Cégtemetőben végezte Bíró László volt vállalkozása

Bíró és a Felsőruházat-gyártás (kivéve munkaruházat)

Bíró László 2013 és 2016 között vezető tisztségviselői szerepet töltött be egy bizonyos Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet nevű cégben. Az Opten cégadatbázisban található nyilvános adatok szerint a Hegyalja-Mix főtevékenysége 2014 november 6-ig Tisztítószer gyártása, ezután pedig Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) volt, számos egyéb melléktevékenység (például élelmiszer kiskereskedelem) mellett.

A vállalkozás egy 1972 óta működő csernelyi varrodát is üzemeltetett, amelynek dolgozói közül később többen arról beszéltek a Hír Tv-nek, hogy a cég nem fizette ki bérük egy részét. Állításuk szerint egyiküknek ötvenezer, másikuknak háromszázötvenezer forinttal tartozik a vállalat. Többen panaszkodtak arról, hogy amikor az elmaradt bérek után érdeklődtek, Bíró László megfenyegette őket. 

A jobbikos politikus tagadja a vádakat, és pereket helyezett kilátásba. Bíró a Jobbikhoz köthető N1TV-nek azt mondta, távozásáig minden dolgozó bérét kifizették. A szintén pártközeli Alfahír pedig előszedett egy korábban ott dolgozó nőt, aki állította: ő megkapta a bérét.

Azt azonban a baloldal jelöltje is elismerte, hogy ezt követően valóban voltak dolgozók, akik elmaradt fizetésüket követelték. A varrodát azóta felszámolták, a gépsorokat pedig értékesítették.

Állami támogatást is kaptak

A Magyar Nemzet a közelmúltban arról számolt be, hogy a Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet korábban ötvenmillió forint állami támogatásban részesült. A Hegyalja-Mix  2013 decemberében jelentkezett a Társadalmi megújulás operatív program „A szociális gazdaság fejlesztése a konvergenciarégiókban” című pályázatára.

A lap által megszerzett dokumentumok szerint a szövetkezet részére ötvenmillió forint támogatást ítéltek meg a projektre. A pénz forrása az Európai Szociális Alap, amelynek keretében az Európai Unió támogatja a munkaerőpiaci elhelyezkedést, a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését, valamint az életlehetőségek általános javítását.

A vissza nem térítendő támogatást 2014 áprilisa és 2015 októbere között kapta meg a Hegyalja-Mix. Először egy 12,5 milliós részlet érkezett a szövetkezet számlájára, majd számlaalapú kifizetések történtek összesen 37,5 millió forint értékben. Ezen időszak legnagyobb részében, Bíró László volt a Hegyalja-Mix Szociális szövetkezet vezető tisztségviselője. Bíró 2013 augusztus 26-tól 2014 január 10-ig ügyvezető elnöke, 2014 július 1-től 2016 május 16-ig pedig igazgató-elnöke volt a cégnek.

A megnyert támogatás tükrében meglepő, hogy az Opten cégadatbázisának adatai szerint a Hegyalja-Mix 2015-ben az előző évi, pár százezer forintos adózott eredmény után 7,8 milliós veszteséget könyvelhetett el.

2016-ban valami megváltozott

A Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet korábban úgy-ahogy, de valóban működött, az Opten cégadatbázis nyilvánosan elérhető adatai szerint azonban 2016-ban érdekes változások történtek a cég székhelyével és a vezetés személyi összetételével kapcsolatban.

A cég korábban Tarcalra és Bekecsre volt bejelentve, de 2016 május 16-tól, székhelye egy budapesti címre, a XV. kerületi Gyám utca 8-ba lett bejegyezve. Ugyanezen a napon, azaz 2016 május 16-án hirtelen a teljes cégvezetés lecserélődött. Bíró László, aki korábban a vezető tisztségviselői posztot betöltötte – előbb a cég ügyvezetője, majd igazgató elnöke volt –, a tisztségétől megvált, kiszállt a cégből. Későbbi nyilatkozata szerint ekkor egy „professzionális csapatnak” adta át a cég irányítását.

A szakértői csapat

A Hegyalja-Mix igazgatói pozícióját 2016 május 16-án egy bizonyos Móczár János vette át, aki épp az említett budapesti címre volt bejelentve. A Pesti Tv szerint ő azóta elhunyt. Móczár egyébként a váltás idején, 2016 május 5-től eltiltás hatálya alatt állt. Kérdés, hogy egy cégvezetéstől eltiltott személy mégis hogyan vehette át jogszerűen és felelősen a Hegyalja-Mix vezetését.

Móczár János érdekeltségei körébe egyébként kilenc cég tartozott akkoriban. Ezek közül hat kényszertörlés, egy pedig felszámolás alatt áll. 

A cég felügyelőbizottsága aznap szintén teljesen lecserélődött. Az új felügyelőbizottsági tagok Losó Sándor, Szécsi Béla, akik ugyanarra a tápióbicskei címre vannak bejelentve, és Kovács Gyula Ferencné, aki elvileg a szomszédos Nagykátán lakik.

A Pesti Tv Riporter című műsora meglátogatta az említett személyek bejelentett lakcímeit, de mint kiderült, azokon csak használaton kívüli házak, lerobbant tanyák találhatók, őket pedig nem lehetett elérni. A helyszínekről a Mandiner fotósa is készített néhány felvételt. Az egyik helyről indulatosan elzavarták, mondván ne is próbáljon ott fotózni, ennek ellenére végül sikerült pár képet készítenie.

