Az amúgy is legitimációs deficittel küzdő, új társelnökökkel felálló kispárt számára a politikai túlélés lesz a tét az EP-választáson. Az országosan kevéssé ismert Szabó Rebekának és a hangos akcióiról elhíresült Tordai Bencének most úgy kell 2024 tavaszáig öt százalék fölé tornásznia a Párbeszéd támogatottságát, hogy közben Karácsony Gergely megítélése is igen gyenge az egyébként gyászmunkától terhelt ellenzéki térfélen és Gyurcsány Ferenc is kevesebb pártot látna szívesen a Fidesszel szemben.
Megvan a Párbeszéd nevű kispárt két új társelnöke, a tisztújító kongresszus (!) Szabó Rebekát és Tordai Bencét találta alkalmasnak arra, hogy Szabó Tímea és Karácsony Gergely után vezessék a 2010 után az LMP-ből kivált formációt.
2013-ban, megalakulásukat követően szinte azonnal választási szövetségre léptek a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 nevű párttal, a parlamenti választáson pedig az Összefogás elnevezésű listán szerepeltek a politikusaik. A kudarc után aztán az ellenzék részeként az EP-választáson is elhasaltak, Bajnai lelépett a politikából – bár mostanában fel-feltűnik Karácsony Gergely környékén –, Brüsszelbe így Jávor Benedek mehetett ki, a közös lista második helyéről.
2018-ban a Párbeszéd (korábban: Párbeszéd Magyarországért) Karácsony Gergelyt „adta” egy formálódó új szövetségbe, az akkor zuglói polgármester ugyanis – hátat fordítva a Juhász Péter által vezetett Együttnek, illetve az „új pólus” gondolatának – az MSZP-vel létrejött szövetség nyomán lett miniszterelnök-jelölt. A parlamenti választás azonban újabb fideszes kétharmadot hozott.
A P a szocialisták hátán bejutott a törvényhozásba, ám csupán három politikussal. Csakhogy az MSZP-s Burány Sándor és a Liberálisok színeiben politizáló, ma már DK-s Bősz Anett, később pedig a független Mellár Tamás lízingelésével végül frakciót is tudott alakítani a magát leginkább zöldpártként definiáló formáció.
A két új társelnök közül Tordai hosszú évek után, 2022 áprilisában egyéni mandátumot tudott szerezni, ám Szabó Rebeka nem jutott be ilyen „egyszerűen”. A közös lista 57. helyén korántsem volt esélyes befutó, ám miután a monori választókörzetben a kegyeletsértő posztjai miatt visszalépni kénytelen Gér Mihály helyett lett közös ellenzéki jelölt, lehetőséget kapott. Csakhogy alulmaradt a megmérettetésen.
Állatvédő felelősség. Szabó Rebeka, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Perédi Gergely, a Tetovált Állatmentők Állatvédelmi Egyesület elnöke egy 2019-es tájékoztatón (MTI/Szigetváry Zsolt)
Tordai és Szabó egyaránt az LMP-ben kezdték, ám mindketten otthagyták Schiffer András alapítót a Bajnai-féle, végül csonka közös lista kedvéért. Tordai aztán botrányos akcióival vetette észre magát a parlamentben. 2017-ben nem is volt képviselő, amikor feliratokat helyezett el Orbán Viktor dolgozószobájának ajtaján, 2018-ban pedig egy hozzászólásában „úgynevezett miniszterelnöknek” nevezte, máskor letegezte a kormányfőt. Aktívan részt vett a túlmunkatörvény elleni parlamenti hangoskodásban és „székfoglalásban” is.
Tordai hétfői nyilatkozatában célként nevezte meg, hogy a Párbeszéd növelje jelenleg egy százalék körüli támogatottságát, sőt, az ötszázalékos küszöb meghaladásával ismét európai parlamenti képviselehthez jusson. A 2024-es EP-választáson jelen állás szerint a hatpárti összefogás résztvevői külön indulnak, így kiderülhet, kinek mekkora a tábora. Épp a Párbeszéd az, amelyik ezt ugyebár még soha nem próbálta meg.
A dolgot nehezíti, hogy információink szerint az ugyancsak tisztújítási és identitásbeli válsággal küzdő MSZP már nem kér a sokáig részben Karácsony „brandje” miatt szoros szövetségesként megtűrt pártból. Megírtuk: ennek oka részben maga a főpolgármester, akire az előválasztás körüli kavarásai miatt nem csak a DK-ban, hanem az MSZP-ben és magában a Párbeszédben is megharagudtak.
Megírtuk: mindkét pártban sebeket ejtett a korábban egyenesen csodafegyverként kezelt, a nemzetközi sajtó által is ajnározott budapesti városvezető Márki-Zay Péter melletti kiállása, illetve a javára történő váratlan visszalépése. Egyesek szabályos sokkról beszéltek. Mindezt csak tetézte a választási eredmény.
Az sem aratott mindenhol tetszést az őt támogató pártokban, amikor egy interjúban utólag bevallotta: „A miniszterelnök-jelölti vitákat untam. Ott voltam, tudtam, hogy ezt nagyjából egymillió ember nézi most, és két kérdés között az jutott eszembe, hogy a gyerekem megy-e röplabdaedzésre.” Az egyik azonnali következmény a választás után az lett, hogy
Mint az MSZP-s Molnár Zsolt lapunknak korábban elmondta: „A visszalépését kudarcnak éltük meg az MSZP-ben, keserűség volt bennünk miatta.” Márpedig a 2010 után időszak eddigi egyetlen igazán szimbolikus győzelmét, a Budapest vezetését elnyerő Karácsony volt a Párbeszéd legjelentősebb „portékája”, ám mindezek után kérdéses, a szintén zabos Gyurcsány-párt által dominált, elviekben még létező hatpárti konglomerátum ismét Karácsonyt támogatja-e majd az önkormányzati választáson. Ahogy az is egyértelmű, hogy a legitimációs deficittel küzdő Párbeszéd, illetve az országos szinten szinte „láthatatlan” Szabó Rebeka és az Ukrajnába fegyverszállítást javasló Tordai Bence számára a politikai túlélés lesz a tét a közelgő EP-választáson. Ha megint nem sikerül mandátumot szerezni, s a tisztán listás voksoláson kiderül, hogy a párt támogatottsága öt százalék alatt van, annak lényegében megsemmisítő hatása lehet, aminek a 2026-os következő parlamenti választást megelőző alkufolyamatokra is komoly hatása lesz. Megegjegyzendő: az állami támogatás kihúzhatja a párt agóniáját.
Mindez annak tükrében különösen is lényeges, hogy a Momentum és a visszatérésére készülő Gyurcsány részéről is felmerült, szűkíteni és koncentrálni kellene az ellenzéki pártkínálatot.
könnyen lehet, hogy az első választás, melyen két év múlva először önállóan elindulnak, egyben az utolsó is lesz. Hogy ez ne így legyen, az az új társelnökök felelőssége.
Nyitókép: Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője és Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a miniszterelnöki vállalásait ismertető rendezvényen a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban Budapesten 2018. március 3-án (MTI/Mohai Balázs)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
Annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért.
A rapper 1956-hoz hasonlította az idei választásokat.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Hadházy Ákosnál alkalmasabb elnöke nem lehet a Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak.
A rapper is megszólalt az ügyben, mint jelezte: elfogadja a büntetést, nem fog fellebbezni ellene.
