A magyar államiság kezdeteire utalva azt mondta: „micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény!” Emlékeznünk kell, mennyi tetterő, céltudat, tehetség, vér, áldozat és vitézség kellett, hogy mi ma itt állhassunk – fogalmazott. Hozzátette: dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának!
Tisztavatás
Az esküt tett tiszteknek a miniszterelnök azt mondta: ma még kevesen tudják, milyen fontos szerep vár rájuk „az önbecsülését éppen visszanyerő, a trianoni száz év fogságából éppen kitörő, a régi nagyság ízére és ösvényére éppen rátaláló, a kishitűség és megalázkodás nyomorúságos gúnyáját éppen ledobó Magyarország jövőjének alakításában”.
Kijelentette: a tisztek annak az életigazságnak a letéteményesei, amely szerint az élet kötelesség, és a kordivattal szemben ezen áll vagy bukik Magyarország jövője. A kormányfő közölte: ez az egyszerű igazság tölti majd meg lélekkel a mai gazdasági gyarapodást és ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe.
Az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el – fűzte hozzá. Úgy látta, az újonnan avatott tisztek a kötelességét fegyverrel és ha kell, élete árán is teljesítő magyar katona idolját testesítik meg. Minél kevesebben vannak, akik teljesítik a kötelességüket, másoknak annál inkább kell, és ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre – emelte ki.