Hogyan lépjük át a határt most? Mandiner-kisokos!

A végtelen számú lehetséges élethelyzetből a legjellemzőbbeket és az azok vonatkozó szabályokat a határátlépés célja – munkavállalási, gazdasági-üzleti, oktatási vagy személyes – szerint csoportosítottuk.

MUNKÁBA JÁRÁS A HATÁRON TÚLRA

1. Jellemző élethelyzet: a határhoz közel élő magyar munkavállaló a határhoz közel eső munkahelyére jár naponta – soproniak Kismartonba, szombathelyiek Felsőőrbe, komáromiak Révkomáromba, barcsiak Verőcére stb.

Határátlépés módja: Magyarország határától légvonalban legfeljebb 30 kilométerre fekvő bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők legfeljebb 24 órás időtartamra szabadon átléphetnek a szomszédos országba, a határtól légvonalban legfeljebb 30 kilométeres sávon belül bárhova, bármilyen céllal – akkor is, ha nem munkavállalók. Kétség esetén egy munkáltatói igazolással kell igazolniuk azt, hogy valóban a 30 km-es sávon belül maradtak, és egy lakcímkártyával azt, hogy a határtól legfeljebb 30 km-re laknak. Jó hír: Szentgotthárdról Kismartonba, Sátoraljaújhelyről Pozsonyba, Makóról Szatmárnémetibe is nyugodtan lehet menni, mert a légvonalban számított 30 km-es határsávon belül szabad a mozgás. Rossz hír: Aki például nyíregyházi vagy borsodivánkai lakcímkártyával él Sopronban, és nincs az osztrák határtól legfeljebb 30 km-re fekvő településre bejelentve, a jogszabály szerint nem lépheti át a határt munkavállalási célból, ellenőrzés esetén visszatértekor a rendőr hatósági házi karanténba teheti.

2. Jellemző élethelyzet: a határhoz közel élő magyar munkavállaló a határtól egy-két órás autóútra fekvő munkahelyre jár naponta – soproniak Bécsbe, szombathelyiek Grazba.

Határátlépés módja: ha a munkahely a határtól légvonalban 30 km-nél messzebb van, a helyzet bonyolódik: a munkáltatótól olyan papírt kell kérni, amelyen az világossá teszi, hogy munkavállalója üzleti vagy gazdasági céllal megy hozzá minden nap, hiszen dolgozik. Mivel igazoltan üzleti vagy gazdasági céllal Magyarország egész területéről bármely szomszédos ország egész területére át lehet lépni karantén nélkül, így a 30 km-en túli ingázás is legalizálható. Jó hír: a szomszédos országok területén a magyar határátlépési jogszabályok ellenőrzésére hivatott checkpointok nincsenek. (E sorok írójának nemhivatalos véleménye Sopronból: ha a határon minden 30 kilométeren túl dolgozónak ilyen papírt kellene bemutatnia, nem fél órát, hanem két órát kellene hazafelé sorban állni, ezért jelen állapot szerint mindenki jobban jár, ha a bécsi munkavállaló – természetesen a papír kikérése után, mivel egyáltalán nem jár a tilosban – nem veri nagy dobra, hogy hol dolgozik, a rendőr pedig a személyigazolvány szkennelésére korlátozza ilyen irányú kutatásait. Ha mindenki papírt mutogat, sosem érünk haza.)

3. Jellemző élethelyzet: külföldi munkavállaló Magyarországra jár dolgozni.

Határátlépés módja: teljesen mindegy, hol él és mik a céljai, bármely velünk szomszédos állam bármely településén élő személy beléphet legfeljebb 24 órára Magyarországra, és a határtól légvonalban 30 km-es sávban szabadon mozoghat, így az ebben a sávban dolgozók nyugodtan ingázhatnak, akár Poprádról, Tirolból, Kijevből, Belgrádból vagy Brassóból is. Rossz hír 1.: Budapest semelyik államhatárhoz képest nincs a 30 km-es sávon belül. Rossz hír 2.: bár Magyarországon belül sincsenek ellenőrzőpontok, egy szlovák, román, osztrák, ukrán, szerb, szlovén vagy horvát rendszám az ország belsejében nyilván bevonzhat rendőri kérdéseket. 

GAZDASÁGI, ÜZLETI CÉLÚ HATÁRÁTLÉPÉS

Akárhonnan, akárhova lehet gazdasági vagy üzleti céllal kilépni és belépni is karanténkötelezettség nélkül, de a gazdasági vagy üzleti célt – amelyet a jogszabály bővebben nem szabályoz – a határon szolgálatot teljesítő rendőr előtt igazolni kell. (Ez magyarázza például a román és moldáv használtautó-importőrök kisbuszainak folyamatos jelenlétét a magyar autópályákon.)

