatt –, hogy Korányinak az év végén megszűnik a megbízatása.) A New Yorkban élő férfi nevéhez köthető ugyanis az Action for Democracy (AfD) nevű amerikai szervezet, amely összegyűjtötte a pénzt. A nemzetbiztonsági bizottság honlapján nyilvánosságra került anyagokból pedig az is tudható, hogy több mint 1,4 milliárd forint az MMM-től tovább vándorolt

Az AfD közvetlenül is pénzelte a DatAdatot 148 millió forinttal. Mindemellett egy harmadik pénzcsatorna is nyílt a Korányi által létrehozott pénzalap és Bajnai Gordonék cégcsoportja között, ez pedig az Oraculum 2020 Kft.-n át vezetett.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb botránya

S miközben Márki-Zayék végig arról beszéltek, hogy nem a parlamenti választás kampányára, hanem a politikai kultúraváltásra gyűlt össze ez a jelentős összeg a magyar állampolgársággal rendelkező mikroadományozóktól, Rákay Philip november végén egy videós posztban cáfolta mindezt. A médiaszakember bizonyítékai szerint Korányiék egyértelműen az országgyűlési voksolásra hivatkozva kérték a dollárokat – csatatérállamként állították be Magyarországot és sorsdöntőnek minősítették az áprilisi választásokat –, s mindössze tizenegy adományozás történt, a donoroktól pedig nem kértek az állampolgárságukra vonatkozó igazolást. Az AfD vezetője ezt követően is azt állította, többezres nagyságrendű támogató állt a szervezet mögé. „A nagy leleplezésként tálalt screenshot a több százból egyetlen kampány egy kiragadott pillanatban való állapotát mutatja csak, semmit nem mond az összképről” – nyilatkozta.

A kormánypártok az elmúlt évtizedek legsúlyosabb botrányáról beszélnek. Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a minap azt írta a Facebook-oldalán, hogy

Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott: „Jó, ha szembenézünk a valósággal: itt nem egy stikli történt, nem az történt, hogy a magyar baloldali pártok, mondjuk, doppingoltak egy választási versenyfutásban. Hanem az, hogy eladták az országot. Mert a tét az volt, és még sokáig az lesz, hogy sikerül-e létrehozni az Európai Egyesült Államokat, amelybe betagozódik az Európai Unió minden tagországa, feladja a szuverenitásának nélkülözhetetlen részeit, és egy birodalom provinciájává válik. Magyarország ebben nem fog részt venni, mert az a történelmünk végét jelentené. Akik ezt a pénzt elfogadták, azok erre a sorsra szánták Magyarországot.”

A baloldali politikusok mossák kezeiket

Az ellenzéki politikusok közül néhányan továbbra is azt állítják, nem történt törvénysértés, hiszen állításuk szerint nem a pártok kapták a pénzt, hanem egy mozgalom. Márki-Zay november közepén is azt állította, „nem vonatkozik ránk semmilyen olyan szabály, hogy ne fogadhatnánk el külföldi támogatást”. Mások inkább arról beszéltek, nem tudtak a külföldi támogatásról, Ungár Péter, az LMP társelnöke azt mondta, „ha tudtuk volna mi, LMP-sek, hogy ennyi külföldi pénz jött, akkor nem fizetünk be ennyit az ellenzéki kampányba. Akkor azt mondtuk volna, hogy oldják meg. Micsoda dolog ez?! Nem tudott erről senki. Ott voltam a pártelnöki találkozókon, és senki sem tudott erről.”

Egy dolog biztos, a következő hónapokban is az egyik legfontosabb belpolitikai téma lesz az amerikai kampányfinanszírozás, és ahogy haladnak előre a hatósági és politikai vizsgálatok, egyre tisztábban láthat mindenki ebben a meglehetősen szövevényes ügyben.

Nyitókép: Facebook