Boldogat, Feri, Boldogat, Klára! Isten éltessen, DK – lehet, hogy utoljára!

Október 22. piros napos dátum a Demokratikus Koalíció életében, hiszen ezen a napon alapították 2011-ben a pártot, aka. a Gyurcsány-pártot. Az MSZP-ből kivált DK-sok egyszer s mindenkorra úgy megosztották a honi baloldalt, hogy az azóta sem képes magához térni. A DK elmúlt szűk másfél évtizede során sok szép pillanattal szórakoztatta a magyar közvéleményt, politikusai nem válogattak az eszközökben, sokszor a lehető legprimitívebb módon támadták ellenfeleiket, de ha kellett, saját szövetségeseiket is. 

Gyurcsány Feri és a haverok

A 2010-es választási bukásba beletört a baloldal, a szocialista pártot rendkívül súlyos belső feszültség terhelte, ami nem is csoda, hiszen a Gyurcsány-Bajnai éra komoly nyomot hagyott maga után. Kellett is a megújulás, amit az akkor még szocialista színekben politizáló Gyurcsány kezdett el, 2010 őszén egy külön platformot akart létrehozni társaival az MSZP-n belül. 

A korábbi miniszterelnöknek nem titkolt célja volt, hogy ezzel egy új irányvonalat vigyen be a pártba: a markáns baloldali politika helyett mindent Orbán ellen tettek volna fel és szeretettel várták volna azokat, akik hasonlóképp látják, mint ők. 

Természetesen eme pártátalakítás azért sokak szemét szúrta az MSZP-s pártvezetésben, így a Gyurcsány-klán és az MSZP-s tábor között olyannyira megromlott a viszony, hogy egy lehetősége maradt a Gyurcsány-Dobrev párosnak, csak a kilépés és egy új párt felépítése. 2011. október 22-én jelentették be hivatalosan, hogy létrejött az új baloldali párt Demokratikus Koalíció néven. Mint a labdarúgás világában, úgy kezdték el igazolni a játékosokat Gyurcsányék. 

Sőt, Gyurcsányéknek nemcsak párttagjaik lettek, hanem egyből egy frakciónyi parlamenti képviselőjük is. Az MSZP-ből átigazolt első körben

• Molnár Csaba, 
• Vadai Ágnes, 
• Varju László, 
• Oláh Lajos vagy éppen 
• Baracskai József is. 

A DK nem bízta a véletlenre, rögtön azzal indították, hogy saját frakciót akartak az Országgyűlésben. Ez azonban némileg ütközött az erkölcsi normákon túl a házszabállyal is. A 2010-es országgyűlési választásokkor még az említett képviselők MSZP-s színekben voltak, így az MSZP frakcióját erősítették, abból csak úgy kiszakadva nem lehet új frakciót létrehozni. 

Az akkori házszabály értelmében egy parlamenti képviselőnek, ha elhagyja frakcióját, fél évig függetlenként kell dolgoznia, csak azután léphet be egy másik frakcióba. A kedélyeket csak borzolta, hogy a távozóktól az MSZP-s Mesterházy Attila visszakérte a mandátumukat, mivel szerinte azokat nem az adott politikus, hanem a párt szerezte meg. Nem nagy meglepetésre a DK-s képviselők nem mondtak le a parlamenti mandátumukról. 

Gyurcsányék frakcióalapítási kísérlete nem aratott osztatlan sikert: egészen a parlament alkotmányügyi bizottságáig jutott a kérdés, miután Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője azt mondta, tíz képviselőjük lépett ki a frakcióból. Az akkor még masszívan keményvonalas Jobbik kapva kapott az alkalmon, hogy Gyurcsányékba rúgjon, így ők sem támogatták, hogy a DK frakciót alapítson. 

– mondta Gyüre Csaba jobbikos képviselő.

Végül a DK fél évvel a csúnya szakítás után tudta megalapítani a frakcióját. A Gyurcsány-örvény az idő múlásával arányosan erősödött, ezzel együtt pedig folyamatosan zsugorodott a Magyar Szocialista Párt támogatottsága. Ennek hatására a DK több igazolást is le tudott bonyolítani, így került be a pártba több olyan MSZP-s prominens, mint Kiss László jelenlegi III. kerületi polgármester, akit a Mandiner olvasóinak már nem kell bemutatni vagy a Momentumból elcsábított Déri Tibor korábbi újpesti kerületvezető. A párt figyelt arra is, hogy a kötelékébe vonzzon olyan közéleti celebritásokat is, akik erősen be lettek oltva a jobboldali nézetek ellen, így lehetett DK-s országgyűlési képviselő Kálmán Olga, az ATV korábbi műsorvezetője vagy az azóta elhalálozott Vágó István is így került Gyurcsány Ferenc mellé. 

