Chantal Delsol (1947, Párizs) francia katolikus filozófus, politikai gondolkodó és író, a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciájának résztvevője magát liberális-konzervatívnak nevezi.
Delsol egész életében „ösztönösen antikommunista” nézeteket vallott. Julien Freund filozófus-szociológus és a monarchista Pierre Boutang tanítványa volt, jelenleg a Marne-la-Vallée-i egyetem professzora, 1993-ben itt alapította meg az Európa-tanulmányokra koncentráló Hannah Arendt Intézetet, amit azóta is ő vezet. 2007-ben beválasztották az Académie des sciences morales et politiques-ba (Erkölcsi és Politikai Tudományok Akadémiája).
A francia gondolkodó a föderalizmus és a szubszidiaritás támogatója, de szerinte a mai Európai Unió nem igazi föderáció, például azért, mert nincs közös védelmi és külpolitikája, az EU pusztán egy technokrata szervezet. Ezen nézeteiből kifolyólag Delsol ellenzi a Jean Bodin kora abszolutista-szuverenista elképzeléseiből gyökereztetett nemzetállam koncepcióját. A föderalizmus szerinte a katolicizmusban és a barokk kor német fejedelemségeiben gyökerezik. Delsol nem támogatja sem a bejegyzett élettársi kapcsolat, sem az azonos neműek házasságának bevezetését. Filozófiai művei mellett több regényét is kiadták.
Írásai rendszeresen megjelennek a Figaróban, a Valeurs actuelles-ben, az Atlantico nevű internetes oldalon, majd a L'Incorrect szerkesztőségi tagja lett. La nature du populisme ou les figures de l’idiot ! című kötetében a populizmussal foglalkozi. Magyarul A köztársaság mint francia kérdés című esszéje jelent meg.
Chantal Delsol aláírója volt az európai konzervatív értelmiségiek által megfogalmazott Párizsi nyilatkozatnak. A 2017 október 7-én, a lepantói csata évfordulóján megjelent nyilatkozat rámutat arra, miképpen tékozolja el a jelenlegi „Tév-Európa” a kontinens civilizációs örökségét, emellett pedig a szerzők megfogalmazzák azt is, az „igazi Európának” hogyan kellene cselekvő módon helyreállítania hagyományai legjavát.
A kiáltványt, melynek aláírói közt ott van Roger Scruton és Lánczi András is, a Mandineren itt lehet elolvasni.