Támogatta a cigány nyelvű liturgia kidolgozását és hangsúlyozta az európai nemzeti kultúrák értékeit Ferenc pápa a magyar katolikus püspökök hivatalos ad limina látogatásán Rómában, november 20-25. között. A találkozóról Erdő Péter beszélt a Kossuth Rádión és az M1-en.
Harmonikus, baráti hangulatú találkozóként értékelte Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Ferenc pápánál tett látogatását, amelyen a magyar püspökök úgy érezték, az atyai háza térnek be, ahol szeretettel fogadják őket, értik a problémáikat és támogatják a munkájukat.
2001 és 2008 után 2017-ben ismét ad limina látogatáson vettek részt a Vatikánban a püspöki konferencia tagjai november 20-tól 25-ig, hétfőtől szombatig. Az ilyen, ötévente esedékes találkozókon egy-egy ország püspökei találkoznak a pápával és végiglátogatják a Szentszék dikasztériumait.
Erdő Péter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az MKPK múlt heti ad limina látogatásáról elmondta: a magyar püspökök két órán keresztül kötetlenül beszélgettek a pápával. Szóba került mások mellett a nyugati világ szerepe a globális folyamatokban, a család helyzete, a kultúrák sokszínűsége, a papi utánpótlás kérdése, a keresztényüldözés és az iszlámmal való párbeszéd lehetősége is.
A pápa hangsúlyozta az európai nemzeti kultúrák értékeit, és bátorította a magyar püspököket a cigány nyelvű liturgia a kidolgozására – mondta a bíboros.
Erdő Péter hozzátette: Ferenc pápának a nemzetek sokszínűségére alkalmazott „kedves fordulata”, hogy Európának nem egységes felületű gömbbé kell válnia, hanem olyan sokszöggé, amelynek a nemzeti kultúrák az egymást erősítő síkjai.
A bíboros az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában beszélt az ad limina (az apostolok küszöbénél, vagyis Péter és Pál apostol sírjánál tett) látogatások történetéről is.
Azt mondta, a kezdetektől nagyon fontos volt, hogy az apostolok egymással is találkozzanak, és ez az apostolok utódaira, a püspökökre is érvényes. Az ókeresztény kortól kezdve tartottak zsinatokat, különböző összejöveteleket, ahol a főpásztorok megtárgyalták az egyházi élet és a világ problémáit.
A konkrét intézményes forma, az apostolok küszöbéhez tett látogatás középkori zarándoklatok szokásából alakult ki, ilyenkor a püspökök természetesen Szent Péter élő utódához, a pápához is elmentek.
Az újkortól kezdve a római kúriának különböző hatóságai fejlődtek ki. A látogatás ettől kezdve az ezeknél a hatóságoknál tett vizitet is magába foglalta, és összekapcsolódott az egyházmegyék számára kötelező ötéves jelentéssel. Megjegyezte: a világ minden püspöke ötévente elkészíti jelentését a saját egyházmegyéjéről, demográfiai, társadalmi, kulturális helyzetéről, és elküldi az Apostoli Szentszéknek. A jelentéseket körülbelül félév alatt feldolgozzák, ezután hívják meg a Vatikánba a püspököket.
A magyar püspökök legutóbb 2008-ban vettek részt ad limina látogatáson, a mostani találkozó pénteken zárult.
(MTI;kép: Magyar Kurír)
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította a magyar miniszterelnököt a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált. Szilvay Gergely írása.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