Rácsok mögötti DK

A pártot nem kerülhették el a politikai botrányok sem, hiszen a fentebb említett Kiss László a rácsok mögül vezette hosszú ideig a kerületét, ugyanis az ügyészség szerint Kiss a 2019 októberi polgármesterré választását követően megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további – az önkormányzatnál dolgozó – hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni.

A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. 

A polgármestert vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja a főügyészség. 

Varju László is a vádlottak padján találta magát, mint ismert, tavaly év végén harmadfokon is bűnösnek mondta ki a Kúria Varju Lászlót, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjét. A jogerős ítélet értelmében 900 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték a politikust. A bíró a tárgyaláson azt mondta: 

Mint ismert, Varju volt az egyike azon baloldali politikusoknak, akik pár éve betörtek a közmédia Kunigunda utcai központjába, hogy bekerülhessenek az élő adásba, ezt azonban a biztonsági őrök akadályozták meg. Mint ismert, Varju a biztonsági őröknek rontott, a földre feküdt, elkapta az egyik őr lábát és kihúzta azt. A közmédia biztonsági őre elesett és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. 

Vágyak voltak, de eredmények? 

Az évek alatt nagyon úgy tűnt, hogy a DK teljesen leszalámizta az ellenzéket és minden levegőt elszívtak a konkurens pártok körül. Így fordulhatott elő, hogy a négy évvel ezelőtti nagy ellenzéki összefogást is - bár látszólag visszafogottan, a háttérből - Gyurcsány Ferenc koordinálta, vele kellett a legnagyobbat küzdenie az akkori összellenzéki miniszterelnök-jelöltnek, Márki-Zay Péternek. 

Az eredmény ismert, négy éve a Fidesz-KDNP történetének egyik legnagyobb kétharmados győzelmét szerezte, ami után Gyurcsány nemes egyszerűséggel kidobta a hódmezővásárhelyi polgármestert a közös Signal-csoportból. 

2014-ben, első indulásakor a Demokratikus Koalíció rácsatlakozott a baloldali koalíciós tömbre, hogy nagyobb eséllyel jussanak be, ez meg is történt, hiszen az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP család a második legnépszerűbb lett a Fidesz mögött, utánuk pedig a Jobbik lépett fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.  2018-ban szakítottak a hagyománnyal, nem támogatták az MSZP-t és nem álltak be Karácsony Gergely mögé, listavezetőjüknek Gyurcsány Ferencet jelölték és önállóan indultak. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen a listás helyek mellett három egyéni körzetet is be tudtak húzni, miután a szavazatok 5,38 százalékát megkapták. 

Búcsúbuli?

Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó választására készül a Demokratikus Koalíció, legalábbis olyan választására, amikor még a parlamentben vannak. Bátran kijelenthető, hogy a DK pályafutása legnagyobb válságát éli meg. A párt teljes egésze Gyurcsány Ferencre épült, ő volt a politikai ideológiájuk alfája és omegája, vasmarokkal ragaszkodott a hatalomhoz. Azonban idén májusban atombombaként robbant a hír, miszerint Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc elválnak, a korábbi pártelnök pedig teljesen visszavonul a politikától, ami korábban sci-fibe illő jelenetnek tűnt. 

A párt irányítását Dobrev vette át, ám ez nem hozott átütő sikert, ugyanis képtelen a párt a bejutási küszöb környékéről elmozdulni. A szebb napokat is megélt baloldali párt veszte egyértelműen a Tisza Párt megjelenése volt, amelyik elszipkázta az ellenzéki szavazókat, akik most nem Gyurcsány Ferencben, hanem Magyar Péterben látják a jövőt. 

Oldaltól függetlenül a legtöbb közvéleménykutató egyetért abban, hogy nagyon rezeg a léc, bejut-e listáról DK-s képviselő a parlamentbe. Egyedül a Publicus számol úgy, hogy Dobrevék erősek és 7 százalékra mérik őket. De a Publicust ugye ismerjük. 

Nyitókép: Lakatos Péter/MTI