Nem lesz újabb pestisjárvány – szakértők a koronavírus gazdasági hatásairól

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja a minap konferenciát szervezett a koronavírus gazdasági hatásairól. Felütésként elhangzott, hogy a Vuhanból indult koronavírus már most hatalmas gazdasági károkat okozott globális szinten. A vírus nemcsak Kínában, de a világ minden pontján érezteti hatását. A nehézkes ellátásnak köszönhetően számos gyártó/termelő cégnél elfogytak a készletek, és nem érkeznek újabb alapanyagok Kínából. A különböző közlekedési szolgáltatások akadoznak, így fennáll a veszély, hogy az ellátási láncban komoly hiányosságok keletkeznek. Az autóiparban már most látható a helyzet súlyossága: több gyártó is felfüggesztette modelljei gyártását az alkatrészhiány következtében. Hasonlóan súlyosan érintett az elektronikai és műanyagipar is, a helyzet hosszú távú kezelésére pedig még nincsenek tervek.

Az esemény Dr. Kovács Attila egészségügyi szakértő előadásával folytatódott. Kifejtette, hogy az utóbbi időben politikai, gazdasági problémák miatt kerültek előtérbe a vírusok, amik egyébként természetesen velünk együtt léteznek. Az információbőségben mindenki olvas, impulzusokat kap, ennek az eredménye pedig a pánik, amire a politikának választ kell adnia – mondta.
Ezek után a vírus terjedését összegezte: december végétől jelentették az első esetet Vuhanból, majd kiterjedt Kína egyéb részeire is, majd exportálódott a vírus. Európában az első eseteket Franciaországból jelentették. A konferencia idején több mint 81 ezer esetről tudtak. Kínában a halálozási ráta 3-4 százalék, Európában ez csupán 1,4. Az esetek zöme Kínában van, ahol a járvány már éppen lecseng, áprilisra akár teljesen vége szakadhat. A hangsúly jelenleg Európára helyeződött, de az itteni terjedés üteme nem akkora, mint Kínában. A terjedés a kereskedelmi kapcsolatok erejét is mutatja, így nem csoda, hogy

– emelte ki.

A koronavírus korábbi példájaként a 2002-es SARS-CoV. „világjárványról” tett említést, amely 8 ezer megbetegedéssel járt. Ezt sikerrel legyőzték, de Kanada GDP-je a megbetegedések következtében 1,5 százalékkal visszaesett. Ennek tanulsága, hogy sokkal súlyosabb a gazdasági, mint az egészségügyi hatás. Egy másik testvérvírus a MERS volt a Közel-Keleten, még 2012-ben, főleg Szaúd-Arábiában okozott gondokat, elég magas halálozással rendelkezett: 172 esetből 68 végződött halállal (39,5 százalékos halálozás).

A kínai népességrobbanás természetellenes életformát hozott létre – folytatta. Túl közel élnek az emberek egymáshoz, illetve az élelmiszer minőségének szabályozása sem hatékony, vagy nincs is rá törekvés, emellett az állatokhoz való közelség is fontos tényező. Az igazi gond akkor kezdődik, amikor emberről emberre is elkezd terjedni a vírus – szögezte le. A WHO-országoknak közös rendszert kellene létrehoznia, a naprakész adatok is arra bizonyítékok, hogy ez működőképes. Elmagyarázta, hogy a rendszer része az emberek mozgásszabadságának korlátozása, ebből fakadhat a gazdaságra történő negatív hatás, amely legjelentősebben a szállítás akadályozásban nyilvánul meg. Majd azzal folytatta, hogy a koronavírus jelenleg is alacsony veszélyességi fokúnak számít. Nem lesz újabb pestisjárvány,

– állította.

Ahogyan az influenza, ez is a betegek és az idősek számára igazán veszélyes, de a túlbiztosításnak megvan az oka, ugyanis sok az ismeretlen faktor: nem tudjuk például, hogy pontosan meddig lappang a vírus – mondta. A kormányoknak megfelelően kell egyensúlyba hoznia az intézkedések mértékét, felkészíteni a közegészségügyet. Az izolálásra kell összpontosítani, ez a védekezés frontvonala – nyomatékosított.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amit Ligetfalvi Gábor gazdasági szakértő kezdett meg. Szerinte az a globalizált gazdasági rendszer, ami egyébként életszínvonal emelkedést eredményezett, lassan véget ér. Ez a gazdasági rendszer el fog tűnni, hogy ez mikor következik be, azt nem tudhatjuk, de ez az irány – fejtette ki. A kérdés az, hogy a helyzetet saját előnyükre fordító nagyhatalmakkal szemben Európának lesz-e válasza – vetette fel. A két nagy rendszer jól irányított és tudatos stratégia mentén mozog. Az EU ezzel szemben lassan reagál és az eszközei sem állnak rendelkezésre – zárta.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kifejtette, hogy nagyon jelentős „risk off” üzemmódba kapcsolt a gazdaság, mindenki kerüli a kockázatot, a részvénypiac, 3-4 százalékot esett. Jelenleg túlértékeltek a részvényárfolyamok, ebből megyünk át egy kevésbé túlértékelt állapotba, ezt katalizálja a koronavírus – mondta. A feltörekvő piacok eszközeit eladják, a kelet-európai, perifériális területek devizáinak bukása is ennek köszönhető,