TANULMÁNYI CÉLÚ HATÁRÁTLÉPÉS

1. Jellemző élethelyzet: határmenti városokban élő diákok egy szomszédos ország  határ menti egyetemére, iskolájába járnak.

Határátlépés módja: a pozsonyi egyetemekre, a dunaszerdahelyi Szent Erzsébet Főiskolára, a révkomáromi Selye János Egyetemre, a kismartoni Burgenland Főiskolára vagy a Bécsújhelyi Főiskolára ingázó hallgatók, valamint a határtól légvonalban legfeljebb 30 kilométerre található egyéb iskolák diákjai szabadon átléphetik a határt bármilyen célból – így oktatási célból is –, ha maguk is a 30 km-es határsávban laknak. 

2. Jellemző élethelyzet: jó ausztriai vasúti összeköttetésekkel rendelkező városokban (Győr, Sopron) élő diákok a Bécsi Egyetemre járnak.

Határátlépés módja: a jelen jogszabályi környezetben hatósági házi karantén jár a Bécsi Egyetem látogatásáért, mivel az a határtól 30 km-en túl folytatott, nem üzleti-gazdasági célú tevékenység! (E sorok írójának teljesen hivatalos hallgatói véleménye Sopronból: ez a szabály életveszélyes, mert egyrészt számos ingázó bécsi hallgató téli félévét sodorja veszélybe, másrészt pedig feltehetőleg nem az lesz a következménye, hogy a hallgatók nem járnak majd egyetemre, hanem az, hogy úticéljukról hazudni fognak a rendőröknek, így ezt a helyzetet az októberi tanévkezdés előtt feltétlenül rendezni kell.)

SZEMÉLYES CÉLÚ HATÁRÁTLÉPÉS

1. Jellemző élethelyzet: szomszédos országokban élő (bejelentett lakcímmel rendelkező!) és dolgozó magyarok hazalátogatnak rokonaikhoz.

Határátlépés módja: teljesen mindegy, hol él és mik a céljai, bármely velünk szomszédos állam bármely településén élő személy beléphet legfeljebb 24 órára Magyarországra, és a határtól légvonalban 30 km-es sávban szabadon mozoghat, így akinek ebben a sávban élnek a rokonai, nyugodtan hazalátogathat hozzájuk. Rossz hír: Aki viszont távolabbra menne, esetleg itt is alszik, tilosban jár.

2. Jellemző élethelyzet: szomszédos országok polgárai Magyarországra jönnek tankolni, bevásárolni, autót lakatoltatni, kávézni, fodrászhoz, várost nézni, kulturális rendezvényre – osztrákok jellemzően Kőszegre, Sopronba, Szombathelyre, szlovákok Esztergomba, Győrbe, Komáromba.

Határátlépés módja: teljesen mindegy, hol él és mik a céljai, bármely velünk szomszédos állam bármely településén élő személy beléphet legfeljebb 24 órára Magyarországra, és a határtól légvonalban 30 km-es sávban szabadon mozoghat, így aki az ebben a sávban elérhető szolgáltatásokat veszi igénybe, az itteni látnivalókra kíváncsi, az itteni boltokban vásárol, bátran jöhet. Rossz hír: Aki viszont távolabbra menne, esetleg itt is alszik, tilosban jár.

3. Jellemző élethelyzet: határ mentén élő magyarok a határ túloldalára mennek tankolni, bevásárolni, autót lakatoltatni, kávézni, fodrászhoz, várost nézni, kulturális rendezvényre – soproniak jellemzően Cinfalvára, Kismartonba, győriek Dunaszerdahelyre, Pozsonyba.

Határátlépés módja: Magyarország határától légvonalban legfeljebb 30 kilométerre fekvő bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők legfeljebb 24 órás időtartamra szabadon átléphetnek a szomszédos országba, a határtól légvonalban legfeljebb 30 kilométeres sávon belül bárhova, bármilyen céllal, így akinek a határsávon belül akad elintéznivalója, turistáskodnivalója, bátran mehet. Jó hír: a szomszédos országok területén a magyar határátlépési jogszabályok ellenőrzésére hivatott checkpointok nincsenek. Rossz hír: aki odakint aludna, esetleg távolabb menne, tilosban jár.

4. Jellemző élethelyzet: magyarok egy szomszédos ország határtól 30 km-nél távolabb fekvő nagyvárosába (Bécsbe, Kolozsvárra, Újvidékre) mennének színházba, operába, kulturális rendezvényre.

Határátlépés módja: teljesen mindegy, Magyarországon belül hol lakik a határt átlépő személy, az ilyen célú, 30 km-nél távolabbra vezető utazások – ha a határellenőrzés során bevallásra kerülnek, kiderülnek – hatósági házi karantént vonnak maguk után.