Újabb név került elő a közelgő választás előtt
Az MSZP Harangozó Gábort indítja a dombóvári időközin.
A politikus a szerencsi időközi választást követően azt írta, vizsgálatai alapján Bíró ügye alkalmas lett volna egy Korrupcióinfó illusztrálására. Amennyiben korrupció gyanúja merült fel, a képviselőt feljelentési kötelezettség terheli.
Nem feltétlenül bűncselekmény, hogy Hadházy Ákos elhallgatta a hatóságok elől azt az információt, amit a vasárnap a fideszes Koncz Zsófia győzelmével zárult időközi országgyűlési választás ellenzéki jelöltjéről, a jobbikos Bíró Lászlóról megtudott – mondja a lapunknak nyilatkozó ügyvéd. Ifj. Balsai István szerint amennyiben korrupció gyanúja merült fel – amint arra Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésében utalhatott – az önmagát korrupciós bűncselekmények felderítőjeként aposztrofáló országgyűlési képviselőt feljelentési kötelezettség terheli.
A kormánypárti jelölt győzelmét eredményező vasárnapi borsodi időközi választás estéjén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy facebook-posztban úgy fogalmazott:
„Ha Bíró nyert volna, nem csak egy rasszista indulatú ember került volna be a parlamentbe, hanem egy olyan ember, aki elég egyértelműen részt vett abban, hogy egy kis csapat valódi fejlesztés helyett magára költött 50 millió forint EU-s támogatás egy jelentős részét. A kormánypropaganda ugyan csak a ki nem fizetett varrónőkről harsogott, de személyesen tájékozódtam az ügyről és emiatt azt ennél jóval súlyosabbnak tartom. A »szociális szövetkezetezés« 2014-2015-ben gyakori fideszes elkövetési mód volt és a vizsgálataim alapján ez a történet is alkalmas lett volna egy Korrupcióinfó illusztrálására.
Emiatt én ennek a jelöltnek csak annyit segíthettem, hogy, nem beszéltem róla nyilvánosan,
de a pártelnököket tájékoztattam arról, amit megtudtam.”
A jobbikos ellenzéki jelölt céges ügyeiről korábban a mi is beszámoltunk. A korábban antiszemita kijelentései miatt botrányba keveredett Bíró László egykori cége, a Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet ötvenmillió forint támogatást kapott, de feltehetően nem teljesítette a pályázati feltételeket, ugyanis a bíróság kényszertörlési eljárást rendelt el és megszüntette a céget. Bíró azonban már jóval korábban kiszállt a vállalkozásból, amely végül cégtemetőben végezte.
Az ellenzék jelöltje végül nem váltotta be az őt támogató pártok reményeit, és a vereséget követően Hadházy nyilvánosságra hozta, hogy tudott Bíró ügyeiről, de állítása szerint csak a pártelnököknek beszélt róla, ezzel támogatva a baloldali összefogást. Ezt azonban mind a Jobbik elnöke, Jakab Péter, mind az LMP társelnökei, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté is cáfolták, mondván, Hadházy nekik nem mondott semmit. Azóta egyébként a Mandinert az ellenzéki pártok arról tájékoztatták, hogy Hadházy nem mondott igazat a bejegyzésében. Állításuk szerint egyetlen pártvezetőt sem keresett meg a képviselő Bíró ügyével.
Hadházy Ákos évek óta a korrupciós bűncselekmények felderítőjeként szerepel, az általa Korrupcióinfónak nevezett sajtótájékoztatókon a kormánypárthoz köthető politikusok állítólagos bűncselekményeiről számol be. Bíró ügyét is ezekhez hasonlította, mondván szerinte alkalmas lett volna egy ilyen beszámoló illusztrálására.
Az általunk megkeresett ügyvéd, ifj. Balsai István úgy fogalmazott, „Ha Hadházy Ákos képviselői minőségében, például az országgyűlési törvényben őt megillető speciális tájékozódási jogát gyakorolva a Büntető Törvénykönyvben szabályozott korrupciós bűncselekmények le nem leplezett elkövetéséről szerzett tudomást, akkor feljelentési kötelezettség terheli. Ilyen korrupciós bűncselekménynek minősül többek között a vesztegetés, befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés. Akit pedig ilyen feljelentési kötelezettség terhel, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Hadházy Ákos megkeresésünkre azt mondta, „Költségvetési csalás gyanúja merülhet fel, aminek egyértelmű eldöntésére további információkra lenne szükség.” Hozzátette, következtetéseit nyilvános adatbázisok, Bíró László szóbeli tájékoztatása és az általa adott dokumentumok alapján vonta le, utóbbiak átadására pedig az ő engedélyével kerülhet sor.
A Btk. 300. § (1) szerint „Az a hivatalos személy [az országgyűlési képviselő hivatalos személynek minősül], aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Egyelőre tehát nem egyértelmű, hogy milyen bűncselekmény gyanújáról van szó, azaz azt sem tudjuk, hogy Hadházy országgyűlési képviselőként köteles lett-e volna feljelentést tenni.
A lapunk által megkérdezett ügyvéd úgy véli, a Hadházy Ákos által „szociális szövezetkezetés”-nek aposztrofált tevékenység költségvetési csalás gyanúját keltheti. Ifj. Balsai István szerint ugyanakkor amennyiben bármilyen bűncselekmény gyanúja felmerül, annak minőségétől függetlenül
Különösen, ha ezt politikai haszon reményében teszik.
Időközben a közérdekű ügyekben tett bejelentéseiről elhíresült Tényi István feljelentette Hadházyt és az ellenzéki pártelnököket – számolt be róla a Pesti Srácok. A portál értesülései szerint „Tényi István a mentelmi joggal érintett személyek ügyében is eljáró Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) fordult és korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntett gyanúja miatt feljelentést tett, kérve az ügy kivizsgálását”.
Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi