Támogatta a cigány nyelvű liturgia kidolgozását és hangsúlyozta az európai nemzeti kultúrák értékeit Ferenc pápa a magyar katolikus püspökök hivatalos ad limina látogatásán Rómában, november 20-25. között. A találkozóról Erdő Péter beszélt a Kossuth Rádión és az M1-en.
Harmonikus, baráti hangulatú találkozóként értékelte Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Ferenc pápánál tett látogatását, amelyen a magyar püspökök úgy érezték, az atyai háza térnek be, ahol szeretettel fogadják őket, értik a problémáikat és támogatják a munkájukat.
2001 és 2008 után 2017-ben ismét ad limina látogatáson vettek részt a Vatikánban a püspöki konferencia tagjai november 20-tól 25-ig, hétfőtől szombatig. Az ilyen, ötévente esedékes találkozókon egy-egy ország püspökei találkoznak a pápával és végiglátogatják a Szentszék dikasztériumait.
Erdő Péter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az MKPK múlt heti ad limina látogatásáról elmondta: a magyar püspökök két órán keresztül kötetlenül beszélgettek a pápával. Szóba került mások mellett a nyugati világ szerepe a globális folyamatokban, a család helyzete, a kultúrák sokszínűsége, a papi utánpótlás kérdése, a keresztényüldözés és az iszlámmal való párbeszéd lehetősége is.
A pápa hangsúlyozta az európai nemzeti kultúrák értékeit, és bátorította a magyar püspököket a cigány nyelvű liturgia a kidolgozására – mondta a bíboros.
Erdő Péter hozzátette: Ferenc pápának a nemzetek sokszínűségére alkalmazott „kedves fordulata”, hogy Európának nem egységes felületű gömbbé kell válnia, hanem olyan sokszöggé, amelynek a nemzeti kultúrák az egymást erősítő síkjai.
A bíboros az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában beszélt az ad limina (az apostolok küszöbénél, vagyis Péter és Pál apostol sírjánál tett) látogatások történetéről is.
Azt mondta, a kezdetektől nagyon fontos volt, hogy az apostolok egymással is találkozzanak, és ez az apostolok utódaira, a püspökökre is érvényes. Az ókeresztény kortól kezdve tartottak zsinatokat, különböző összejöveteleket, ahol a főpásztorok megtárgyalták az egyházi élet és a világ problémáit.
A konkrét intézményes forma, az apostolok küszöbéhez tett látogatás középkori zarándoklatok szokásából alakult ki, ilyenkor a püspökök természetesen Szent Péter élő utódához, a pápához is elmentek.
Az újkortól kezdve a római kúriának különböző hatóságai fejlődtek ki. A látogatás ettől kezdve az ezeknél a hatóságoknál tett vizitet is magába foglalta, és összekapcsolódott az egyházmegyék számára kötelező ötéves jelentéssel. Megjegyezte: a világ minden püspöke ötévente elkészíti jelentését a saját egyházmegyéjéről, demográfiai, társadalmi, kulturális helyzetéről, és elküldi az Apostoli Szentszéknek. A jelentéseket körülbelül félév alatt feldolgozzák, ezután hívják meg a Vatikánba a püspököket.
A magyar püspökök legutóbb 2008-ban vettek részt ad limina látogatáson, a mostani találkozó pénteken zárult.
(MTI;kép: Magyar Kurír)
Kis közösség, nagy erő: a pozsonyi magyar katolikusok, élükön Molnár Tamás atyával, minden magyarnak megtartóerőt és virágzó kulturális életet kínálnak az egykori koronázóvárosban.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Leó pápa jót nevetett.
A nyugati ember végül olyan sokáig nézte a totalitás izzó gömbjét, s olyan sokáig bámult az Atlanti-óceán felett lenyugvó Napba, hogy közben teljesen megfeledkezett az alapról, amelyen áll. Czopf Áron írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
„Fontos mérföldkő” – állapította meg az egyházból kirúgott pap.
Nem mindennapi jelenetek.