A felügyelőbizottsági tagok bejelentett lakcímei és cégei

Losónak egyébként egy kényszertörlés alatt álló cége van, Szécsinek pedig egy felszámolás alatt álló vállalkozása van. Kovács Gyula Ferencné három cégben érdekelt, közülük kettő kényszertörlés alatt áll.

Kényszertörlés alatt

„A bíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és elrendeli a társaság ellen a kényszertörlési eljárás megindítását” – ez áll a Hegyalja-Mix nyilvános cégtörténetének végén mellékelt bírósági végzésben.

A vállalkozás kényszertörlését hivatalból rendelték el, a bírósági végzés mellé csatolt indokolás szerint azért, mert a cég adószámát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2003. évi XCII. törvény 24/B. §-ának (1) bekezdése szerint törölte. Az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint az adószám törlésének okai az alábbiak lehetnek:

a) Az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím. 

b) Az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be. 

c) Az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. 

d) azt a támogató az Áht. 53/A. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetben. Az államháztartásról szóló törvény vonatkozó paragrafusa azt az esetet jelöli, amikor az adott cég költségvetési támogatásban részesült, de az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesítette, a kapott pénzt pedig nem fizette vissza és nem is lehetett tőle behajtani. Magyarul, ha valaki pályázati pénzt nyert egy bizonyos célra, de azt nem valósította meg, a pénz pedig eltűnt.

A Hír Tv riportja a Hegyalja-Mix kft.-ről:

A cég biztosan nem tudott fizetni

Tehát az, hogy Bíró László korábbi cége, a Hegyalja-Mix adószámát törölték vagy azért történt, mert nem valós címre volt bejelentve, szervezeti képviselői nem valós személyek, vagy nem tudott elszámolni a pályázati úton nyert vagy más módon kapott költségvetési támogatással, és azt behajtani sem sikerült rajta. Netán mindez együtt következett be.

Összegezve az eddigieket: Bíró Lászlónak volt egy vállalkozása, amelyből 2016 májusában kiszállt, őt pedig olyan alakok követték a cégvezetésben, és a tulajdonosi ellenőrzést biztosító a felügyelőbizottságban, akik közül

• kettő eltiltás hatálya alatt állt,
• háromnak láthatóan rossz állapotú tanyák a bejelentett lakcímei, kettőnek ráadásul ugyanaz a tápióbicskei cím
• egyiküknek hét, másikuknak kettő, kettejüknek pedig egy-egy, cége áll kényszertörlés, vagy felszámolás alatt

Ezek után 2016 decemberében Bíró volt cége ellen hivatalból megindítják a kényszertörlési eljárást. Mi lehet erre a magyarázat?

Cégtemetés - probléma megoldva

Az egész történet kísértetiesen hasonlít arra az eljárásra, amit „cégtemetésként” szoktak emlegetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy problémát jelentő – például adósságot felhalmozó – cégtől megszabadul a tulajdonosa, vezetője és eltüntetik, hogy a tartozást ne lehessen behajtani rajta.

Ennek egyik lehetséges módja az, ha a korábbi vezető úgy száll ki a cégből, hogy annak nem marad vagyona, a cégvezetést és a vagyoni felelősséggel járó pozíciókat pedig általában olyan személyeknek adja át, akiken semmilyen követelést nem lehet érvényesíteni, sőt sok esetben elérni sem tudja őket a hatóság, mert bejelentett lakcímük nem valós, vagy nem tartózkodnak ott. A legtöbb esetben kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről van szó, akiknek nincs vesztenivalójuk.

Az adóhatóság ezt követően nem tudja behajtani a cég tartozását, ezért törli az adószámot, a bíróság pedig a vállalkozást. Volt cég, nincs cég! Martin Scorsese filmje, a Casino egyik szállóigévé vált mondatát parafrazeálva azt is mondhatnánk:

Az alföldi tanyavilág tele van fiktív lakcímekkel, és mindegyikben egy-egy probléma van eltemetve.

Bíró László kitartóan állítja, hogy neki nincsenek strómanjai. A vállalkozónak egyébként összesen tíz cégben van érdekeltsége, ezek közül kettő felszámolás, egy pedig kényszertörlés alatt áll.

Egyelőre kitart Bíró mellett a baloldal

A jobbikos politikus mellett a korábbi botrányai ellenére továbbra is kiállnak az őt támogató és indító baloldali pártok, a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum, valamint értelemszerűen saját pártja is, bár jogi szerencsétlenkedései miatt nem sikerült saját politikusa jelölőszervezetei közé kerülnie. 

A szövetség azonban annyira nem tűnik szilárdnak, hiszen például Fekete-Győr András is közölte már, ha jelentkezne, nem vennék fel a Momentumba Bírót. Ennek ellenére a baloldali összefogás politikusai rendszeresen úgy nyilatkoznak, a Fidesz kétharmadának lebontásához szükség van a közös jelöltre. A kormánypártok kétharmados országgyűlési többsége szempontjából azonban valójában irreleváns a borsod-abaúj-zempléni időközi választás eredménye, ugyanis ha nyerne is a baloldal, nem változna a helyzet, mivel Ritter Imre nemzetiségi képviselő rendre a kormányoldallal szavaz a kétharmados ügyekben.