Aggódhatnak Ukrajnában: az orosz külügyminiszternek elege lett Zelenszkijből
Szergej Lavrov megunta, hogy az ukrán elnök össze-vissza beszél.
Emelnék védelmi kiadásaikat a visegrádi országok, hogy eleget tegyenek a NATO követeléseinek. Lengyelország megduplázná katonai erejét, Szlovákia pedig a Baltikum védelmét helyezte a középpontba.
A visegrádi országok (V4) szerint fontos támogatni azokat a kezdeményezéseket az Európai Unión belül, amelyek az európai külső határok megvédésére irányulnak – hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a miniszterhelyettes kollégáival tartott szerdai székesfehérvári sajtótájékoztatón.
Teljesítenénk a NATO-elvárást
Vargha Tamás a kétnapos védelmi miniszterhelyettesi találkozó után kiemelte: egyetértés volt közöttük a védelem és biztonság megteremtésében, amihez mind a négy ország hadseregeinek fejlesztésére szükség van. Hozzátette: a V4-ek a védelmi költségvetés emelésével teljesítik a NATO elvárásait 2024-ig, miközben az éves védelmi büdzsék 20 százalékát fejlesztésre fogják fordítani.
Az államtitkár szerint a V4-ek a védelmi együttműködésük által még erősebbek lettek az elmúlt években. Emlékeztetett arra, hogy sokat dolgoztak együtt, megvédték Magyarországot és Európát, s ez a magyar V4-elnökség alatt is kiemelten fontos marad. Vargha újságírói kérdésre elmondta, hogy általános NATO-alapelv a védelmi költségvetések növelése, az elvárás pedig az, hogy az országok GDP-jük 2 százalékát ilyen célokra fordítsák. Szintén elvárás a mindenkori honvédelmi büdzsé 20 százalékát fejlesztésre költeni, amit Magyarország már 2018-ban teljesíteni fog – tette hozzá.
Megdupláznák a lengyel haderőt
Tomasz Szatkowski lengyel védelmi miniszterhelyettes szerint vannak olyan közös célok, amelyek még nem teljesültek, de a mélyülő együttműködés jó alap ezek elérésében. A V4-eknek folyamatos védelempolitikai készültséget kell fenntartaniuk a különböző kihívások miatt, aminek eddig maradéktalanul megfeleltek – fűzte hozzá.
Mint mondta, a nemrégiben lezárult lengyel elnökség során ambiciózus haderőfejlesztési programot fogadtak el, amelynek fontos eleme a lengyel haderő létszámának megduplázása, hiszen a „keleti vonal” meghatározó szereplői kívánnak lenni. Megjegyezte, hogy a társországok biztonságára is figyelnek, amit tovább erősít a V4-ek 2019-re felállítandó közös harccsoportjainak terve.
Tomasz Szatkowski a közös biztonságpolitikával kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa védelmi képességeit meg kell erősíteni, amihez komolyan növelni kell az ilyen célú kiadásokat.
Kulcskérdés a Baltikum biztonsága
Robert Ondrejcsak szlovák védelmi miniszterhelyettes megemlítette, hogy a megbeszélésen szóba került a Baltikum biztonsága. Egyetértés volt a V4-ek között abban, hogy NATO-szövetségesként továbbra is közösen kell fellépniük a balti térségben – tette hozzá. Közölte, hogy Szlovákia a közelmúltban új védelmi és biztonságpolitikát fogadott el és ennek egyik fő pontja a hosszú távú haderőfejlesztés.
Róbert Ondrejcsák fontosnak nevezte, hogy a gazdaság és a védelempolitika területén a visegrádi országok a következő években még inkább elmélyítsék együttműködésüket. Szerinte a V4-eknek nagyon fontos szerepe van az európai biztonság kérdésében, a közös harccsoport létrehozása pedig jelentős mértékben hozzájárulhat ennek továbberősítéséhez.
Fontos a NATO elrettentő szerepe
Jakub Landovsky cseh védelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a V4-ek jó úton járnak a közép-európai térség biztonságának megteremtésében. Mint elmondta, a cseh kormány elkötelezett abban, hogy az unió és az észak-atlanti szövetség védelempolitikája is ebbe az irányba mozduljon el.
Úgy vélte, az európai haderő megerősítése és a PESCO (állandó strukturált együttműködés a biztonság és védelem terén) is fontos lépés a biztonság felé, miközben a NATO esetében fontos lenne az elrettentő szerep erősítése.
(MTI)