A francia gondolkodó a föderalizmus és a szubszidiaritás támogatója, de szerinte a mai Európai Unió nem igazi föderáció, például azért, mert nincs közös védelmi és külpolitikája, az EU pusztán egy technokrata szervezet. Ezen nézeteiből kifolyólag Delsol ellenzi a Jean Bodin kora abszolutista-szuverenista elképzeléseiből gyökereztetett nemzetállam koncepcióját. A föderalizmus szerinte a katolicizmusban és a barokk kor német fejedelemségeiben gyökerezik. Delsol nem támogatja sem a bejegyzett élettársi kapcsolat, sem az azonos neműek házasságának bevezetését. Filozófiai művei mellett több regényét is kiadták.
Írásai rendszeresen megjelennek a Figaróban, a Valeurs actuelles-ben, az Atlantico nevű internetes oldalon, majd a L'Incorrect szerkesztőségi tagja lett. La nature du populisme ou les figures de l’idiot ! című kötetében a populizmussal foglalkozi. Magyarul A köztársaság mint francia kérdés című esszéje jelent meg.
Chantal Delsol aláírója volt az európai konzervatív értelmiségiek által megfogalmazott Párizsi nyilatkozatnak. A 2017 október 7-én, a lepantói csata évfordulóján megjelent nyilatkozat rámutat arra, miképpen tékozolja el a jelenlegi „Tév-Európa” a kontinens civilizációs örökségét, emellett pedig a szerzők megfogalmazzák azt is, az „igazi Európának” hogyan kellene cselekvő módon helyreállítania hagyományai legjavát.