– jósolta. A középtávú hatásokat nem látjuk még, hiszen Európában még most kezdődik a járvány, Kínában pedig már lecsengőben lehet. Az EU rendelkezik járványügyi vésztervvel, a spanyolnáthánál is súlyosabb peremfeltételekkel dolgoznak. Egyébként három hét kieséssel számolnak és 30 százalékos fertőzöttséggel. Végül felvetette a deglobalizáció lehetőségét, ugyanis az emberek kezdenek rádöbbenni, hogy milyen sérülékenyek a világot összekötő láncok. Szerinte a lokalitás erősödése várható, és visszafordulás következik: közelebbi beszállítókat fognak keresni a cégek, visszatérnek a beruházások Európába, valamint Amerikába. Magyarország nyertese lehet egy hasonló folyamatnak – jegyezte meg.

A legyengült autóiparnak pont nem volt szüksége arra, ami történik – vette át a szót Várkonyi Gábor. Az autóipari részvények nem teljesítenek jól, sok a kiszámíthatatlan faktor. Ezek egyenként nézve is veszélyesek, de közösen elég súlyos helyzetet teremtenek az autóiparban: a Brexit, a Kína és az USA közötti kereskedelmi háború globálisan csökkentik a keresletet. A gyártók nem tudják, hogy mibe fektessenek: elektromos autókba, önvezető autókba, hidrogénes autókba? – sorolta az opciókat. Dollármilliárdokat költenek ennek a kutatására a gyártók. A szén-dioxid-kibocsátás büntetése is komoly tényező, a prémiumgyártók ezt nem tudják teljesíteni, a tömeggyártók is csak nehezen.

Onnan transzferelték a pénzeket a nagy gyártók is, ha gond volt. A Volkswagen például 15-20 éve többet keres Kínában, mint Európában. Ha ezt is kiütjük, akkor az autóipar összeeshet – hangsúlyozta. Az elején nagyon nagy számokkal dobálóztak, de azért nem uralkodott el a pánik. A mostani forgatókönyvek szerint ezt a mínuszt a második negyedévre kiköszörülik. Jelenleg 78 millió autó eladásával számolnak, ha Kína ennél rosszabb számokat produkál, akkor változik a helyzet – fejezte be a gondolatmenetét.

Dr. Matura Tamás – Kína-kutató – kiemelte, hogy egyik napról a másikra nem fog visszaállni az eredeti állapot. Kínában az emberek jelentős része még nem tért vissza a városokba, így a becslések szerint az első negyedévben kb. 4,5 százalékra fog visszaesni a GDP növekedése – jelentette ki. Kínában az állam a felfokozott hangulat miatt folyamatosan átállítja a termelést, teherautókat foglaltak le, amelyek esetlegesen bennragadtak a karanténokban, gyárakat állítanak át arcmaszkok gyártására – sorolta. Az EU legnagyobb külkereskedelmi partnere is Kína, ha ott 0,4 – 0,6-os csökkenés várható, akkor az Európai Bizottság 0,5 százalékos becslése a visszaesésre túlzottan optimista – vetette fel.

Az autóiparra visszacsatolva Ligetfalvi megerősítette, hogy Kína és az USA is előnyben van, hiszen a központosítottabb vezetés révén kiszámíthatóbb módon tudják kezelni a problémákat, míg Európában ez nem evidens. Kínának a cenzúrázó módszere, illetve az USA rutinja a média kezelésére, előnyt jelent számukra, a hatékonyság kulcskérdés lesz – hangsúlyozta.

Várkonyi továbbvitte a gondolatot és kifejtette, hogy Európa álmodozása és rossz szabályozása okozza a problémát. Az európai autógyártást azért nem fogják olyan drasztikusan érinteni a koronavírus következményei, mert itt sokkal diverzifikáltabb a beszerzés – nyugtatta meg a kedélyeket. Viccesen hozzátette, hogy

Az esemény zárásaként egy nézői kérdésre Várkonyi elmondta, hogy szerinte a győri Audi-gyárat minimális szinten érinthetik csak a járvány hatásai, esetleg nagyon modern alkatrészek nem érkeznek meg időben – vélekedett.

(A képek forrása: MTI)